San szemszöge:
Felkeltem és gyorsan összekészültem. Direkt megvártam, amíg Wooyoung elmegy a házam előtt, majd utánamentem. Láttam, hogy Yeosang és Yunho is vele van. Ahogy a sulihoz értünk figyelni kezdtem. Egy szőke, alacsony srác nagyon méregette Wooyoungot. Mellette egy piros hajú srác állt. Felismertem őket. A szőke srác vert be Wooyoungnak. Akkor ő lenne Hongjoong, igaz? Amint Wooyoung eltűnt a láthatárról odasétáltam ahhoz a két sráchoz.
~Sziasztok!-intek egyet, amint odalépek.
~Te meg ki vagy?-mér végig Hongjoong.
~Nem emlékszel rám?-kuncogok halkan.
~Dehogynem.. egy idióta vagy.-úgy néz rám, mint aki undorodik tőlem. Rámarkoltam pólójára és mélyen a szemeibe néztem.
~Na ide figyelj te kisköcsög! Jobb lesz, ha visszafogod magad, idősebb vagyok nálad. Van jogom szétverni a kis segged.-végül ellöktem magamtól.
~Mégis mit akarsz?-kérdezi felháborodottan.
~Hagyd békén Wooyoungot! Nem mondom el mégegyszer!-szúrós tekintettel néztem rá. Azt akartam, hogy komolyan vegyen. Valamiért mindenki körénk gyűlt, mint egy filmben.
~Miért nem ő választ?-mosolyodik el Hongjoong.
~Mert már választott is.-kezdek el nevetni.
~Ezt hogy érted?-húzza fel egyik szemöldökét.
~Sannie?-lép ki Wooyoung a tömegből. Yunho és Yeosang pedig mögötte.
~Mi folyik itt?-néz rám értetlenül.
~Csak beszélgetünk, nyugi.-fogom meg arcát.
~Vedd le róla a kezed!-kiáltja el magát Hongjoong.
~Mármint erre gondolsz?-felemeltem kezem, amivel Woo arcát fogtam.
~És akkor mi van, ha ezt csinálom?-Wooyoung dereka köré fontam karomat. Hongjoong idegesnek tűnt. Amint meglátta, hogy Woo arca pirosabb lett, amint hozzáértem, felfogta, hogy mi folyik itt.
~Te komolyan ezzel jársz?!-mutat rám Hongjoong.
~Ez tök undorító! Bár mind a ketten megdögölnétek. A kis barátaiddal együtt!-vág közbe Mingi. Wooyoung Yunho irányába fordult. Én is ezt tettem valamiért. Láttam a fiún, hogy nem sok kell neki ahhoz, hogy elsírja magát. Yunho lassan a piros hajú srác elé lépett. Majd egy hirtelen mozdulattal felpofozta őt. Mindenki csodálkozott.
~Nem is értem, hogy miért reménykedem! Csak az időmet pazarlom!-könnyek folytak végig Yunho arcán.
~Azt sem értem, hogy miért szerettem beléd Mingi.. én jobbat érdemlek ennél..-miután ezt Yunho kimondta, Mingi álla a földet érte.
~Y-Yunho..-motyogta Mingi orra alatt.
~Hagyjuk! Inkább kerüljük egymást, oké? Úgy mindkettőnknek jobb lesz.-Yunho csak úgy elsétált. Yeosang pedig utána rohant. Láttam Wooyoungon, hogy ő is menni akart. Még egy utolsó pillantást vetettem Hongjoongra. Rájött, hogy már nem tud mit tenni. Elkezdtem húzni Wooyoungot a barátaihoz.
~Ezt miért csináltad?-kérdezte Wooyoung. Megálltam és szembefordítottam őt magammal.
~Woo, te mostmár hozzám tartozol. Senki máshoz! Azt akartam, hogy Hongjoong végre leszálljon rólad.-magyaráztam el gyorsan.
~Menj! Vigasztald meg a barátodat. Szüksége van rád..-biccentek a folyosó végén álló két srácra. Wooyoung hátra nézett, majd újból rám. Egy kisebb csókot adott számra.
~Délután látlak, ugye?-reménykedett. Én mosolyogva bólintottam.
~Nyugodtan gyere át. Úgysincs dolgom. De mostmár tényleg menj. Yunho nagyon letörtnek tűnik.-mondatom után Wooyoung bólintott, aztán barátaihoz rohant.
Hazafelé kicsit kezdtem rosszul lenni. Nem tudom mi üthetett belém. Fájt a fejem és kicsit szédültem. Fáztam is, pedig tök meleg van. Gyorsan hazamentem. Úgy döntöttem ledőlök egy kicsit.
Arra keltem, hogy valaki motoszkál a házban. Az órára pillantottam és realizáltam, hogy ez biztos Wooyoung lesz. Egy ezer wattos mosoly került az arcomra. El is felejtettem azt, hogy rosszul vagyok. Felkeltem és kimentem a nappaliba.
~S-San..-állt Wooyoung vörös fejjel a nappaliban. A szobám ajtajában álltam. Ő csak lefagyva engem nézett. Értetlenül néztem rá. Feje egyre vörösebb és vörösebb lett.
~N-Nem v-v-vennél fe-el e-egy p-p-pólót?-eltakarta szemeit. Csak most jöttem rá, hogy levettem a felsőmet. Valamiért alvás közben nem szeretem, ha rajtam van.
~Miért? Nem tetszem?-nevettem kacéran.
~S-San!!-hisztizett Wooyoung. Kuncogva felkaptam magamra egy pólót, majd a fiú elé léptem. Megfogtam csuklóját és elhúztam szeme elől kezét.
~Látni akarom az arcod!-mosolygok rá.
~Te hófehér vagy!-csodálkozik Wooyoung. Homlokomhoz akart nyúlni, de én ajkaira hajoltam. Nem bírtam ellenállni. De nem volt ellenére, viszonozta gesztusom. Csók közben sikerült homlokomra helyeznie kezét. Elvált tőlem és rám nézett.
~Neked lázad van.-állapítja meg.
~Nem érdekel! Még egy picit hadd folytassuk!!-görbült le ajkam.
~És mi van, ha elkapom tőled?-kérdezi játékosan.
~Akkor majd én vigyázok rád.-kacsintok rá.
~De akkor most én vigyázok rád.-mondta, majd behúzott a fürdőszobába.
~Mit csinálunk itt?-kérdeztem az éppen csapot megnyitó Wooyoungot.
~Beülsz egy kád hideg vízbe. Az leviszi a lázadat.-fordul felém. Miután elégnek titulálta a kádban lévő vízmennyiséget elzárta a csapot, majd indult kifelé. Én viszont hátulról átöleltem derekát, így maradásra bírtam.
~Nem akarok egyedül lenni. Fürdenél velem?-helyeztem államat vállára.
~H-Hogy?-hallottam csodálkozó hangját.
~Ne aggódj! Csak fürdünk, semmi más nem fog történni, ígérem!-nyugtatom a fiút.
~Hiába élvezném. Tudom, hogy nincs itt az ideje..-Wooyoung válaszként csak hümmögöt egyet.
~O-Oké.. benne vagyok.-válaszol halkan.
~Azért a ruháidat levehetem?-kérdésem után Wooyoung megfordult és rám nézett. Lassan bólintott egyet. Finoman lehúztam róla pólóját. Ő sem szenvedett hiányt izmokban. Szerintem a tánc miatt. Gatyájához nyúltam. Azt is lehúztam róla, és atya ég. Nagyon kidolgozott combjai vannak. Egy nagyot kellett nyelnem. El sem hiszem, hogy Wooyoung csak is az enyém.. olyan boldog vagyok! Mielőtt alsóját is lehúztam volna ránéztem. Lassan levettem róla. Próbálta takarni magát, de leállítottam.
~Ne takard! Gyönyörű vagy..-döntöm homlokom az övének. Wooyoung pólómhoz nyúlt és leszedte rólam. Meglepődtem.
~Ha te is, akkor én is..-ránt vállat, majd leveszi gatyámat. Végül alsómat is letépte rólam, aztán a kád felé kezdett el tolni. Mindketten beültünk. Wooyoung háttal nekem, és így ölelkeztünk. Mint egy igazi romantikus filmben.
~Lehet egy kérdésem?-töröm meg a kellemes csendet. Wooyoung bólogatott.
~Még.. szűz vagy?-kérdésem után is csak csönd volt.
~Woo! Válaszolj! Tudnom kell!-szólítom a fiút. Ő elválik tőlem és megfordul, így egymással szemben ültünk.
~Még szűz vagyok..-ismerte el. Én csak hümmögtem egyet.
~Akkor arra kérlek, hogy szólj, ha készen vagy arra, hogy valami szexuális kapcsolat legyen köztünk, oké? Nem akarom elsietni..-simítok arcára.
~Okés..-hunyta le szemeit. Hirtelen megszólalt a telefonom. Sóhajtottam egyet, aztán felvettem. Apa volt az és azt mondta, hogy öt perc és itt vannak anyával. Ezt Wooyoung is hallotta, emiatt pánikolva nézett rám. Leraktam a telefont és kiszálltam a kádból.
~Nyugi! Beszélek velük. De nyugodtan kijöhetsz velem. Úgyis ismernek.-kezdek el öltözni.
~Inkább összepakolok itt.-válaszol Wooyoung rögtön.
~Egy angyal vagy!-adok puszit homlokára. Ahogy kiértem a fürdőből már hallottam a kopogást. Odamentem az ajtóhoz és beengedtem a szüleimet.
~Sziasztok!-ölelem őket át. Végül leültünk a kanapéra.
~Fiam.. szeretném, ha te vinnéd tovább a cégünket..-szólalt meg apa.
~Komolyan?-csodálkoztam.
~De azt is szeretnénk, hogy legyen melletted valaki. Egy lelki társ..-tette hozzá anya.
~Azt akarjuk, hogy boldog légy. De egy cég vezetése stresszes.. kéne valaki, aki mellett relaxálhatsz.-apára néztem, miközben beszélt. Wooyoung ekkor lépett ki a fürdőből.
~Oh! Jó napot!-hajolt meg illedelmesen.
~Wooyoung-ah! De jó téged látni!-vigyorgott anya.
~Anya, apa..-állok fel helyemről. Jeleztem Wooyoungnak, hogy jöjjön mellém. Megszeppenten elindult.
~Tudom, hogy ismeritek egymást, de be szeretném mutatni Wooyoungot.. mint a páromat.-Wooyoung kezére fogtam, amint elért hozzám. Lesokkoltan nézett rám. Szerintem nem gondolta, hogy csak úgy elmondom. A szüleim elmosolyodtak.
~Nála jobbat nem is választhattál volna fiam!-nézett rám apa büszkén.
~Pelenkás kora óta ismerem Wooyoungot! Biztos vagyok abban, hogy vigyázni fog Sanra.-értett egyet anya.
~Abban én sem kételkedem..-fordulok az említett felé.
~Sokkal jobb színed van.-állapítja meg Woo. Szüleim kicsit értetlenül néztek ránk.
~Volt egy kis láza, de a hideg fürdő szerintem segített.-magyarázta Wooyoung, majd homlokomra helyezte kezét.
~Igen. Lement a lázad.-mosolyog édesen. Eléggé elvesztem mosolyában.
~San! Fiam! Itt vagy?-nevet apa.
~I-Igen?-fordulok felé.
~Sok boldogságot! Várjuk az esküvőt.-kacsint anya, majd el is mentek. Átöleltem Wooyoungot.
~Én is nagyon várom az esküvőt..-suttogok.
~E-Esküvő?-akadozik Wooyoung.
~Még nem most, nyugi! De majd egyszer.. én lennék a legboldogabb a Földön!-nézek újból rá.
~Hát még én..-jelent meg ismét édes mosolya az arcán.
Ha tudnád, hogy miket tervezek kettőnk számára WooWoo..
