Két fiatalnak kell elfogadnia a sorsát, miszerint össze kell házasodniuk, ha akarják, ha nem. Ferdinandnak és Elenornak nincs választása, mert ők az utolsó tiszta vérűek a Morgan családfán. Egy választásuk marad. Megszoksz vagy megszöksz...
Egy előt...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Az út Flywaybe ez úttal is Kotis felé vezetett. Mi sokkal gyorsabban haladtunk, mint a kocsi a holmikkal, ami egyébként meglepően kevés volt. Szinte csak Elenor ruhái tették ki, és néhány emléktárgy, fotóalbumok, kották, és ehhez hasonló apróságok. Így hát, mi legalább egy fél órával voltunk közelebb a célhoz, de a kedvesemet nem egyenesen haza vittem. Kotisnál lekanyarodtunk az útról, és a földek felé vágtattunk.
- Hová viszel? - lépett mellém Elenor Egisszel, de én csak vigyorogtam.
- Nem sokára meglátod.
Elégedett voltam magammal, mert olyan megoldás jutott eszembe a jövőbeli otthonunkról, ami biztos tetszeni fog neki. Végül meg is érkeztünk a faluba, ahol hónapokkal ezelőtt jártunk, és ott jöttem rá, hogy kedvelem őt. Elenor megint értetlenül kérdezte.
- Tionist?
- Tionist. - jelentettem ki, és tovább haladtunk lépésben, amíg a falu széléhez nem értünk.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ott ritkábban voltak a házak, mert szinte mindhez nagy udvar, és hosszú földek tartoztak. Még én sem tudtam pontosan, mit is keresek, amíg meg nem láttam az egyik házat. Egy domb alján állt, élénk piros teteje virított a zöld növények között, és látszott rajta, hogy nem régen épült. Ekkor megálltam, és azt mondtam.
- Mit szólnál ahhoz, ha itt vennénk, vagy építenénk egy olyan házat, mint az?
Mutattam rá, majd Elenor arcát néztem. Nézte egy darabig, körbe pásztázta a környéket, majd széles vigyor ült ki az arcán.
- Hát ez csodálatos lenne. - nézett rám már ekkor - Ezt a helyet már akkor gyönyörűnek tartottam, de eszembe sem jutott volna. Ha eladjunk a mi házunkat, akkor szerintem lesz pénzünk itt venni egy kicsit.
- Ami azt illeti, nem kell kicsinek lennie. - javítottam ki - Anya rám hagyott egy nagyobb összeget, szóval, ha a kettőt összetesszük, igen csak szép házat tudunk belőle felépíteni.
Tovább mosolygott, majd hirtelen elkomolyodott az arca, és azt kérdezte.
