Két fiatalnak kell elfogadnia a sorsát, miszerint össze kell házasodniuk, ha akarják, ha nem. Ferdinandnak és Elenornak nincs választása, mert ők az utolsó tiszta vérűek a Morgan családfán. Egy választásuk marad. Megszoksz vagy megszöksz...
Egy előt...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Teljesen fel voltam pörögve a ház megvétele miatt. És Elenor is alig bírt magával, ezért már tudtam, hogy alig fogom kibírni a maradék három napot. Örömömben még azt is kitaláltam, hogy apának elmondom, hová költözünk. Kapkodva öltöztem át ingbe a vacsorához, amikor hirtelen kinyílt az ajtóm kopogás nélkül. Kíváncsian figyeltem, ki jön be engedély nélkül, amikor megláttam Elenort. Akadozva vette a levegőt, és keservesen sírt, a kezében pedig a menyasszonyi ruháját tartotta, amit nem szabadott volna meglátnom. Nem értettem, ezért rögtön elé siettem, és aggódva kérdeztem.
- Mi történt?
- Tönkre... Ment...
Felelte alig hallhatóan, behúztam finoman a szobába, majd próbáltam kiszedni belőle a történteket.
- A ruhád? Miért? Hogy történt?
Leült az ágyra, és a viseletre nézett. Ekkor azt láttam, hogy a fodros szoknya részét, egy vörös folt szennyezte be, ami úgy nézett ki, mint a vér.
- Ez vér? Megvágtad magad? - értetlenkedtem, amire hangosabban felelt.
- Nem! Nem én voltam. Így volt a fólia alatt.
Még mindig nem egészen volt tiszta, ezért kérdőn, de aggódva néztem rá vissza. Ő erre teljesen kiakadt, a ruhát ledobta az ágyra, és dühösen kiabálni kezdett.
- Ma vettem ki a szekrényből, és semmi baja nem volt! Rosa is ott volt. Amíg nem voltunk itt, addig ő tönkre tette!
- Kicsoda? - kérdeztem félve, bár már tudtam, mit fog felelni.
- Charlotte! Ki más? Én úgy vigyáztam rá, mint a szemem fényére! Mert ez volt apa utolsó ajándéka. - egyre halkabb lett, majd megint sírt - Teljesen tönkre ment...
Nem akartam őt meghazudtolni, de azért voltak bennem kétségek. Át is karoltam, majd ő a vállamon folytatta a sírást. Azt viszont tudtam, hogy azonnal utána kell járni.
- Gyere velem. Megyünk, és kiderítjük, mi történt.
Elenor bólintott, magához ölelte a ruhát, aztán elindultunk a földszintre. A lépcső alján apámmal futottunk össze.
- Mi történt?
- Valaki összekente Elenor ruháját. - feleltem, amire Elenor rákontrázott.
- Charlotte volt, és tönkre tette...
Apám kérdőn vizslatott minket, aztán szó nélkül elindult a konyha irányába, ezért mi követtük.
Ott bent a szakács a vacsora utolsó simításait végezte, Rosa, Mrs. Taun és Charlotte pedig segédkeztek abban.
- Charlotte-on kívül mindenki kifelé.
Mondta apám rögtön, amire szinte mindenki azonnal cselekedett, de én még hozzá tettem.
