Egy Újabb Fogadással

4. Bűntudattól sajogó lelkek

4. Bűntudattól sajogó lelkek

Előfordul, hogy amin nem változtatsz meg, végül megváltoztat téged

/KIMBERLY/

Akár mennyire is imádkoztam az estéért annál inkább a reggelért. Mint említettem a reggelek a legjobbak. Mi ketten, összegabalyodva. Imádtam nézni a reggeli fáradt szemeit, imádtam érezni ahogyan szorosan húz magához, mintha egy plüss mackó lennék. Ez most elmaradt.

Legbelül bűntudatot éreztem és legbelül tényleg igazat adtam neki. Ezt elbasztam.

Amint átfordultam az ágyban a másik oldalamra nagyot csalódtam. Brandon már nem volt ott. A lepedő gyűrődve mutatta nyughelyét én pedig csalódottan simítottam végig rajta. Nem is kellet sokáig keresnem őt ugyanis a tekintetemet szinte vonzotta a vakító komódon a hatalmas vörös rózsacsokor. Elkellet mosolyodnom Brandon bocsánatkérésén ugyanis tudom, hogy Brandon túl nagyra tartja az egóját ahoz, hogy szemtől szembe bocsánatot kérjen.

Lassan sétáltam érte és kinyitottam az apró levelet ami a csokor közepén volt.

Annyira sajnálom :(
El sem tudod képzelni milyen szar volt úgy elaludni, hogy nem voltál a karjaim közt. -B-

Szinte fülig érő vigyorral sétáltam egészen a konyhába ahol Nora megszeppent tekintetével találtam szembe magam. A serpenyő a kezében remegett mire összevont szemöldökkel vettem el tőle a szabad kezemmel és tettem rá a gázra. Haja most az egyszer, kivételesen kivolt engedve és a füle mögé tűrte az egyik oldalán. Zöldes szeméből sütött a meglepettség amit nem tudtam hova rakni és meglehetősen gyanúsnak találtam.

-Minden rendben, Nora? -kérdeztem és végig simítottam a karján. Megrázta a fejét, ezzel kikelve a gondolataiból. Hamar realizálta a történetet, hogy előtte állok és elmosolyodott.

-Persze, Mrs. Bell. Ahogy látom Brandon mégis megbocsájtott önnek. -mosolyodott el a csokrot látva, ám ez a mosoly hamar le is hervadt. Én is meglepődtem a tegeződésen és habár én se akartam mégis felszaladt a szemöldököm.

-Brandon? Megsikerült beszélni, hogy tegeződjünk? -kérdeztem és habár nem akartam gúnyosan mondani mégis úgy sikerült.

-Nem, csak most olvastam egy cikket egy színészről és a fejembe maradt. -nevetett fel mire én is ejtettem egy mosolyt. Hittem neki. 

Nora tényleg olyan nekem mint egy legjobb barátnő. Legalább olyan mint Paula. Az eddigi barátnőim mind Brandon miatt voltak velem. Ő tudom, hogy nem ilyen. Nora rendes nő. És habár tudom, hogy elsőre neki is szemen akadt Brandon mégse viszonyul hozzá úgy.

/BRANDON/

Az ágy már kora reggel kidobott. Fájt Kim nélkül aludni, és hiába tehettem volna bármit is mégse tettem. Azt akartam, hogy érezze mennyire haragszom rá és, hogy tényleg olyan dolgot tett amibe nekem is volt beleszólásom.

Hála Istennek volt egy teljes éjszakám átgondolni ezt a fogadásos szart. Arra a nevezőre jutottam, hogy akkor fogom megtenni, ha senki se lesz itthon és ha Nora beköp azt a munkája bánja.

Amint bevittem a szobába a rózsát rögtön a konyhába mentem. Nora a konyhában szorgoskodott. Tagadni se tudtam, hogy a szívem majd kiszakadt a helyéről, de nem az izgatottság, hanem a fájdalomtól. 

Nora ma is a szokásos ruhájában volt. Fehér pólója be volt tűrve sima farmer nadrágjába és még mindig a szokásos cipő védte a lábát. A haja most az egyszer ki volt engedve ami miatt sajnos eszembe jutott a 10 éve történt este.