Аddiстѕ - TaeKook [Befejezett]

5. fejezet ~ Bűnös csók

~at one point i started to look more down, than to sky~
Clean:ბff [nulla napja]
 

Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeladás között. És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel és a társaság a biztonsággal. És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét és a bók nem esküszó. És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget, a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével. És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd , mert a holnap talaja túl ingatag ehhez. Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér. Műveld hát saját kertecskédet, magad ékesítsd fel a lelked, ne mástól várd, hogy virágot hozzon neked.

 És tanuld meg, hogy valóban nagyon sokat kibírsz. Hogy valóban erős vagy. Valóban? És vajon ahhoz elég erős vagyok, hogy ne törjem magam, azon, hogy az egyik és egyetlen testvéremként kezelt barátom miért csókolt meg! A csókolózás vajon belefér? Nem erkölcstelen, nem társadalom szikkasztó, ilyet csinálhatnak a barátok kedves gesztusból? -Nem. Ilyet nem szabad.

Csókolózni kizárólag szerelmesek szoktak...na meg egyesek szexuális indíttatásból.na de barátságból...?

Sokat beszélnek róla az egész világon. A költészetben megszépítették a baráti csókot -a szaros drámákban egyenesen istenítették- , a gondolatok világában az egekig magasztalták. Ám mindez csupán egy fantáziakép, mely messze eltávolodott a természetesség talajától.Ez egy szép kis köpeny, melyet a földi ember, mint oly sok minden mást, saját maga készített, hogy benne önmagát vagy másokat megcsodáljon. Ám a csodálat egyáltalán nem helyénvaló; hiszen a valóságban ez nem más, mint képmutatás. Szégyenteljes kísérlet arra, hogy eltolja, elferdítse a teremtéstörvényeket, s eltorzítva megfossza őket ragyogó és egyszerű természetességüktől!

A csókot adók szándékai ugyan gyakran különbözőek; ám ez mit sem változtat azon, hogy önmagában véve minden csók csók marad, vagyis testi jellegű érintés, mely a természettörvényeknek megfelelően egy testi érzést vált ki, s ez soha nem is lehet másmilyen! Aki ismeri Üzenetemet, már tudja ezt. Az embernek nem kellene annyira gyávaságba burkolóznia, és mindig letagadnia azt, amit valójában tesz, hanem tettének mindig teljesen tudatában kellene lennie! Egy képmutató sokkal rosszabb, mint egy bűnös.

A „baráti csók" elnevezés már egyértelműen feltételezi az érett kort.

 De ha valaki akkor Jungkook nem volt érett. Nem mintha én az lettem volna, de kevésbé voltam gyerekes vagy forrófejű vele ellentétben. Megcsókolt. Megcsókolt az iskola hátsó mosdójában, és nem csak, hogy nem tudtam mire vélni, de megijedtem. Nem azért mert csókot adott, -amit nem viszonoztam-, hanem azért, mert mikor elvált tőlem és szemeimbe jelentőség teljesen pillantott, se szó se bestéd, minden nélkül ott hagyott. Ott hagyott engem a falnak támaszkodva, reszkető testtel, izzadt homlokkal és tenyerekkel, a szaporán verő szívemről ne is beszéljünk. Még is mit képzel? Mi okból tette ezt? Úgy cikáztak a fejemben a gondolatok, hogy azt hittem belefájdul, sőt bele is fájdult. Szúrt a halántékom, migrén szerűen kínzott a koponyám fájdalma, és lélegzetem felgyorsultával lecsúsztam a földre , lábaimat felhúzva és átkarolva remegő kezeimmel. Miért tette? -Képtelen voltam megemészteni, feldolgozni, nem, hogy a miértekre választ adni. Csak a sötét, aggódóan csillogó és összezavarodott tekintete volt előttem. Szemeimet erősen összeszorítottam, hogy lenyugodjak, s nagyot nyelve éreztem, hogy ha nem csinálok valamit eluralkodik rajtam a pánik.