×Damned× ( Legolas ff.)

Álom

Valahogy úgy gondolta, hogy minden fekete lesz. Fekete, mint a halál hidegen üvöltő árnyéka. Vagy fekete, mint a kifürkészhetetlen tó alja, amiben ki tudja milyen csúf lények rejtőznek, akik csak arra várnak a homályban, hogy érintkezz közegükkel. Hogy aztán megölhessenek.
De nem. Itt minden hófehérben pombázott. Hófehér hó ropogott meztelen talpa alatt, és hófehér bárányfelhők sodródtak az égen. A fák a hideg tél ellenére zöldben tündököltek,a hópelyhek megültek csillogó leveleiken. Amennyit látott a fák ágain keresztül az égből az gyönyörű volt. Tisza kék, egy felhő sem volt az égen, a hó mégis hullott. A Nap olyan erősen sütött, hogy akár fel is olvadhatott volna, de a hó csak szállingózott. Nem olvadt el sehol sem.
Egy erdőben volt, a havas fák alatt, de nem érezte, hogy meghalt. Élőbbnek érezte magát, mint valaha. Összehúzta magán vékony valamilyét. Nem is tudja mi az, mikor lenézett magára. Szintén hófehér ruha volt rajta. Csipkék borították mindenhol. Díszes volt, apró leveleket és rózsabimbókat rejtettek a csipkék fodrai közé. A kezébe vette a pillekönnyű anyagot, ami lassan kisiklott ujjai közül. Lába meztelen volt, de nem érezte, hogy fázott volna.
Mikor felemelte a fejét, a távolban észrevett valamit. Nem is olyan messze állt valaki. Állt és őt nézte. A lány tisztán kivette a karcsú, szőke alakot aki lazán támasztott egy öles fát karjával. Széles mosolyra húzta a száját és elindult felé. Rajta sem volt lábbeli, meztelen talpai csak úgy suhantak a hó fölött. Míg az ő lábai mélyen belesüppedtek abba.
A fiú hosszú, fehér inget viselt melynek karrészét feltűrte a könyökéig. Lenge, fekete nadrágot viselt alul, ami derekán egy levél alakú csattal volt rögzítve. Haja csak úgy simán omlott vállára, szőke glóriát adva csinos arcának. Egyik oldalt a füle mögé tűrte, ahogy felé sétált a fák alatt, a hóesésben.
Ő maga is lépett egyet, de ekkor szakadni kezdett a hó. Az ég elsötétedett, hatalmas szürke felhők takarták el a ragyogó égboltot, és a napsütést. Úgy szakadt a hó, hogy a lány saját kinyújtott kezét is alig tudta kiszúrni. Mégis látta a szőke herceget ahogy töretlenül mosolyogva felé tart. Mintha semmit sem vett volna észre.
Feltámadt a szél, és egy rakat havat fújt az arcába a reszkető ágakról. Ami nem csak hó. A zöld levelek elszáradtak, és a fák most üresen tátongtak. Az erdő üres és hűvös lett hirtelen. A kavargó hó eltakarta előle a fiút, aki még mindig felé tartott. Nem foglalkozott a csupasz fák által nyújtott félelmetes képpel, se az arcába hulló sárga, barna és piros levelekkel, amik ahogy leértek a földre oda is fagytak. Szélük felkunkorodott és szép jégkristályok fogták a földhöz. Nem foglalkozott a szakadó hóval, csak haladt előre. A lány viszont akárhogy akart előrejutni, nem tudott. Mintha láthatatlan kezek ragadták volna meg a karját és derekát, rángatták hátra a tátongó sötétség felé. A szél belekapott hosszú hajába és tépni kezdte a lány fázó arca körül. A ruháját is szagatta, letépte a csipkéket és felfújta egészen a térdéig. Egy idő után már nem is látta a tünde felé tartó alakját. A hó belelepte egész testét, a széltől még lélegezni sem tudott.
Aztán nem bírta tovább és sikítva bezuhant a sötétségbe. Otthagyva a pár perce még meseszép havas világot, és a tündeherceget.

Máshol ébredt fel újra. Vagy ugyanott, de nem úgy ahogy legutóbb otthagyta. Teljesen más. A fák gyökerestől kitépve, a lyukak mint sötét üregek üresen ültek a földben. Valamelyik fa csak megszenesedett maradványait látta, vagy csak simán letördelve ágait és csak széthajigálva mindenhol. Konok felhők lepték be az eget, nem volt nap. Az emberek már nem is ismerték a fény fogalmát. Enyhe füst lepte be az világot. Folyton ott lebegett emlékeztetve őket arra, ki is volt ez. A szél állandóan a fülükbe süvített, susogva a borzalmak sirató dallamait. A föld kopáran ordított, nem volt se fű, se lehullott levelek, se nyíló virágok. Kiszáradtan hevert a fák csonkjai alatt, és a messze a rónákon. Állatok ha voltak is, visszaszorultak Lórienbe ahol még mindig volt valamicske élet.
Hirtelen megmozdult mögötte egy ág. Megfordult és szembetalálkozott egy lánnyal. Egy lánnyal kinek fekete ruhája a kopár földet súrolta, port lökve a levegőbe. Egy lánnyal kinek ujján ezernyi ezüst gyűrű csillogott, nyakában pedig egy szárnyas nyakék függött. Egy lánnyal kinek hosszú szőke haja kibukkant arcába hulló vékony, fekete csuklyája alól. Egy lánnyal kinek hatalmas ébenfekete szárnyak álltak ki a hátából, fenyegetően meredve a sötét ég felé. Egy lánnyal kinek nem látta az arcát, mégis hátborzongatóan ismerős volt számára.
Ekkor a lány levetette kápzsáját és ő maga felsikoltott mikor meglátta az arcot. Hófehér, de gonosz arc volt. Ajka vérvörösen fénylett, ahogy gonosz vigyorra húzta. Szeme ami egykor kék volt, most feketén csillogott, mint a szurok és sütött belőle a gyűlölet. Végigpásztázta a környéket majd maga mögé intett.
Nem is hallotta meg ahogy múltbéli önmaga felsikoltott félelmében. Mert ez ő volt. Akivé válni fog.
A lány háta mögül két férfi ugrott elő ásókkal a kezükben.
- Itt ássatok. Tökéletes, pont neki csináltam. Ezt a temetőt. - mondta és maga elé mutatott. Egy harmadik férfi egy testet cipelt a kezében. Feje előrebukott, szőke haja eltakarta az arcát.
- Legolas! - ordította és odarohant, de mintha egy szellemen menne keresztül. Senki nem vett róla tudomást. A két férfi ásni kezdett.
- Egy elpusztult sírhely egy jelentéktelen teremtménynek. Olyan jó érzés, hogy már senki nem áll az utamba. Mindig zaklatott, hogy ez nem én vagyok. De de ez én vagyok. Meg kellett halnia. - mondta a lány miközben felügyelte a munkát. Amikor kész lett a sír, a férfi bele akarta helyezni a herceg testét, de a lány már mellette is termet. Kitépte a kezei közül. Kitárta hártyás szárnyait és elrugaszkodott a földtől. Nagy porfelhőt kavart, ami bele is ment a lent álló lány szemébe. Pár pillanatig nem látott semmit. Amikor kitisztult a látása csak annyit látott, ahogy Legolas teste zuhan kiásott sírja felé. Tompa puffanással ért földet, az emberek pedig azonnal elkezdték betemetni. A lány fent az égen, körözött egyet majd megállt. Lenézett a sírra, amiből már csak a fiú szőke haját lehetett felismerni és eltátotta a száját. Ahonnan ördögi kacaj szakadt fel. A lent álló beleborzongott és érezte, ahogy elered a könnye. A kacajtól csengett a füle, és teljesen a szívéig hatolt.
Ez nem lehet ő! Nem tenne ilyet! Egyszerűen...képtelenség! Ő nem is akar...
Térdre rogyott és a földre hajtotta a fejét. Szorosan lehunyta a szemét ahonnan kövér könnycseppek gördültek mellére.
- Lelketlen vagy Arvael! Nem menekülhetsz a sorsod elől! Te is tudod, hogy ez vagy te! Örömedet leled abban ha másokat bántasz, ha mások szemében látod a jeges rettegést, és fájdalmat okozol nekik! És tudod miért? Mert nem érdekel. Nem érdekel semmi rajtad kívül, és senki iránt nem érzel semmit. Távol áll tőled a szeretet, törődés és szánalom érzése. Nem tudod milyen szeretni. Milyen könyörülni. Nem érzed át más fájdalmát. Épp ezért élvezed ha másokat szenvedni látsz. Meg, mert te is szenvedtél, és csak egyszerűen kikapcsoltad. Kikapcsoltad ami a lelkedet még a világhoz kötötte. Damned vagy!! - visszahangzott a fejében. Egyre hangosabban, majd végül újra suttogássá halkult. A dobhártyája fájdalmasan lüktetett, a lány teste pedig össze-összerándult a zokogástól. Egy erős széllökés érkezett ahogy jövőbeli éne leszállt mellé. A hatástól oldalra dőlt. És úgy is maradt. Lábát felhúzta a hasáig, és várta, hogy vége legyen. Várta, hogy megszűnjön ez az egész. Várta, hogy kijuthasson innen. Várta, hogy meghaljon...

Folyt. köv.

_____________________

Jól látjátok, megint dumálok egy évet😂
De most nem is ezzel a sztorival kapcsolatban, és igen, fogalmam sincs miért ide írom
Talán, mert most jutott eszembe🤔
Na
Aki valami oknál fogva olvasta a nemrég elkezdett új sztorimat (Otherwhence), akkor elsősorban azoktól kérdeznék
Új ötlet fogant meg a fejemben, és lehet egy másik könyv kéne vele kapcsolatban, de az már túl sok lenne😅
Szóval belekeverném abba a Shadowhunters-t. Nagyon nagyon régen gondolkoztam rajta, hogy elkezdek egy olyan sztorit, de akkor még nehéz lett volna
És most meg nem tudok dönteni 😭
Kérlek kommentbe vagy akár privátba segítsetek nekem😇

Köszi, hogy elolvastad😘

Suilad

Taurielgirl25