Аddiстѕ - TaeKook [Befejezett]

11. fejezet ~ Az egyezség

~at one point i started to look more down, than to sky~
Clean: off [nulla napja]

Volt egyszer egy madár. Két tökéletes szárnnyal és gyönyörű, fénylő, színes tollakkal áldotta meg a sors. Az olyan állat, amely szabadon repülhet az égen, boldoggá teszi azt is, aki nézi. Egy napon megpillantotta ezt a madarat egy fiú, és beleszeretett. A fiú csodálta, tisztelte, rajongva szerette a madarat. De egy napon arra gondolt: mi lesz, ha a madár egyszer majd távolabbi hegyeket is meg akar ismerni? És megijedt. És azt gondolta: "Csapdát állítok neki. Ha megint jön, többé nem repülhet el tőlem." A madár szintén szerelmes volt belé, és másnap megjelent, ahogy szokott, de beleesett a csapdába, és fogoly lett. A fiú kalitkába zárta, és egész nap nézte. Mivel a madár nem repülhetett, nem tudta kifejezni a létének értelmét, és lassan elhervadt, elveszítette tollai ragyogását, és megcsúnyult. Egyik nap elpusztult a madár. A fiút elfogta a bánat, és éjjel-nappal rá gondolt. De nem a kalitkára emlékezett, hanem arra a napra, amikor először meglátta boldogan repülni a felhők között. A madár nélkül az ő élete is elvesztette az értelmét, és a halál hamarosan bekopogtatott hozzá.

"Miért jöttél?" - kérdezte a halált.

"Hogy újra együtt repülhess a madaraddal" - felelte a halál. -"Ha hagytad volna, hogy mindig elrepüljön és visszajöjjön hozzád, csak még jobban szeretted volna és csodáltad volna, most viszont még ahhoz is rám van szükséged, hogy újra találkozhass vele."

Érzelmek! Gyakran kábítjuk magunkat azzal, hogy tudunk rajtuk uralkodni, míg egy nap csapdába esünk. Nem tudjuk leplezni a haragot, a féltékenységet vagy a szerelmet, és kénytelenek vagyunk szembenézni az igazsággal. A fájó igazsággal.

És én hátatfordítottam neki, rámosolyogva végzetemre.

-Hallgatlak.. -feleltem, mire a körülöttünk lévők, apró kuncogással bámultak ránk, s látszott rajtuk, hogy valamit tudnak, amit én nem.

-Nem ilyen egyszerű az, hogy ennyire nagy legyen a szád Taehyung. Okos vagy te látszik, mert különben miért lennél velünk. -mondta Chanyeol, s Jin mellé elhelyezett táskájához lépett, majd elkezdett benne valamit keresni.

-Kiérdemelted. -nevetett fel Jiyong, s szájában fityegő cigijét meggyújtotta. -Nem minden fiatalabb érdemli ki ezt a megtiszteltetést, hogy idősebbekkel lógjon. -fújta ki a káros füstöt, piercingezett ajkai közül.

Igazuk volt, valójában egyetlen egy fiatalabbat sem láttam rajtam kívül barátkozni velük. Maximum Jungkook, ha nagy ritkán árufuttatás végett találkozót szervezett, megbeszéltek ezt-azt, de ez is Yoongi behatása miatt volt. Chanyeol nem egyszer említette nekem, hogy nem bízik meg teljesen Kookban, nem is igazán szimpatikus neki, de kétségtelenül és kifogástalanul, tehetséges, az egyik legjobb és legóvatosabb terjesztő, szóval meg kellett békélnie a nézeteltérésekkel.