Аddiстѕ - TaeKook [Befejezett]

3. fejezet ~ Lopott fülbevaló

~at one point i started to look more down, than to sky~
Clean: ბff [nulla napja]

Jungkook, még augusztus végén költözött a kertvárosba. Egész életében csodálatos családban nevelkedett, szerető nővérrel és bátyával, védelmező tiszteletsugárzó apával és tisztességes, erkölcsökkel rendelkező anyával. Látszatot tizenhat éves koráig tudhatta magáénak, mert édesapját megcsaláson kapták rajta, az anyja pedig őrjöngve, vázákat hozzá dobálva, zokogva zavarta el otthonról. Jungkook és a nővére sosem látták többet az apjukat az incidens óta. Kook mélységesen gyűlölte ezért apját, megvette és kitagadta. A halálát azért nem kívánta, mert még is csak egyik szülője volt, de abban nem gátolta, hogy mélységesen haragudjon rá.

A nővére apakomplexusa miatt, de leginkább eljegyzett keze volt az oka annak, hogy elköltözött egy héten belül a fővárosba vőlegényével. Nem bírt egy légtérben lenni az anyjával, aki magába roskadt. Yoongi és Jungkook egyedül maradtak, az anyjuk ivott, drogozott, kirúgták a munkahelyéről, minden egyes nap kuncsaftként hozta fel magához a férfiakat, csekély pénzmennyiségért cserébe, amit nem mindig kapott meg. Sokszor gusztustalan, meztelen verekedésekbe torkollott az egész, és Kook azt hitte, hogy kezd beleőrülni ebben. Két hét leforgása alatt a családja darabjaira hullott, nem volta mintapélda, vagy felelősségteljes felnőtt a szemük előtt és azt hitte, hogy ez teljesen meg fogja bolondítani. Yoongi azonban időben észbekapott, nem akarta, hogy Jungkook végig nézze, ahogy az anyja esetleg felköti magát, vagy belehal az újonnan fojtatott szélsőséges életvitelbe. A lehető leggyorsabban kaparta össze az összes pénzét és karöltve öccsét leköltözött a kertváros nyomornegyedébe egy negyven négyzetméteres konténer lakásba. Yoongs tudta, hogy az anyja napok kérdése alatt végez magával, de akkor Kookkal is ezért a fiút elkapta egy gyengébbik pillanatába, s elvitte a nyomasztó emlékek környezetéből.

Yoongi dolgozott rendes állása volt egy zenei cégnél, nem volt még olyan hű de sikeres, mert épp, hogy szabadult a fősuliról, de arra elég volt, hogy magába zuhant öccsének mindent megadjon. Nyár közepe óta éltek ott, mikor is Jungkooknak volt alkalma belekóstolni az alvilági bizniszbe. Nem tudom, hogy a sors vagy Isten' volt az aki odaküldte, hogy pont akkor taknyáljon el a deszkájával, mikor mi Namjoonnal és Chanyeolékkal kosaraztunk a tömbök közötti, repedt, aszfaltpályán, de megtörtént. Odamentünk hozzá, felsegítettük pár bátorító és szurkálódó megjegyzés mellett, majd ekkor csatlakoztam én. Kookkal beszélgettünk, mikor is Yeol hozta a füves cigit, hogy kérünk-e.

Először visszautasította, azt mondta; szívott ő már elég szart az elmúlt pár hónapban, nem akart az anyja mintájára ő is ebbe beledögleni. Nem akartam, hogy kellemetlenül érezze magát, vagy megaláztatva,- elvégre körülbelül tíz perce szántotta fel két térdkalácsát, egy ék szerű kavicska miatt, amely beakadt a kerék és a beton közé, ezzel elesést következtetve. Kivettem, szabályosan kitéptem Chanyeol kezéből a cigarettát, majd egy hatalmasat beleszívtam, hogy bátorítsam a mellettem ülőt. Nem tudom, hogy tényleg azt akartam-e, -vagy csak példát statuálni- minden esetre Kook, na meg a többiek is csak pislogtak, ahogy mindenféle színészet, vagy felesleges kontaktus nélkül fújom ki a mellékterméket majd hátra dőlök a drót kerítésnek.