𝟙𝟟. 𝕗𝕖𝕛𝕖𝕫𝕖𝕥🔞

830 12 6
                                    


Csak leszögezem még itt, hogy 18+ jelenet lesz benne, szóval aki nem bírja az ilyeneket az pls ugorja át! Ha mégis elovasod, akkor csak saját felelőséggel ted!!!

Na akkor kellemes olvasást perverzkék ( ͡• ͜ʖ ͡• )

𝔼𝕝𝕚𝕫𝕒𝕓𝕖𝕥𝕙 𝕡𝕠𝕧

Lábujjhegyen sétáltunk be a hatalmas házba, próbálunk hangtalanul bejutni, hogy Kim nagyanyját ne ébresszük fel, aki az emeleten a hálójában, már rég húzza a lóbőrt. De hangtalan ninja akciónk nem épp úgy történik, ahogy szeretnénk. Sötét van, alig látunk valamit és Kim röhögései sem segítenek. Kim állandóan csöndre int, de én egyébként meg sem mukkanok, ő hahotázik folyamatosan szerencsétlenségeinken. A konyhába is nagyon nehezen jutunk be, mivel mindig akadt valami, ami az utunkba áll. 

- Ez haláli volt! - mondja Kim, nevetését visszatartva. Én csak sóhajtok és lemondóan megrázom a fejem. Nem igen találom viccesnek ezt a helyzetet, de úgy tűnik Kim jól szórakozik. - Mi a baj? - kérdezi lágy hangon, arcomat fürkészve. - Miért vagy ennyire elszontyolodva? 

- Tökre nem vicces a helyzetünk, de te itt röhögsz, mint egy eszement! Mi lesz, ha nagyid felébréd? - kérdezem tőle kétségbeesett hangon, mire csak egy mosolyt kapok tőle. Hogy lehet ennyire nyugodt?

- Eli ne aggódj már ennyit! Nem lesz semmi! A nagyim jó fej, nem csinálna belőle ilyen nagy ügyet, hogy ide hoztam egy lányt! - nyugtat meg és hozzám sétál.  Gyengéden maga felé fordítja az arcomat, és két kezébe fogja. Olyan jól esik törődése, gyengéd érintései, hogy szinte elolvadok tőle. Ajkait az enyémre nyomja, de nem mozgatja. Arra vár, hogy én csókoljam meg, hogy most én kezdeményezek. Nem kell sokat várnia örömmel csókolgatom édes ajkait. - Hmm... olyan jól csókolsz... - dicsér meg és érzem, hogy csókunkba mosolyog. Kezeit derekam köré csavari és közelebb von magához. - Akarlak - mondja nemes egyszerűseggel, mintha csak az időt közölte volna. Arcom felmelegszik, számon egy hang sem jön ki. Egy kicsit feszült vagyok, mivel még sosem voltam intim kapcsolatban. Kim megérzi zavartságom, szemeivel arcomat elemezgeti. - Nem akarod? Nem akarok semmit sem rád kényszeríteni! Nem muszály me... - mondaná tovább, de kezeimmel befogom száját és elszántan nézek rá.

- Akarom! - jelentem ki vakmerően, gyorsan vert szívvel. Kim elvigyorodik és erősen rá tapasztja száját enyémre, majd a konyhapulthoz lök. Fenekembe markol és szája megtalálja fedetlen nyakam. Ott kezd ügyködni ajkaival, lábaim beleremegnek harapásaiba, nyalogatásaiba. Lábaimat szétfeszíti és azok közzé fúrja magát, hogy közelebb legyen hozzám. Egyik kezével melleimet markolgassa, a másikkal a belső combomat simogassa, míg nyelvévvel kulcsontomat szivogassa. Alig tudok hová figyelni, nem tudom követni őt. A kéjes nyögéseket, sóhajokat nem tudom visszatartani, pedig csendben kéne lennünk. Erőt véve magamon egy kicsit eltolom magamtól. Kim értetlenkedve néz rám, szemei vágytól csillognak és azokkal vetkőztet le. - Kihm... nem itt kéne csih-csinálnunk...  - mondom nehézkesen levegő után kapkodva. Kim elgondolkodik szavaimon, majd egy kis fázis késéssel bólint.

- Igazad van... menjünk a szobámba - ajánlja. Elindul én meg követem, mint egy pincsikutya, de hirtelen a hátaba ütközöm, mikor valamiért megáll.

- Mi az? Miért álltál meg? - kérdezem halkan. Kim válasz nélkül hagyva engem egy szekrényhez sétál és kutakondi kezd benne. - Mit csinálsz? - kérdezem szemöldök ráncolva.

- Csak keresek valamit - mondja és tovább kutat, figyelmen kívül hagyva engem. Mikor megtalálja a kersett dolgot boldogan kezébe veszi azt. - Egy üveg vörös bor, nem árthat - mondja vigyorogva meglóbálva előttem az üveget. Felkap még két poharat és elindul fel a szobájába. - Na gyere baba! Az éjszaka csak ránk vár! - mondja kéjes hangon, amitől megremeg a lábam. Az előbbi akciónk jelenetei felvillanak gondolataimban, alig tudok a lábaimon állni.  Gyorsan utána sietek, megrázva a fejem, hogy kiűzem a képeket. A lépcsőn haladunk fel. Kim megy előttem, így jó kilátást kapok a formás kis seggéről. Szemtelenül elmosolyodok és nemes egyszerűséggel a hátsójára csapok, magam sem tudom honnan szedtem ehhez bátorságot, de megtettem, mire kapok tőle egy meglepett nyögést. Megáll és felém fordul. Szája gonosz vigyora húzódik, azon nyomban elszáll minden bátorságom. Közel hajol fülemhez, érzem forró lehelletét bőrömön. - Mi az baba, szemtelenkedsz? Majd ezért jót kapsz és megtanulod kivel pimaszkodj! Már most láttom magam előtt, hogy fogsz nyögdécselni, miközben orgazmusig kinyalak! - suttogja és fülcimpámba harap. Az arcom felveszi az éret paradicsom színét és egy nyavajás szót sem tudok kibökni számon. Szavaitól még melegebb és nedvesebb lettem odalent. - Na ugye, hogy prűd vagy! A szavaimtól beindulsz, igaz? Tetszik? - kérdezi idegesítően lassan, nyalogatva a fülem allati bőrt. 

𝒊𝒍𝒚𝒃 | 𝒈𝒊𝒓𝒍×𝒈𝒊𝒓𝒍Où les histoires vivent. Découvrez maintenant