Destiny (J-Hope ff.)

25. - Név, név, név

- JaeHwa nem, YongSook nem, JaeSun nem... ahj, feladom - sóhajtok eldobva a papírokat, miken sikeresen vagy ötszáz féle névkombinációt sikerült kinyomtatnom, azonban egyik sem az igazi. Felállva a konyhába indulok, majd egy kis figyelemelterelés céljából úgy döntök ideje valami süteményt csinálni. Ám nem akármilyet, valami külföldi jó habos-gyümölcsöset.

Hozzálátok a dolgoknak, először is egy közepes méretű tepsibe egymás mellé helyezek kocka alakú kekszeket, majd félretéve a vanília-pudingport kezdem felfőzni tejjel, beletéve közben a két csomag vaníliás cukrot illetve az egy evőkanál barnacukrot. Mihelyst készen is van, szép sűrű, még melegen a keksz tetejére öntöm. Mivel a hűtőben rengeteg gyümölcs van, ezért találomra kiválasztom a málnát, s folyóvízzel jól megmosom, lecsepegtetem, majd a puding tetején szépen elosztom. A recept szerint habtejszínt kemény habbá verjük, azonban nem vagyok teljesen biztos benne, hogy van ilyesmi itthon. Érdeklődve nyitom ki a hűtőt újfent és megkönnyebbülve emelem is a kis üveget. Gyorsan felverem, végül a málna tetejére óvatosan rákenem, a tetejét meg az utolsó lépés gyanánt málna szemekkel díszítem. A frigóba épphogy sikerül bele helyezni a finomságot, ám szinte az ajtó becsukása után azonnal le is kell ülnöm, annyira megfájdult a lábam percekkel ezelőtt még. Szörnyű ez az állás dolog terhesen.

Kezdtek aggódni is ráadásul, hisz' HoSeok kettő, másfél órát mondott és már a harmadikat üti meg. Sóhajtva nyúlok a mobilomé hogy felhívhassam, de még időben sikerül leállítanom magam. Megbízom benne tökéletesen, pusztán az izgat, hogy nem történt-e valami baj, mert ha karambolozik, vagy tudom is én, azt biztosan nem élem túl. Az is lehet, hogy valami céges konferencián kell részt vennie, s elhúzódott egy kicsit. Nem feltételezek rosszat, csupán... tudjuk be annak, hogy megkezdődött az anyai óvás érni bennem, ez pedig rá is kihat.

Sóhajtva állok neki a piszkos, maszatos edények, eszközök elpakolásához, mikor meg sikeresen az összes használt tárgy a csöpögtetőben landol, leülök a kanapéra és a tévét kezdtem bámulni, hiszen mást úgy sem tudnék csinálni. Szigorú szabályok uralkodnak felettem, miszerint vigyáznom kell magamra. Három hónap még, mire a kisfiam kibújik belőlem, emiatt fokozott figyelmet kell magamra fordítanom. A kezembe veszem a nyomtatott papírokat, valamint egy tollat is, s immáron újból a neveket kezdem olvasgatni.

- ByungChul kizárt, GyungHo abszolút nem, Jaeyoung tuti tiltó listán - húzom ki őket sorban, míg nem megakad egyen a szemem. - YeJoon. YeJoon... ez tetszik! Jung YeJoon - mondogatom folyamatosan a nevet, azonban olyan jól hangzik, hogy egyből be is szívezem a lapon. - SeoJun... Jung SeoJun. Ez is teljesen szuper! - lelkesedek fel, majd már egyszer csak azon kapom magam, hogy több mint ötven szív díszeleg a papíron.

~

Ijedten rándulok össze, mikor hátulról két kart érezek meg magam körül, mi kecses mozdulattal a pocakomra simul. Elmosolyodom mihelyst HoSeok parfümje kúszik az orromba, s eme illat érzékelése közben a barátom elsöpri a hajamat a vállamról és nyálasan a nyakamba csókol. Felsóhajtok a kellemes érzésre, a hideg is kiráz, mit természetesen jól érzékel ő is, így nevetve húzódik el tőlem, megfordítva az ölelésében.

- Szia - harapom be az ajkam, amit ő teljes egészében végignéz.

- Szia Jagiya - dörmögi a fülembe, egy puszit nyomva a kagylómba. Varázslatosan tekint le rám, a pillantásunk egymásba fúródik, minek hatására az arcunkon egyszerre ül ki egy aprócska mosoly. - Pihenned kéne - motyogja rosszallóan, összeráncolva a szemöldökét. A szememet megforgatva inkább csak újból a szájára hajolok. Az ujjaival lassan végigsimít a gerincemen, s érezem, ahogy felgyorsul a lélegzete. Kezeim erőtlenül támaszkodnak a mellkasának, közben élvezem a laza, érzelmes csókját.

- Az már fárasztó - görbítésre le a szám elszakadva az ajkaitól percekkel később, után felnézve rá megcirógatom az állát. - Csináltam sütit, ráadásul neveket is gyűjtöttem, viszont őszinte leszek, alig tetszett meg úgy igazán valamelyik - újságolom el a mai programomat, azonban felötlik a fejemben a kérdés, miszerint Ő hol járt. - Hoztál perecet? - ülök le végül inkább a kanapéra, összeszedve minden kis iratot mi kellhet.

- Természetesen. A szerelmemnek mindent - mondja, miközben átcsoszog a dolgozó szobája felé.

- Hol van? - kiáltom még utána mielőtt eltűnik ténylegesen.

- A pulton - közöli, majd már az ajtó csukódását hallom csak. Sóhajtva állok fel, aztán a konyhába csoszogva kinyitom a zacskót. Összefut a nyál a számba ahogyan a méz, a savanyú illetve a perec illata megcsap, így nem késlekedve tálcára helyezem, kettévágom és elkezdtem falatozni, mindemellett a hátamat a pultnak döntöm. - Ízlik? - jelenik meg HoSeok a semmiből a kezemben lévő ételre nézve, egyaránt bökve is.

- Igen, nagyon finom! Megkóstolod? - kérdezem húzogatva le-fel a szemöldököm, csakhogy a választ meg sem várva a szájába tömök egy adagot.

- Tényleg nem rossz - fintorog rágás közben, csakhogy percekkel később a tenyerébe köpi ki megnevettetve ezzel engem. - Ne haragudj Jagi, de ez rémes! Képtelen vagyok elhinni, hogy tényleg ezt eszed ennyire jóízűen - csóválja a fejét a megrágott kis darabot kihajítva a kukába. - Mindegy, miattad megérte bejárni azt a tíz pékséget és szupermarketet. Hihetetlen hogy senki nem akarta megcsinalni ezt a különleges perecet. Szerintem hülyének nézett mindenki, mikor savanyú káposztával és mézzel jelentem meg ott.

- Köszönöm, szeretlek - hatódom meg kissé, ám a válaszát meg sem várva egyszerűen kibukik belőlem az eddig fel nem tett kérdés. - Hol voltál ma?

- Vártam már, hogy mikor teszed fel ezt nekem elég bátorságot gyűjtve - kuncog fel kényelmesen, közelebb húzva magához. - Egy kávézóban.

- Értem - köszörülöm meg a torkom, hiszen nem pont ilyen választ vártam tőle.

- Jagiya, még mielőtt kombinálni kezdenél azzal a gyönyörű fejeddel... nem nővel voltam, hanem apukáddal - böki ki talán kicsit félve, minek köszönhetően megrökönyödöm. Tessék? Hogy... ő és apa?! Mikor... lettek ők ennyire jóban? - Megbeszéltünk mindent, ő bocsánatot kert, elmondta az álláspontjait, végül... felőletek érdeklődött - simít a pocakomra mosollyal az arcán. Úgy tűnik tényleg kiválóan sikerült a napja.

- Mi? - képedek el teljesen, majd örömömben a nyakába vetem magam. - Hát végre megtörtént!

- Óvatosan - dorgál meg az ugrálásom miatt, azonban a karjait a derekam köre fonja. - Egyébként mindjárt este hét. Nem kezdjük el a neveket nézni? - kérdi, mire természetesen bólintással válaszolok, s elszakadok tőle. A kezénél fogva húzni kezdem a kanapéra, hova leültetve őt elhelyezkedem az övében a papírokkal együtt. - MinGyu? Tetszik neked ez a név? - köt bele rögtön az elsőbe, min kicsit megsértődöm. - Nem baj, ha tetszik, csak lehetőleg ne ez...

- Felfogtam - vágok közbe higgadtan, erre pedig már nem szól semmit. - YoSeob? - bökök rá random egyre, de lehurrogja. - YeonWoo? - ismét nemleges válasz érkezik tőle. - JaeSung? JiSang? JiHwan? MinHyuk? - kérdezem sorban, azonban a fejét rázza folyamatosan, így a cselekvésével egyidőben huzigálom is ki mindet. - JaeMin? DaReum? HeeJoon? SeungHo? - olvasok fel egy újabb adagot, csakhogy egyik sem nyerő számára. - Na, elég volt HoSeok, szörnyen nehéz eset vagy - sóhajtok fel türelmet lenül, végül hozzá fordulok. - Van bármi ötleted? - húzom fel a szemöldököm, mire már végre helyesel.

- YeJun, JongYeol avagy JunSeo - feleli bátran, azonban ezek közül nekem egyik sem tetszik. - Hah, nem hittem volna, hogy ennyire nehéz lesz... HyunShik?

- Tutira nem a kedvenc színészem nevét adom a gyerekünknek - rázom meg a fejemet, minek következtében kiszakad belőle egy hangos kacaj. - SeoJun? Hm? Ehhez mit szólsz? - pattan ki hirtelen a fejemből az ő javaslatának egy kis csavart verziója, majd hogy hatásosabb legyen kimondom sokszor neki. Mihelyst végre abbahagyja a nevetést, ő is forgatni kezdi a nyelvet, velem együtt ismételve, mikor pedig elmosolyodik, tudom. Nyert ügyünk van.

Sziasztok kedveseim! ^^
Úgy döntöttem, hogy most kivételesen írok nektek ide, ugyanis szeretnétek benneteket beszélgetésbe invitálni~  Végre megkapta a nevét a picúr, mit szóltok hozzá, tetszik nektek? Ha nem, akkor milyen nevet adtatok volna neki a helyemben? .^~^. Nekem személy szerint igen, tetszik, sőt, aki olvasta a JungKook-os könyvemet, az szembesülhet azzal, hogy valóban minden név (a legtöbb) uniszex Koreában ^^