San szemszöge:
~Sannie! Kelj fel!-súg Wooyoung a fülembe. Csak morogtam egyet.
~San!-Wooyoung az egész arcomat puszikkal lepte el. Kinyitottam szemeimet és nevetni kezdtem.
~Oké elég!!-tolom el magamtól még mindig nevetve. Wooyoung befeküdt mellém.
~San..-komolynak tűnt. Hümmögtem egyet, közben elkezdtem tincseivel játszani.
~Gondolkoztam.. és valami nagyon fontos dologra jöttem rá.-végül felült és rám nézett.
~És mi az?-kíváncsiskodom.
~Én.. szeretnék veled felnevelni egy kisgyereket..-mondata után én is felültem. Kikerekedtek a szemeim. Erre nem számítottam. Bár ha belegondolok.. mindig is akartam egy családot. Wooyounggal pedig tökéletes lenne. Elmosolyodtam már csak a gondolattól is.
~Na? Mit gondolsz?-térít magamhoz Wooyoung.
~Imádnám!-válaszolok vidáman.
~De örökbe kell fogadnunk. Nem lehet semelyikőnk sem terhes.. és nem akarok műtéteket sem..-görbül le Woo szája.
~És akkor? Attól még szeretni fogjuk, nem? Kit érdekel, hogy vérszerint nem a miénk?-nevetek lágyan. Wooyoung mosolyogva bólintott egyet.
Wooyoung éppen pakolt a szobában, én pedig dolgoztam. Mikor hirtelen kopogást hallottam az ajtón.
~Nyitom én!-kiabálok Wooyoungnak, aki egy okéval válaszolt. Odamentem és kinyitottam az ajtót. Nem hittem a szememnek. A nővérem állt előttem. Teljesen le volt fogyva, és hó fehér volt a bőre. A szemei is karikásak voltak.
~Noona?-lepődök meg.
~Szia kisöcsi!-egy halvány mosolyra húzta száját.
~Veled meg..-nem tudtam befejezni. Csak most vettem észre, hogy egy kislány áll mellette. Körülbelül 4 évesnek tippeltem.
~Ő itt Yiren.. a kislányom.-mutatott a lányra nővérem. Leesett az állam.
~Ki az Sannie?-lépett ki a szobából Wooyoung. A nővérem Wooyoungra nézett.
~Ő ott a barátod?-kérdezi mosolyogva. Nem válaszoltam, csak jeleztem Wooyoungnak, hogy álljon mellém.
~Wooyoung, ő itt a nővérem Jisoo. Noona.. ő itt a férjem Wooyoung.-mutatom be őket egymásnak.
~Anyáék miért nem mondták, hogy házas vagy?-lepődött meg Jisoo.
~Beszéltél velük?-kérdésemre nem válaszolt.
~San.. beszélnünk kell. És sürgős..-beharapta alsó ajkát.
~Gyere be.-invitálom be. Ő nagy nehezen bejön az ajtón. Yiren pedig utána.
~És ki ez?-szólal fel Wooyoung, miközben a kislányra mutat.
~Ő itt Yiren.-mondta Jisoo. Yiren hirtelen Wooyounghoz futott, aki leguggolt hozzá. Yiren elkezdett Wooyoung arcával játszani, miközben nevetett. Woo csak nevetett rajta.
~Amíg ők el vannak beszéljünk.-Jisoo a szobába húzott. Mindketten leültünk az ágyra.
~Na? Mi történt?-én Jisoora nézek, de ő kerüli a szemkontaktust.
~San.. én..-kezd bele.
~Én rákos vagyok..-végül rám nézett. Láttam rajta, hogy nemsokára sírni fog.
~Yiren apja elhagyott. Anyáék, pedig nem akarnak visszafogadni, mert régen elszöktem.-eddig bírta és sírni kezdett. Egyből átöleltem őt.
~Ne aggódj én segítek. Maradj itt velünk!-közelebb ültem hozzá. Már én is szipogtam.
~San.. nincs sok időm hátra. Nem jó indulatú..-eltolt magától.
~Akár akarom, akár nem.. meg fogok halni. Ezért is akartam veled és a szüleinkkel beszélni, de csak te hallgattál meg.-teljes csöndben ültem tovább. Nem akarom elveszteni az egyetlen testvéremet.
~Majd járunk orvoshoz, rendben? Minden helyrejön.-megfogtam jéghideg kezeit.
~Szeretlek noona. És nem hagyom, hogy csak úgy elhagyj. Hidd el, egyszer Wooyoung is halálközelben volt. Mégis itt van.-rántok vállat. Jisoo elmosolyodott és bólintott egyet.
~Pihenj le a vendégszobában. Mi vigyázunk a kicsire.-húzom fel az ágyról.
~Köszönöm Sannie.-még egyszer átölelt, majd kiment a szobából. Ezután én is kiléptem onnan, csak hogy egy Wooyoungot láthassak, aki vidáman játszik Yirennel. Olyan jó volt ezt nézni.
~Mi az Sannie? Te sírtál?-lép elém Woo. El is felejtettem az előbb történteket. Megtöröltem szemeimet.
~Jisoo itt marad velünk. Yirennel együtt. Szükségük van ránk.-mesélem gyorsan.
~Miért? Mi történt?-kérdezi Wooyoung aggódva.
~Jisoo.. rákos.. szüksége van rám.. anyáék nem foglalkoznak vele.-ezt mind suttogva mondtam, nehogy Yiren meghallja. Wooyoung teljesen lesokkolt.
~Jézusom..-teszi kezét szája elé. Hirtelen éreztem, hogy valaki átkarolta a lábam. Lenéztem és egy mosolygó Yirent láttam meg.
~Játssz velem!-kiáltotta el magát. Csak halványan elmosolyodtam és leguggoltam hozzá.
~Mit szeretnél játszani hercegnő?-kicsit oldalra döntöttem a fejemet.
~Bújócska!!-ugrált össze-vissza.
Órákon keresztül játszottunk Yirennel, de végül elaludt játék közben. Fogtam őt és befektettem Jisoo mellé. Majd visszamentem Wooyounghoz, aki az ágyon ült törökülésben. Elé ültem és ránéztem.
~Orvoshoz kell vinnünk a nővéredet.-törte meg a csendet Wooyoung. Bólintottam egyet.
~Ne aggódj, már megbeszéltem vele. Minden rendben lesz.-mondtam nyugodt hangon. Wooyoung hirtelen hozzám bújt. Pár percig csak így ültünk és élveztük egymás jelenlétét. Végül Wooyoung vált el tőlem, majd rám nézett. Gondolkodás nélkül ajkaira hajoltam. Egy ideig csókokat váltottunk. Szép lassan nyakához hajoltam és kicsit szívni kezdtem bőrét.
~S-San..-tolt el magától.
~Itt van a nővéred. Nem mellesleg egy kisgyerek is van a szomszéd szobában.-mondata után szomorúan néztem rá.
~Naa! Inkább gyere ölelkezni.-lefeküdt és maga mellé húzott. Egyből egymásba karoltunk és így próbáltunk meg pihenni. Kelleni fog az energia..
