San szemszöge:
Kipattantak szemeim. Nem tudom miért keltem fel ilyen hirtelen. Wooyoungra pillantottam. Nyaka tele volt nyomokkal. Végigsimítottam bőrén, ettől megrándult arca.
~San?-néz rám álmos szemekkel.
~Jó reggelt.-adok puszit szájára.
~Fel kéne kelni.-ül fel az ágyon. Én is ezt tettem. Wooyoung az ágy melletti tükörre nézett. Szemei kikerekedtek és a nyakához nyúlt.
~Basszus..-motyogta orra alatt. Én csak elmosolyodtam.
~Nekem tetszik..-átöleltem derekát és vállára helyeztem fejemet. A tükrön keresztül Wooyoungra meredtem.
~Nagyon feltűnő?-kérdezi aggódva.
~Pont azt akartam, hogy feltűnő legyen Wooyoung-ah!-kuncogok halkan.
~San!-kezd el hisztizni.
~Ma úgyis tanulni fogsz! Senki sem fogja látni.-válok el tőle.
~Ah.. jó, hogy mondod. Sosem fogom befejezni.-sóhajt egyet.
~Menni fog!-adok egy puszit arcára.
Wooyoung a kanapén ült és tanult. Még akkor is aranyos, amikor koncentrál. De inkább nem őt bámultam, mert megzavarhatom vele. Az meg nem lenne jó. Ahelyett elkezdtem takarítani. Igazából nem egy nagy felfordulás a ház, mindig tisztán tartom, de valahogy muszáj elfoglalnom magam. Miután már nem volt mit takarítani elővettem laptopomat és átnéztem mindent. Szeretném jól vezetni a céget. Nem akarok csalódást okozni. Wooyoung egy hatalmasat sóhajtott és hátra döntötte fejét. Én csodálkozva néztem rá.
~Mi az Woo? Nem megy?-kérdésem után megrázta fejét. Halványan elmosolyodtam.
~Segítsek?-nevetek kicsit bénázásán.
~Az jó lenne..-görbül le szája. Felálltam a székről és Wooyoung mellé ültem a kanapén.
~Muti!-veszem ki kezéből a tételeket.
~Antigoné? Hiszen az egy nagyon jó történet!-nevettem fel.
~De nem értem! Olyan hülyén van írva! Már azt sem tudom ki mit lát helyesnek!-kezd el hisztizni.
~Figyelj Woo! Mindenki máshogyan értelmez egy történetet. Te mit látsz ki ebből?-mutatok a lapokra.
~Azt, hogy két fél veszekszik. Mindkettőjüknek igaza van, de másképpen. Végül a zsarnokság többek életét is elveszi.-meséli el egy pillanat alatt.
~Látod? Te így értelmezted! Akkor? Ebben mi a nehéz?-nevetem el magam.
~San?-nézett rám komolyan. Hümmögtem egyet.
~Ha én is felakasztanám magam, mint Antigoné.. te mit tennél?-Wooyoung lehajtotta fejét.
~Azt tenném, mint Haimón. Megölném magam.-megfogtam kezét.
~Nem is értem, hogy hogyan éltem eddig nélküled..-állánál fogva felemeltem fejét.
~De ezt miért kérdezed?-szokásomhoz híven arcára simítottam.
~Csak érdekelt.-rántott vállat.
~Wooyoung.. ugye nem..-kezdek el aggódni.
~Mi? Nem dehogy! Nyugi San!-édesen mosolyogni kezdett.
~Csak szimplán kérdeztem..-ezután átölelt.
~Ne is merj ilyet csinálni.-karolom át.
~Még ha meg is fordulna a fejemben.. rögtön el is felejteném. Sosem mennék el csak úgy!-jobban hozzám simult.
~Hát nagyon remélem, hogy nem is hagysz el. Azt sosem heverném ki..-puszilok hajába.
Oohh San..... Milyen kis naív vagy.....
