Destiny (J-Hope ff.)

15. - Váratlan esemély

~ Hetekkel később ~

Szapora léptekkel térek vissza az irodámba egy kisebb bevásárlás után, így a zacskót a fotelbe dobva ülök le a székembe. HoSeokkal tegnap délután óra nem tudtunk találkozni, ugyanis az új termékük bemutatására kell ezerrel készülnie. Orvosi szemmel nézve megmagyarázhatatlan az oka, de fizikai fájdalmat érzek, ha nincs mellettem. Hiányzik, aggódom, hiszen a két hete történt parkolós incidens után valami történhet vele, hisz' látszatra vannak rajongói, illetve utálom is.

Már több mint két hónapja vagyunk együtt, büszke vagyok magunkra, ugyanis apró összezördüléseken kívül nem történt negatív közöttünk. Nagyon szeretem benne, hogy ennyire talpraesett, őszinte és nyugodt. Imádom, hogy félt mindentől bár néha, főleg egy fárasztó nap után tud zavarni, de mindentől függetlenül rettenetesen aranyos. Az én kissé szeszélyes természetemet tökéletesen kiegészíti a higgadtsága, a végtelen türelme, emiatt történetesen bármi baj legyen megtudjuk beszélni ordítozás nélkül.

Nagyot sóhajtva kelek fel a gondolataim egyetlen aggodalmaskodó tényezőjétől, mi egészen pontosan a zacskó tartalma. A kis dobozt megfogva a kezemben nézegetni kezdem, hol az egyik- hol a másik oldalt, míg nem a fejemet rázva indulok meg a privát mosdómba, be is zárkózva. Egyenlőre kétségbeesett fejjel nézem a barna ajtót, hiszen ha ebből most lesz valami...

Három napja késik a menstruációm és kétségbe vagyok esve. Oké, vérzészavarom van, azonban a gyógyszer sem kell mindig bevenni, legalábbis az én doktornőm ezt javasolta nekem. Amióta Hoseok belépett az életembe szexuális terén is, nem konzultáltam vele, ami elég nagy hiba olyan szempontból, hogy fogalmam sincs lehet-e így, gyógyszerek mellett is teherbe esni. Hisz' pont emiatt vettem hat darab terhességi tesztet az előbb, mivel elég aktív nemi életet élünk és volt hogy közben nem szedtem a tablettákat, mert a megszokott rendszerem szerint nem kellett.

A fejemet megrázva veszem ki a dobozból a tesztet, majd figyelmesen elolvasva az útmutatót végrehajtom a teendőket. Leteszem a műanyagot a csap szélére és a vécétetőt lehajtva egyszerűen ráültem. Mégis mi a fene lesz, ha azt mutatja ki, hogy kisbabát várok? Mit mondok majd HoSeok-nak? Mi van, ha azt mondja, hogy így nem kellek neki? Na és ha el akarja majd vetetni? Ráadásul a szüleink mit fognak szólni?

Az igaz, hogy a korban benne vagyunk, én lassan huszonkilenc éves leszek, de könyörgöm... csak közel két hónapja vagyunk együtt HoSeokkal. Nem fogja elfogadni a helyzetet... ebben határozottan, teljesen biztos vagyok. Még a nyugodtsága is el fog szállni. Kiabálni fog, talán szakítunk is. Újra monoton életem lesz, az egyetlen különbség az egy apró  kisbaba, kit apuka nélkül nevelhetek fel. Ezt képtelen lennék egyedül végigcsinálni! Erre kicsit sem vagyok felkészülve.

Szeretem a gyerekeket, hiszen velük foglalkozom, értek is hozzájuk, viszont... mindig is úgy képzeltem, hogy egy férj mellett lesz gyerekem az esküvő után, nem ilyen körülmények között. Szeretem HoSeok-ot, iszonyatosan szeretem, ezért is félek. Nem lakunk együtt, sőt, én még csak a lakásában sem jártam, mindig nálam vagyunk. Annyi mindent meg kellene még tapasztalnunk kettesben. Ez így nagyon nincs rendjén.

Azonban... a hasamban egy meleg érzés keletkezik mikor arra gondolok, hogy esetlegesen egy új kis csodálatos élet növekszik bennem. Ráadásul egy olyan személytől van, akit mindennél jobban szeretek és tisztelek. YeongSik-kel ezt nem tudtam egyáltalán elképzelni. Nem szerettem őt ennyire, visszagondolva pedig sokszor igen kellemetlen helyzetbe hozott, a megcsalásomnál meg végleg elvágta magát. Mindemellett a tény végig fennállt; nem tudtam vele elképzelni a jövőm.

A nővérem nagy napján véletlennek tudtam be a találkozásunkat HoSeok-kal, azonban úgy tűnik valaki előre mellém rendelte. Ő egy más tészta. Teljes szívemből szeretem, a rózsaszín köd mindig lebeg körülöttünk akár hányszor csak együtt vagyunk. Nincs tabu. Semmi sem. Minden alkalommal görcsbe rándul a hasam, a nemlétező pillangóim vadul kezdenek el repdesni attól, ha csak a hangját meghallom. Az egész testem megborzong a lényétől, ez érintéseitől és úgy érzem a fellegekben repülök. Imádom, ahogyan hozzám ér, amiket ki tud váltani belőlem egyetlen érintésével.