Pinky Mikey (Malum) Befejezett

14

Calum sz.sz.

- Megjöttem! - nyitottam be a csládi házba, ahonnan kaja illat származott. Apám a TV előtt ült, még anyum a konyhában tevékenykedett. Elmotyogtak egy "szia"-t még én ledobtam a táskám az előszobába. Ekkor Mali futott le az emeletről, nagy mosollyal az arcán, makd mikor leért szorosan átölelt.
- Szia öcsiiii! - szorított nővérem.
- Szia! - mosolyogva viszoniztam ölelését.
- Hiányoztál! - bújt nyakamba.
- Te is nekem. - súgtam.
- Gyere! Mtatni szeretnék valamit! - kezdett el a szobájába húzni.
- Ígérd meg hogy nem akadsz ki! Legalább te ne! - nézett szomorúan a szemembe. Szóval azt a valamit anyáéknak is megmutatta, és ők nem örültek.
- Tudod hogy rám számíthatsz! Akár mi is lesz és örülni fogok! - mosolyodtam el bíztatóan. Ő is elmosolyodott, majd a fiókjához lépve kivett két kis lapocskát. Aprók voltak, talán A5-ösök. Fejjel lefele tartotta, így arra következtettem hogy képek. És szerintem tudom is hogy milyen képek!
- Kisbabát várok! - mondta ki megfordítva a két képet, amik últrahang képek voltak. Gondolatban lepacsiztam magammal, mert ez volt a tippem. Nagy vigyorral az arcomon öleltem át Malit.
- Istenem, nagybácsi leszek! - nevetve szorítottam magamhoz nővérkémet, aki halkan szipogott, a vállamba bújva.
- Mennyi idős? - toltam el magamtól, letörölve kónnyeit. Szipogott még vagy kettőt, lenyugvás képp majd válaszolt.
- Egy hónapos. - simított mosolyogva pocakjára.
- Davidtől van igaz? - faggattam tovább.
- Ki mástól?! - nevetett fejét rázva.
- Annyira örülök! - öleltem újra magamhoz mosolyogva. Egész délután a babáról kérdezgettem. Még a vacsinál is a pici volt a téma. A szüleim persze húzták az orrukat, de magasról tettem rá.