Több mint barátság

1. évad 30. rész

Csak ültem megsemmisüve. Teljesen lefagytam, nem tudtam megszólalni. Csak oldalról láttam, hogy Vivi lesüti a szemét, Bogi a szája elé kapja a kezét, Zsófi pedig engem néz érdeklődve.
- Emma? - várta tovább a válaszomat Dóri.
- Ne haragudjatok - mondtam a könnyeimmel küszködve, majd kimentem a mosdóba. Nekidőltem a falnak, majd szépen lassan lecsúsztam a földre. Az sem érdekelt ha felfázok. A tenyerembe temettem az arcom, és elkezdtem zokogni. Csak folytak a könnyeim. Vártam, hogy hátha Zsófi utánam jön, de senki sem jött. És ez rosszul esett. Megfogtam a telefonomat, és felhívtam Márkot.
- Szia kicsim - szólt bele boldogan. Annyira jól esett, hogy kicsimnek szólít, valamint, hogy hallottam a hangját, ami ráadásul boldog volt. Nem akartam elrontani a kedvét, és máris lelkiismeret furdalást éreztem, ezért még jobban sírtam. Márk hallotta a telefonból a szipogásomat, ezért ijedten szólt bele.
- Emma, mi történt? Emma??
- El tudsz jönni a táncteremhez?
- Indulok- mondta, és letette. Visszamentem a terembe a másik ajtón, és egy szó nélkül összeszedtem a cuccomat. Vivi odajött és átölelt.
- Hívj, ha jobban leszel - suttogta, hogy más ne hallja meg. Csak egy aprót bólintottam, majd megálltam amikor Lilla lépett mellém.
- Emma, mit csinálsz? - kérdezte felvont szemöldökkel.
- Hazamegyek. Lilla, nem érzem jól magam.
- Van ennek bármi köze Dóri kérdéséhez?
- Ezt nem most akarom megbeszélni. Majd inkább egy másik próbán.
- Rendben, szedd össze magad - ölelt meg. - Szia.
- Sziasztok - mondtam úgy, hogy csak Lilla és Vivi hallotta.
Kint a táncterem előtt Márk türelmetlenül várakozott. Amikor meglátott nem szólt semmit, csak odajött hozzám, és magához szorított. Nem tudom, hogy mennyi ideig állhattunk szorosan ölelkezve, de egy idő után Márk eltolt magától, hogy a szemembe tudjon nézni.
- Emma....mi történt? - tartotta a kezeit a vállamon.
- Ne...ne...nem tudom - dadogtam. - Csak elkezdtünk egy hülye "játékot", - mutottam idézőjelet a levegőbe - amikor a többiek látták, hogy Vivivel beszélek. Aztán olyan kérdések voltak amik....amik nem is tudom. Hát furcsák voltak. - mondtam, miközben a kezemre kulcsolta a kezét és elindultunk. Csak nem hazafelé - Márk, hova megyünk?
- Nem mehetsz még haza. Emlékszel, büntibe vagy. Ha most hazamész nem tudunk beszélni. Mire vége lesz az edzésnek, addigra pont hazaérsz. Addig elmegyünk sétálni.
- Hát oké.
- Na mondd tovább.
- Oké. Szóval kezdte Virág, ő Vivitől kérdezte, hogy mióta ilyen jó velem a kapcsolata. Aztán én kérdeztem Kittitől, hogy mi van közte és Áron között, mondván már ennyire benne vagyunk a magánélet témában. Aztán Kitti mondta, hogy csak egyszeri alkalom volt. Erre Dóri, érted, Dóri rávágta, hogy ha van barátom, ez engem miért érdekel. Én meg kimentem a mosdóba és elsírtam magam.
- Ezért? Ezért miért sírtál?
- Márk, ülj le. - mutattam egy padra, amikor épp mellette mentünk el. Márk rosszat sejtve nézett rám, de szófogadóan leült. Én nem tudtam, annyira fel voltam pörögve.
- Emma....? Mi történt? Mi a baj? - kezdett aggodalmaskodni.
- Nincs semmi baj, Márk, csak....csak el szeretném mondani, hogy miért sírtam el magam ezen. És nagyon megkérlek, hogy hallgass végig, és ne szólj bele. - néztem rá könyörgőn.
- Rendben - bólintott. Én pedig elkezdtem.
- Tudod, amióta találkoztam Áronnal azóta kicsit...nem is tudom....összezavarodtam. Mármint...nem úgy, csak....nem voltam felkészülve rá, ezért egy kicsit....egy kicsit felkavart a jelenléte. Rengeteget gondolkoztam azon, hogy akkor most hogyan is érzek, és arra jutottam, hogy...
- Emma... - vágott közbe - Újra beleszerettél?

Tudom, ez most kicsit rövid lett, de csak a folytatás miatt. Nekem nem szokásom ilyet írni a végére, mint ez (és szerintem nem is nagyon fogok), de mivel ez a 30. rész, szeretném megköszönni, ezt a több mint 3000 olvasót. Nagyon jól esik, hogy ennyien olvassátok a sztorit, és az elején, amikor elkezdtem egyáltalán nem gondoltam, hogy ez lesz belőle. Egy- egy komment nem is tudjátok, hogy mennyire fel tudja dobni a napom.
Szóval, csak annyit szeretnék mondani, hogy nagyon szépen köszönöm a sok olvasót, és a pozitív visszajelzéseket❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️