Pinky Mikey (Malum) Befejezett

11

Arra lettem figyelmes hogy Luke mocotogni kezd. Ovatosan leraktam a laptopot és mikor vissza felültem, Luke ijedt arcával találtam magam szemben.
- Holvan Ash? - kérdezte teljesen megrémülve.
- Nyugi, Luke, csak a sarkibolta bent, Mike-val. Mindjár haza érnek. - nyugtattam szöszi barátom.
- Mikor ment el?
- Öt perce, úgyhogy mindjárt haza ér. Azt is mondta hogy vesz neked valamit. - mosolyodtam el. Lassan lenyugodot, és már nem kapkodta úgy a levegőt. Percek múlva meg is jelent a két fiú. Luke már Ash karjaiban volt, még Mike kipakolt. Ekkor csörögni kezdett a telóm.
- Szia anya! - vettem fel egyből.
- Szia kincsem! Mikor jöttök haza? - kérdezte egyből. Ilyenkor mindig akar valamit.
- Még meglátjuk. Luke most nincs jól, ³s hagynánk pihenni.
- Luke szerintem többet tudna otthon pihenni. És amúgy is, te nem vagy Luke-hiz kötve, hogy kénye kedvébe járj. Az Ashton dolga. - kicsit durvábbra sikeredett a mondanivalója, de engem nem hatott meg.
- Anya, értsd meg, Luke az egyik legjobb haverom! Nem fogom cserben hagyni! És most mennem kell, szia! - válaszár meg sem várva nyomtam ki a készüléket.
- Haza kell menj, igaz? - kérdezte Michael szomorúan a hátamnál állva.
- Nem, nem kell. - mentem oda hozza, majd megöleltem. - Nekem most csak egy ölelés kell. - súgtam megtörten. Azért választottunk ilyen hosszú szünetet, mert mindenki a családjával kakrt lenni, meg kirándulni akartak. De én inkább ülök valamelyik közös lakásunkban és egyedül tültöm a napjaim.