𝒊𝒍𝒚𝒃 | 𝒈𝒊𝒓𝒍×𝒈𝒊𝒓𝒍

𝟙𝟜. 𝕗𝕖𝕛𝕖𝕫𝕖𝕥

𝔼𝕝𝕚𝕫𝕒𝕓𝕖𝕥𝕙 𝕡𝕠𝕧

Még mindik őket nézem, nem tudom miért. Talán azt szeretném elhitetni magammal, hogy ez csak valami rossz vicc, vagy egy kibaszott rémálom. Mozdulatlanul állok egyhelyben meggyötörten. Pislogás nélkül fürkészem a még mindig csókolózó párost. Elszeretnék menni, de a lábaim nem akarnak elvinni onnan, mintha földbe gyökereztek volna. Kicsurdoló könnyeim erőszakosan letörlöm és fejem másfelé kapom, nem tudom elviselni ezt a szuró fájdalmat, ami a szívemet sajgatja. Krist keresem, hogy addig is elvonjam a figyelmem Lisa-ról és Nick-ről. 

Krist megis találtam. Néhány osztálytársammal és még pár sráccal van, akiket nem igazán ismerek. Ha jól látom épp füvescigit tekernek. Rémülten Krisre pillantok, aki nagy örömmel vesz el egyett. Sóhajtok. Már nagy fiú, nem kell minden lépését figyelnem, felügyelnem. Nem vagyok az anyja, de mégis annyira aggódom érte. Mivan ha valami butaságot csinál és bajba kerül, vagy még rosszabb, megsérül? Nem tudnék tiszta lelkiismerettel élni, ha valami történe Kris-sel és ha tudnám, hogy tehettem volna valamit. Ajkamba harapok és félszeg léptekkel megközelítem a társaságot. Előre tudom, milyen emberek is lehetnek ezek a srácok. Innen lerí róluk, hogy nem azok a jó fiúk. Már hogy lehetnének azok, ha füvet és még kitudja mit adogatnak tiniknek? Nagy levegőt veszek, erőltetten mosolyogva megbögdösködöm Kris vállát, aki megint full piros szemmel rám emeli tekintetét.  

- Kris? Gyere menjünk - ragadom meg csuklóját és elhúznám, de nem hagyja és magához ránt. Mérgesen fújok egyet, mire a srácok hangosan felnevetnek. Már nem csak dühösen, de még kínosan is érzem magam. Hogy én minek jöttem ide? Már magam sem tudom...

- Mi a baj El? Még csak hajnali 2 van, nem fogok ilyen hamar távozni - mondja Kris vigyorogva. Egyik karját vállamra teszi és szorosan magához von. Kösz Kris most a fiúkkal szemezgethetek. Nem is, mert mindannyian a testemet méregetik és nem a szemembe néznek, mintha lehetne nézni rajtam valamit. 

- Miaz cica, hová sietsz ennyire? - szólal meg az egyik. A srácra nézek. Szőke haja felvan borzolva, mintha most kelt volna fel az ágyból - talán nem is tévedek nagyon, lehet volt már fent az emeleten dolga - , kék szemei éhesen méregetnek már másodjára. Ez a srác a tipikus selyem fiúnak tűnik. Pár percig a szemébe nézek, de el is terelem róla a figyelmem és inkább a barátaimat keresem. Nem érdekelnek az ilyen fiúk, de amúgy egyetlen fiú sem érdekel. - Elvitte a cica a nyelved, hogy nem beszélsz? - kérdezi provokatív hangon, mire megajándékozom egy 'neked meg mi bajod van' pillantással. Szerintem nem értette a célzásom, mert egy kacér vigyor kiséretében közelebb kerül arcomhoz. Érzem alkoholtól és füvescigitől bűzlő illatát, amitől elfog a hányinger. 

- Azonal tűnj el a személyes teremből azzal a nagy lópofáddal! - nézek rá indulatosan, de csak nem ért a szépszóból, mert mégközelebb kerül. A többi srác vigyorogva nézi a jelenetet, semmiképp nem akarnának közbeszóli. Köcsögök. - Mondd te süket vagy? Vagy problémáid vannak? Hagyj békén! - rivallok rá, pedig nem szoktam így beszélni, de ez a gyerek teljesen felcsesz.

- Milyen vad vagy, ez tetszik - nyalja meg ajkát, mire a pumpa teljesen felmegy bennem. Mit képzel ez, hogy valami olcsó ribanc vagyok? Magamban fortyogok, mikor még közelebb húzódik az arcomhoz. Hát ez kész!

- Nem tudom miért közeledsz még hozzám, mikor legalább kétszer érthetően elmondtam, hogy hagyja békén, de űgy tűnik még egyszer megkell ismételnem magam, mert nem értetted az előbbi célzásom. Hagyj békén ember! Nem érdekelsz! Nem vagyok ribanc, akit csak úgy leszólhatsz, mert ehhez van kedved - mondom szépen lassan, hogy megértse végre, hogy mit is akarok közölni vele. Ajkait gonosz vigyora húza, most már dühösen méreget kék szemeivel és teljesen eltűnik jókedve. A srácok nevetésüket visszatartva nézik tovább csendben "társalgásunk". Tenyerem a srác puha arcára simítom, akinek még most sem tudom a nevét, de nem is akarom. Meglepődik és kacér vigyora újra láthatóvá válik. Ártatlan szemekkel vizslatom, próbálom elrejteni gonosz vigyorom. Mikor már újra megszólalna, valami teljesen sületlenéget mondva, gyorsan megelőzöm és mondandójába szólok. - ...És még valami, ha valaki szájszag elleni cukorkát kínál, kérlek fogadd el tőle, sokak életét megmentenéd ezzel! - a körülötünk lévők nagy hahotázásba kezdenek és a srác hátát megveregtve "Ezt jól megkaptad haver" vagy "A csaj teljesen leégetett Oliver" beszólással jutalmazzák. Sóhajtok, gyorsan megragadom Krist és elvonszolom a sok idiótától. Kikészítenek az ilyen fiúk, látni, hogy teljesen elszívták már az agyukat.