Két fiatalnak kell elfogadnia a sorsát, miszerint össze kell házasodniuk, ha akarják, ha nem. Ferdinandnak és Elenornak nincs választása, mert ők az utolsó tiszta vérűek a Morgan családfán. Egy választásuk marad. Megszoksz vagy megszöksz...
Egy előt...
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Csak feküdtünk a sötét szobában, és hallgattuk a tenger zajait. A hold is fent volt, és csak éppen annyira világított be a szobába, hogy lássuk egymást. Ferdinand a hátán feküdt, én pedig a mellkasán pihentettem a fejemet az összekulcsolt karjaimon. Lassan emelkedett a mellkasa, mert már mind a ketten lenyugodtunk az első, majd a többi heves együttlét után. Egy darabig a hajamat cirógatta, és simogatta a hátam, de már legalább tíz perce lecsukta a szemét, és meg voltam győződve róla, hogy elaludt. Én még nem tudtam, és nem is akartam. Fel kellett dolgoznom azt a sok mindent, ami a testünkkel történt. Elsőre nem volt annyira kellemes, mint azt reméltem, de miután kipihentem a kezdeti sokkot, utána már nem volt megállás.
Szélesen elmosolyodtam, mert bár csak pár órája voltunk a nászúton, remekül éreztem magam.
- Miért mosolyogsz? - kérdezte a férjem hirtelen, és akkor láttam, hogy nyitva van a szeme.
- Azt hittem alszol. - simogattam meg az arcát.
- Még nem, csak pihentettem a szemem. Amúgy is nehéz lenne, amikor a helyes kis dombocskáid birizgálják a mellkasom.
Vigyorgott, én meg elpirultam, majd felemelkedtem, és magamra néztem.
- Helyesek?
- Ó, igen.
Ilyen bókra aztán nem számítottam, így csak hümmögtem, majd visszafeküdtem a mellkasára. Azon gondolkodtam, mit vágjak erre vissza, és mivel illessem a becses férfiasságát, amikor megkondult a gyomrom. Ferdinand nevetett picit, amire én az ő gyomrához hajtottam a fülem, és megbizonyosodtam arról, hogy ő is éhes.
- Ne nevess, te is éhes vagy. Úgy tűnik, elfelejtettünk vacsorázni.
Mondtam erre, felültem az ágyban, és nyújtóztam egyet.
- Igen, mert más milyen testi étvágyat kellett csillapítanunk. De ez egy nagyváros, ahol sokáig vannak nyitva az éttermek. Eljönne velem egy vacsorára Mrs. Morgan?
Jó ötletnek találtam, ezért vigyorogtam, és azt feleltem.
- Örömmel Mr. Morgan, ha előtte lezuhanyozik velem.
Felült erre ő is, a kezét a csípőmre tette, és azt mondta.
- Nélküled nem is vagyok hajlandó odamenni.
Nyomott egy csókot a számra, amitől bizseregtek az ajkaim, és még mindig nem lett elegem belőle.
Fel is keltünk az ágyból, én laza kontyba kötöttem a hajam, hogy ne legyen vizes, majd az első közös fürdésünket is véghez vittük.
~ ~ ~ ~ ~
Minden nap csodálatosan telt az alatt a két hét alatt. A szálloda gyönyörű volt, és ahogy naponta felfedeztünk benne valami újat, azon szinte ámultam. Persze ezeket akkor tettük, miután alaposan megismertük egymás testének minden apró részletét, és azt is, milyen gyönyöröket tudunk adni a másiknak. Szóval úgy ítéltem meg, hogy egyáltalán nem volt rossz ötlet, hogy hozzá mentem.
