The Interview | Az interjú [Christopher Vélez Fanfiction]

17.

(Hat cukorfalat egy képen 😍)

A második búcsúzás a fiúktól sokkal nehezebben ment, mint Costa Ricán. Még a gépük felszállását követően is a reptéren ültünk legjobb barátnőmmel a váróban, kisírt szemekkel és fájó szívvel. Telefonunk megállás nélkül üzeneteket jelzett, de nem volt erőnk reagálni.

Ezúttal Kate lakásához igyekeztünk összekaparni magunkat. Gondolatainkba merülve, az egyik magyar rádiócsatornát hallgatva soroltunk be a kora reggeli forgalomba, amikor barátnőm felsikított. Satut nyomva állítottam meg az autót, ami kis híján orral lassított le.

- Nem tudom, mennyire fogod eszementnek találni az ötletem - kezdett bele felcsigázott állapotban; szemei úgy csillogtak, mintha csak Joel-re nézett volna beszéd közben. Szemöldököm felhúzva vártam, hogy folytassa. - Mit szólnál ahhoz, ha online folytatnánk a munkát és a fiúkkal tartanánk a promó körúton?

- Valóban eszement ötlet - értettem egyet, halovány mosolyra húzva ajkaimat. Az agyam leghátsó részében nekem is motoszkált ilyesmi, ám lehetetlennek gondoltam. - Hogyan szerveznéd le az utat?

- Renato segít - fel sem nézve telefonjából motyogott; az említettel üzengetett. Égnek emeltem tekintetem. Amit egyszer a fejébe vesz... Pár perc múlva levakarhatatlan mosollyal nézett fel. - A gépen beszélünk a főnökkel, most igyekeznünk kell csomagolni, mert 2 óra múlva indul a járatunk New Yorkba!

Elképedve léptem a gázra, ahogy araszolni kezdett előttünk a kocsisor. Képtelen voltam elhinni, hogy a srácok menedzsere belement ebbe. Nem fért a fejembe. 

Miután Kate összekapkodta két, hatalmas bőröndbe a cuccait, átautókáztunk az én lakásomhoz. Barátnőmmel ellentétben én komótosan és megfontoltan pakoltam. Kétszer is meggondoltam, mit vigyek magammal és mi az, amit itthon hagyok. Amint behúztam utazótáskám cipzárját, Kate nagyot szusszantott.

- Végre! Már azt hittem, sosem végzel - rosszallóan megrázta a fejét, majd megragadta az egyik bőröndöt és elindult vele a lépcsőház irányába. Utoljára végignézve a lakáson vettem egy mély lélegzetet és követtem a lányt. Gyomrom kellemesen bizseregni kezdett, ahogy eszembe jutott Chris. Alsó ajkamba harapva szálltam be barátnőm mellé, aki ismét a telefonjába meredt. Hangjából lesütött az izgatottság és a boldogság keveréke. - Renato megígérte, hogy nem szól a fiúknak. A lemezbemutató előtt fél órával vár majd ránk a hotelben, ahol már le is foglalt nekünk egy kétágyas lakosztályt.

- Valld be, hogy nem ma eszelted ki mindezt - indultam el a reptér felé, miközben csatlakoztam telefonommal az autórádióhoz. Amikor felcsendült a Mamita című dal, mindketten felsóhajtottunk. Amolyan vágyakozó sóhaj volt ez. Kate biccentett egyet megjegyzésemre. - Mikor Joel elaludt, akkor kezdett pörögni az agyam. Egyből felkerestem a menedzserüket, aki készségesen beavatott a promócióval kapcsolatos dolgokba.