Pinky Mikey (Malum) Befejezett

7

Éjszaka Ash bentmaradt Lukenál, mi meg Mike-val haza mentünk.
- Minden oké? - kérdeztem a mellettem ülőt. Épp a kanapén TV-zünk.
- Asszem. - sóhajtott.
- Jól lesz. - veregettem meg bíztatóan a vállát.
- Efelől nincsenek kétségeim. Csak azon kattogok hogy miért tette? Mármint...oké hogy Ash-vel kicsit többet vitáznak, de nem ez az első ilyen időszak. - magyarázott. Olyan aranyos volt ahogy összehúzta szemöldökét, és beszéd közben kilátszott a két felső foga, hogy az valami hihetetlen.
- Majd megkérdezzük, rendben? - karoltam át. Jól esett ez a néhány másodperc amit így töltöttünk, de nem szabad lebukjak, így elengedtem, és a konyha felé vettem az irányt.
- Csinálok szendót, rendi? - kiabáltam.
- Jó. - hallatszott halk, dünnyögésnek ható hangja. Gyorsan megcsináltam a két szendvicset, tele minden finomsággal, majd bementem Mike-hoz.
- Tessék. - tettem elé a tányért.
- Kössz. - motyogott. Aggasztott Michael viselkedése. Hisz ő mindig mosolyog, hülyédkedik, és a dolgoknak csak a jó oldalát látja. Most meg olyan...letört és búval bélelt.
- Luke már napok óta azzal bisszantott hogy mindig ugyan azt álmodta. - kezdett bele minden előjel nélkül a mindandójába. - Mindig azt álmodta hogy megerőszakolják őt és hogy utána én következek. Egy darabig nyugtattam őt, de utána kezdett bosszantani. Folyton félt és stresstes volt. Féltette magát és engem. Hiába mondogattam nrki hogy ez csak egy hülye álom ami azért tér vissza mert fél, nem hitt nekem. Ahogy én se neki. És most azon kattogok hogy lehet hinnem kellett volna neki, mert lehet hogy valaóra vált az álma. - fejezte be. A mondat végére kissé megremegett a hangja, de tartotta magát. Nem gyengült el.