Álarc Mögött |JK ff|

◈Tizenkettedik◈

Otthon SeJin szinte azonnal elment aludni, amit mondjuk meg is értek, sokat melózik, és örültem neki, hogy legalább most az egyszer nem ül a szaros laptopja felett és dolgozik éjfélig.

Lezuhanyoztam, átöltöztem, és levonultam a nappaliba a telefonommal, a tabletemmel, és egy takaróval. 
Annyira benne voltam a gyűjtögetésben, hogy nem akartam abba hagyni. Elkezdtem konkrétabb dolgokat keresni, és külön mappát és jegyzetet csináltam, ahova kiírtam a fontos dolgokat, vagy kimásoltam a linkeket, hogy ki tudjam majd nyomtatni. 

Felhívtam Marcos-t, és néhány ismerősömet, és kikértem a véleményüket Máltáról, mert tudom, hogy néhányuk már járt ott korábban. Megkérdeztem, hogy mit érdemes megnézni, mi mennyibe kerül, és, hogy melyik rész a legszebb. Sok hasznos információt kaptam, amit természetesen azonnal le is írtam, és beillesztettem a megfelelő mappába. Izgatott voltam, hogy ismét részese lehetek ilyes fajta szervezkedésnek, mert nagyon élveztem.

Késő estig, egy pohár banán tej mellett szedegedtem össze minden olyan dolgot, amire szükségem volt, majd fél egy fele végül nyugovóra tértem.

Reggel sokkal korábban keltem. Hamar elkészültem, és csináltam reggelit mind a kettőnknek. Palacsinta, néhány szem gyümölccsel megszórva, a tetejére pedig csoki öntet. Elmértem magam, így nagyjából kétszer annyit készítettem, mint szerettem volna. sok volt kettőnknek, így a felét el csomagoltam, hogy majd oda adjam a fiúknak, mert nem akartam, hogy kárba vesszen.

- Jó reggelt - jött be a nappaliba SeJin.

- Neked is - biccentettem egyet, miközben belekortyoltam a banán tejembe. 

- Miért nem alszol? - kérdezte.

- Miért aludnék? - néztem rá furán. Egy darabig értetlenül pislogtunk egymásra, mivel egyikünk sem értette a másikat, úgy hogy hamar meguntam, és inkább elmagyaráztam - Megyek veled - közöltem vele.

- Hogy hogy? - ült ki arcára egy széles mosoly.

- Befejezem, amit elkezdtem - vontam vállat - Szóval ne éld bele magad, még nem mondtam igent - ültem le az asztalhoz, mivel tudtam, hogy rögtön az általa felajánlott állásra gondol.

- Még - emelte ki mondatomból a számára legfontosabb szót, mire csak megforgattam szemeimet - És még reggelit is csináltál - nézett a tányérokra elismerően.

- Korán keltem - magyaráztam meg ennyivel.

Mind a ketten hamar befejeztük az evést, így el is indultunk. 

- Meint megállunk kávéért? - kérdeztem tőle.

- Igen - bólintott egyet. 

Én megint egy banánturmixot kértem, nem tudom, hogy mi van velem, de nagyon rákattantam erre a gyümölcsre. 
SeJin is leadta a  rendeléseket, mivel ismét vett a srácoknak is.

- Kook-nak banánturmix kell - suttogtam oda neki.

- Oh - kapott észbe - Az egyik americano helyett egy banánturmixot kérnék - javította ki a leadott rendelést, majd ismét rám pillantott - Megjegyezted - állapította meg egy halvány mosollyal az arcán, amit én csak egy fejrázással és egy sóhajjal díjaztam. Túl sokat látsz bele, bácsikám.

Ezúttal gond nélkül beengedtek engem is az épületbe, amit el is vártam, tekintve, hogy tegnap majdnem meg kellett mutatnom a személyim, hogy igazoljam, tényleg SeJin rokona vagyok. 

- A fiúk már itt vannak? - kérdeztem a nagybátyámat, miután felértünk a másodikra. 

- Gondolom igen - biccentett egyet - Nézd meg őket a gyakorló teremben - javasolta.