A démon, a sárkány és a három holló (Csillagok Városa #1)

3. Ami másnak hallhatatlan

Richard – barátainak csak Rick – Greyman őszintén remélte, hogy sosem éli meg azt a napot, hogy gimnáziumba kell járnia; most mégis ott ült az angolterem leghátsó sorában az ablak mellett, és a kettővel előrébb jobbra ülő lány tarkóját bámulta. A lába idegesen dobogott a padlón – sosem bírt huzamosabb ideig egy helyben megülni.

Ehhez Tim sokkal jobban értene. Négyük közül ő volt a legnyugodtabb, órákig is képes volt egy helyben maradni és nyomkodni a billentyűzetet vagy csak simán figyelni. Ez Ricknek sosem ment, hajtotta a vére, futni akart, ugrani, tetőről tetőre, nem pedig egy összefirkált iskolapadban gubbasztani és egy gyanúsnak kinéző lányt figyelni.

Közepesen csinos lány, a neve Rovena Roth, minden irányból nézve lapos, mint egy deszka. A haja kócos fonatban, olyan fekete, hogy kékesen fénylik, a bőre meg sápadt, betegesnek tűnik, mint aki nem töltött túl sok időt napon. Rick meg is lepődött rajta, mert amúgy kimondottan jól állt a lánynak, mintha nem is evilági lény lett volna. Látta, hogy a többiek megbámulják és összesúgnak – a lány talpig feketébe öltözött, az a típus, aki külön hajt arra, hogy észrevegyék és – ha lehet – utálják.

Nem kéne így ítélkeznie, elvégre most halt meg az anyja.

Rick nem törődött azzal, hogy az osztálytársnői feltűnően gyakran pillantgatnak felé, összesúgnak, kacarásznak, mint valami olcsó tinifilmben. Rick tudta magáról, hogy jóképű, és igyekezett megfeledkezni a dologról, viszont a collinswoodi lányok erről másképp vélekedtek.

Wilson azt mondta, hogy ez a lány a képes lehet elpusztítani a világot, de jelen pillanatban csak úgy festett, mint akit nagyon érdekel az angolóra. Hamarosan elterjed majd a pletyka, hogy meghalt az édesanyja és amnéziás.

Óra után a lány eltűnt a női mosdóban, a mexikói barátnőjével együtt. Lányok – horkantott fel magában Rick. – Muszáj párosával járniuk vécére?

Szerencsére a második órája is vele volt, meg szinte az összes többi. Wilson jelentős pénzeket fizetett, hogy ez így történjen. Rick nem látott a lányon semmi különöset, de azért követte, minden órán figyelte fél szemmel, még az ebédlőben is.

***

Rovena körülbelül egy órát bírt ki nyugodtan az osztályterem falain belül.

– Jól vagy? – kérdezte Max, amikor óra után berohant a női vécébe megmosni az arcát.

Rovena nem tudta, mit feleljen.

– Túl sok volt az ember – nyögte ki végül. Beszélnie kéne Maxnek arról, hogy habár nem voltak olyan sokan az osztálytermekben, mégis mintha ezer ember üvöltött volna.

Lehet csak a fejében hallotta őket. Lehet megőrült.

Max felvonta a fél szemöldökét.

– Te hallod a gondolatokat – állapította meg.

Rovena félrenyelte a levegőt. – A miket?!

Nem szívesen merte bevallani Maxnek, hogy lehet igaza van.

– Nem kell kiakadni – nevetett Max, miközben a táskájában turkált. – Ez normális.

– Normális?

– Az – felelte Max. – Errefelé vannak fura emberek. – Elengedte a hátizsákját, mire az Rovena legnagyobb döbbenetére nem esett le, hanem megállt a levegőben, amíg a tulajdonosa mélyen lenyúlt az aljára. – Majd meg fogod szokni, hogy Collinswoodban semmi sem olyan, mint amilyennek elsőre tűnik. Bár gondolom ismered az árnyakat ás a többi Rendkívülit, anyud biztos beszélt ezekről...