The Interview | Az interjú [Christopher Vélez Fanfiction]

6.

Fogalmam sincs, hogy a hormonjaim bolondozása miatt, vagy azért, mert hittem az énekes szavainak, hagytam, hogy levegye a pólóm és a kulcscsontomra nyomja ajkait. Fejemet hátravetve nyögtem a fiú nevét, ujjaimat pedig a hajába mélyesztettem.

- Ugorj! - mormolta bőrömbe, én pedig tettem, ahogy kérte. Amikor leült az ágyra, a fenekemre simította a kezeit s apró csókokkal kezdte beborítani az állam és a melleim közti kis szakaszt. Ágyékomat az énekesének nyomva sóhajtottam egy hatalmasat. - Abba ne merd hagyni...!

- Eszemben sincs téged kielégítetlenül hagyni, mami - csókolt meg lassan és szenvedélyesen, miközben benyúlt a bugyimba s markolt a fenekembe. Elemelkedve ölétől vártam, hogy lehámozza rólam a fekete-csipkés fehérneműt. Tekintettem fennakadt, mikor Chris egy pár másodperces simogatást követően eltüntette bennem két ujját. Fejemet a vállába fúrva sikoltoztam az élvezettől. - Kérlek... Christopher...!

- Kívánlak, Clau...! El sem tudod képzelni, mennyire... - suttogta a fülembe, ezzel egyidejűleg lassított kezének mozgatásán. Vállát harapdálva próbáltam meg nyögéseimet tompítani, több-kevesebb sikerrel. Már nagyon közel voltam az orgazmushoz, amitől kissé frusztrálttá váltam. Ingerülten kaptam Chris csuklójáért. - Nem a kibaszott ujjaidtól akarok elélvezni!

- Reméltem is - nevetett fel, miközben felállt velem és a hátamra fektetett. A suhogásból ítélve levette a pólóját, de farmerját fent hagyta. Kezeimet az övéhez vezette, majd alsó ajkamba mélyesztve fogait megcsókolt. - Te jössz!

Mivel nem láttam semmit, az ösztöneimre hagyatkoztam. Feltérdelve az ágyon kezdtem el harapásokkal és csókokkal beborítani Christopher vállait, kulcscsontját s a mellkasát. Egész testében remegett, ami mosolyt csalt az arcomra. Miután kicsatoltam az övét, kibújt a nadrágból és finoman lökött rajtam egyet. 

Vadul falni kezdtük egymást, közben bokszeren keresztül masszíroztam a fiú ékességét. Egyik kezével tartotta magát, a másikkal a melleimet gyúrta. Teljesen elvesztettem az eszem. Nem tudtam tisztán gondolkodni, csak egy dolog járt a fejemben: ezt az éjszakát sosem felejtem el. Soha.

- Idő előtt el fogok sülni, ha még egy másodpercig ezt csinálod velem - simította ölén munkálkodó kezemre az övét, majd egy hosszú csókot nyomva ajkaimra elhúzódott és megvált az alsójától. Látnom kell. Most! Remegve nyúltam az éjjeliszekrényen pihenő villany kapcsolójáért. Az elém táruló látványtól kis híján lefolytam az ágyról. Nem is mondta, hogy varrattatott a mellkasára is egy tetkót... Fel sem tűnt a csókolgatás és harapdálás közben a leragasztás... Chris elvigyorodott, amikor észrevette, hogy bámulom. - Tetszem?

- A tetteim elég egyértelműek voltak, nem? - incselkedtem, miközben végigsimítottam a mellkasomon. Nagyot nyelve magasodott újra fölém, aztán sietősen kihúzta az éjjeliszekrény egyik fiókját és kivett belőle egy csomag óvszert. Nyúzottan elhúzta a száját, ahogy kibontotta és magára görgette. - Mondd, hogy szedsz fogamzásgátlót...! Utálok óvszert húzni.

- Jó ideje nem voltam senkivel sem, így feleslegesnek láttam a gyógyszerszedést - vallottam be megilletődve. Chris tekintete a kétszeresére guvadt. Elmosolyodtam. - Jól hallottad. Nem vagyok olyan lány, aki minden jött-mentnek szétteszi a lábát. 

- Szóval, én nem vagyok az? - kezdte el szívni a nyakam, amitől egész testemben remegtem. Két nyögés között megpróbáltam válaszolni. - Határozottan kivétel vagy.

Még a vér is kisercent alsó ajkamból, ahogy ráharaptam. Christopher váratlanul belém hatolt; mindkettőnkből hangos nyögés tört fel. Haja és nyaklánca csiklandozott, miközben a nyakam és a vállam közti területet vette fogai közé. Ujjaim ismét hosszú fürtjeibe vándoroltak.

Hajnalban, úgy 4-5 óra körül sikerült csak elaludnunk. Ilyen hosszú és szenvedélyes ágytornában még sosem volt részem. Csodás volt, minden perce.

***

Reggel arra ébredtem, hogy Chris álmos mosollyal az arcán figyel engem. Felvont szemöldökkel húztam feljebb mellkasomon a takarót, ami rosszalló fejcsóválást váltott ki belőle.

- Éjjel az egész tested végigjártam a kezemmel, most a szemem következik - rántotta le a fehér színű anyagot rólam, mire nyögtem egy nagyot. Kezeim közé rejtve arcom hagytam, hogy közelebb csússzon hozzám s felmérjen meseszép íriszeivel is. - Gyönyörű vagy, Clau. Kívül és belül is.

- Ne csináld ezt! - kukucskáltam ki ujjaim közül, ő pedig lehámozta arcomról a kezeimet. Derekam cirógatva csókolt meg lassan. Akaratlanul is legördült egy könnycsepp orcámon. Az énekes azonnal letörölte és a mellkasára vont. Hangom rekedtessé vált a fojtott sírástól. - Olyan gyorsan elszaladt ez a három nap. Nem akarok hazamenni.

- Biztos vagyok abban, hogy találkozni fogunk még - csókolt homlokon s a hátam simogatta. Szavaitól még jobban kitört belőlem a zokogás. A francba! Nem akartam elgyengülni. Ez az élet rendje... Ah, mégis piszok nehéz!  - Szeretnék is, de ez egyáltalán nem ilyen egyszerű.

- Minden lehetséges, csak hinnünk kell benne - mormolta hajamba, amit nem volt szívem szétszedni. A fonattól hullámosabb fürtjeim lesznek, mint valaha. Lassacskán kezdtem megnyugodni, kívülről. Belül mardosott a tudat, hogy délután repülőre szállunk Kate-l. Fájdalmasan felsóhajtottam. - Menjünk reggelizni. Éhen halok.

- Egy zuhany belefér, együtt? - bújt ki a takaró alól, amitől elvörösödtem. Nem számít, hogy ruhában van, vagy anélkül... Tökéletes. Nem tudok jobb szót rá. Mosolya az én számat is felfelé görbítette. - Gyere...!

A kabinban akármennyire is próbálkoztunk, nem tudtunk türtőztetni magunkat. Hátam a csempének csapódott, karjaim és lábaim pedig indaként fonódtak a fiú köré. Még szerencse, hogy a mosdókagyló alatti szekrény egyik fiókjában találtunk óvszert... Negyed óra múlva remegő testtel hagytam el a fürdőszobát. Ennyire nem lehet jó valaki. Kizárt!

Miután felöltöztem, fogat mostam s telefonomon szörfölve vártam Chris-t, aki a zuhanyt követően átment a lakosztályukba készülődni. 

- Mehetünk! - nyitott be a helységbe, én pedig úgy ugrottam fel a helyemről, mintha parázson ültem volna. Egész nap így fogok viselkedni, érzem... Christopher észrevette, hogy valami nem stimmel velem. Átkarolva derekam hajolt a fülemhez, miközben beszálltunk a liftbe. - Mi a baj?

- Képtelen vagyok másra gondolni, csak a fürdőben történtekre... - vallottam színt, majd a vállába fúrtam a fejem. Kuncogva a fenekemre simította a kezét. - Ami jó, azt nem is lehet elfelejteni.

Igaza volt. Egyhamar nem heverem ki az éjszakát és ezt a reggelt... Hogy őszinte legyek, nem is akarom. Arra azonban kíváncsi voltam, Kate hogyan érezte magát azután, hogy leléptem a szórakozóhelyről.

Sziasztok!

Egyszerűen imádtam írni ezt a részt... Ah, túlságosan is 🤩A gondolataimat állandóan a fiúk töltik ki, így nem volt nehéz ezt a fejezetet összehozni 😊Köszönöm cncownershun és xuxibabe a kommenteket, illetve a szavazatokat is 😍 Eszméletlenül hálás vagyok a támogatásért 😍 Igyekszem #Jate fejezetével 😉 Jó éjszakát és szép hetet mindenkinek 😘 Pusszpáá evribádii,

Macy