Destiny (J-Hope ff.)

45. - Csodás pillanat

Dr. Park SeoYeon magánrendelője annyira nincs messze a lakásunktól, így egy minimális húsz perc alatt elérkezek a célhoz. Igazából sikerült magamat annyira megnyugtatni, hogy komolyabb betegségem nem lehet, hiszen rendszeresen szedek vitamint, ráadásul a munkahelyemen minden évben tartanak legalább öt ellenőrzést, és a terhességem közben volt egy, meg még száz. Azóta nem hiszem hogy egy komolyabb betegség kialakult volna bennem.

Az autót leállítva kiszállok, s felkapva minden holmimat a bejárat felé sietek. Belépve meghajolva köszönök a recepciósnak, illetve egy fiatal nőnek aki a sarokban ücsörög egy újságot olvasva. A pult mögött álló asszony elkéri a személyigazolványomat amint elé lépek, aztán egy rövid ellenőrzés után e megfelelő szobához kísérve beenged.

- HyoSonn, rég láttalak! - köszönt a nő barátságosan, majd amint becsukódik mögöttünk az ajtó megöleljük egymást. Egyszerre végeztünk az egyetemen, sokszor cseréltünk bizonyos jegyzeteket attól függetlenül, hogy ő felnőttekkel én pedig gyerekekkel foglalkozom. Tud a YeongSik-MiYun alakításról is, ugyanis tulajdonképpen olyan mintha a segítségével vészeltem volna át. Mára már ritkán tartjuk a kapcsolatot, viszont mivel ő a bejelentett kezelő orvosom, így azért évente egyszer minimum meglátogatom. - Ritkán vagy beteg.

- Köszönöm a bókot! - humorizálok egy kis nevetést kiprovokálva SeoYeonból. - Valóban nem voltam beteg már közel egy éve. Sok mindent kellene mesélnem, úgyhogy gyorsan elmondom a tüneteimet és amíg megvizsgálsz pletyizhetünk - vetem fel az ötletet, mibe a látható öröméből gondolom könnyedén belemegy. - Szóval, öt napja minden nap szépen felosztva hányok. Melléktüneteim is vannak, fejfájás, szinte folyamatos émelygés, érzékeny vagyok a szagokra és nagyon sokat iszok.

- És te ezért dokihoz jöttél, csajszi? - szorít vissza egy kitörő nevetést a lány.

- Miért? - ráncolom a homlokomat értetlenül. Most már ő is teljesen hülyének néz?

- Egyértelműen terhes vagy! - jelenti ki határozottan, mint aki most végzett el egy csomó vizsgálatot.

- Az vicces, meglepő és ijesztő lenne, SeoYeon. Tudod, majdnem egy éve szültem egy édes kisfiút a vőlegényemnek, ráadásul még szoptatok és ha jól tudom közben nincs esély arra, hogy egy újabb kisbaba fogan meg - magyarázom kissé beijedve, ugyanis a legkevésbé sem ilyen reakcióra számítottam tőle. Azt hittem elgondolkodik, leültet, megvizsgál, majd elkezdünk beszélgetni és elenged némi köteg gyógyszerrel és papírral.

- HyoSonn-sshi, tudod, oké, hogy a szoptatás befolyásolja a nők termékenységét, de nem mindenkinél egyformán. Vannak, akik hosszan szoptatnak ugyan, mégis teherbe esnek és olyanok is vannak, akiknél természetes fogamzásgátlóként akár évekig is működik a szoptatás. Ez nagyon ember és gén függő, viszont úgy látszik te az első félébe tartozol a tüneteid alapján. Figyelj, megvizsgállak, viszont mindenképpen menj el utána egyből a nőgyógyászodhoz, rendben? - kérdi, mire kissé megkönnyebbülten bólintok, s végre leülök, hogy nekikezdhessen.

Majdnem negyven percet vesz igénybe mindez az egész herce-hurca, kapok is egy adag gyógyszert arra az esetre ha ezek a tünetek nem múlnának, viszont felhívja nekem dr. Kwak Shin-Hye nőgyógyászt, hogy hamarosan számíthat rám, ugyanis szerinte terhes vagyok, csak nem tudja biztosan megmondani mert nem ért hozzá, viszont minden tünet arra utal.

Mindent megköszönve távozom az épületből kezemben egy kis fakknyi lelettel és recepttel. Ezt majd ki kell váltanom a nőgyógyász után, viszont be kell valljam, egyre bizonytalanabb vagyok afelől, hogy tényleg beteg vagyok-e. SeoJun esetében nem voltam rosszullevős fajta, ezért zártam volna ki a terhességet, illetve a másik ok a szoptatásom, miről most megtudtam hogy nem mindenkinél olyan biztos fogamzásgátló ám.