Sikeres berendezkedés után végül hamar végeztem is, úgyhogy fogtam egy taxit és haza is mentem. Vettem egy langyos zuhanyt, megmostam a hajamat, és lemostam a sminkemet is, aztán pedig indítottunk egy csoportos videó hívást a spanyol barátaimmal. Régen beszéltünk már így csapatosan, és jól esett, hogy végre be tudtuk pótólni a lemaradást, és pletykáltunk egy nagyot. Úgy, ahogy eddig, most sem meséltem nekik sokat, mivel nem akartam őket jobban bele avatni a magán életembe. Nem szándékoztam elmondani nekik, hogy átköltöztem egy másik városba, mert meguntam, hogy az apám boxzsákja vagyok, és azt sem, hogy a világ egyik legnagyobb fiúbandájának dolgozom, akiket valószínűleg ők is ismernek. Jobb volt ez így, hogy semmit nem tudtak erről. Úgy tudták, hogy távol élek a szüleimtől, mert külön életet akartam kezdeni nélkülük. Végülis ez félig igaz is, szóval nagyot nem hazudtam.
Késő este SeJin is haza esett, bár csak a szobámból hallottam. Nem mentem le, hogy üdvözöljem, gondoltam már fáradt volt, így nem akartam fárasztani. Hagytam neki kaját a hűtőben, amit szokás szerint egy a pultra ragasztott cetlivel jeleztem, hogy megtalálja, mert képes úgy lefeküdni, hogy nem eszik semmit, márpedig az egy roppant egészségtelen dolog, főleg úgy, hogy napközben is alig eszik valamit.
A holnapi szettemet állítottam össze, azon gondolkodva, hogy a rosegold felsőmhöz milyen rövidnadrágot vegyek fel, amikoris kopogtak az ajtómon.
- Gyere - fordítottam a fejemet a falap felé egy pillanatra, még mindig a szekrényemben kutakodva.
- Köszi a vacsorát - lépett be mosolyogva a nagybátyám.
- Nincs mit - vontam vállat.
- Milyen az új iroda? - kérdezte neki támaszkova az ajtófélfának.
- Jó - bólintottam egyet sóhajtva - Sokkal faszább egy kisebb helyen lenni. Jobban érzem magam ott - magyaráztam.
- Ennek örülök - nézett rám őszintén - És annak is, hogy nem utasítottad el az állás ajánlatot.
- Én is - bólintottam egyetértően - Mondjuk még be kell illeszkednem, de majd csak sikerül - legyintettem egyet.
- Emaitt ne aggódj - rázta meg a fejét.
- Mondjuk elég sokan nem csípik a búrámat - gondolkodtam el.
- Csak féltékenyek - forgatta szemeit.
- Mire? - értetlenkedtem.
- Arra, hogy ilyen könnyedén bekerültél. Nekik sokkal több erőfeszítésükbe került, hogy bejussanak. Téged pedig kiszúrt a főnök, úgyhogy mázlid volt.
- Szóval amúgy sokkal nehezebb bejutni a céghez?
- Persze - bólintott egyet - Rengetegen vannak, akik csak azért akarnak belépni, hogy kémkedjenek az idolok után, képet készítsenek róluk, és egyéb dolgokat kövessenek el. Azóta jobban oda figyelnek erre, és megpróbálják kiszűrni ezeket az embereket. Rajtad szerintem látta Bang PD, hogy mennyire érdektelen képet vágsz a fiúk felé, így bátran mert alkalmazni. Jó képességeid vannak, és az unokahúgom vagy. Már egy ideje itt dolgozom, és szerintem azért ez is benne volt a pakliban - magyarázta a dolgokat.
- Oh, értem - biccentettem egy nagyot - Szóval akkor azért vannak kiadakva, mert engem maga a főnök kért fel munkára - realizálódott bennem.
- Körülbelül - értett egyet SeJin is.
- Hát - pislogtam nagyokat - Nem tehetek róla, hogy több van bennem, mint bennük - válaszoltam nagyképűen, mire a nagybátyám hangosan felnevetett.
- Meg is érdemled azok után, amiken keresztül mentél - váltott egy fokkal komolyabbra, én pedig csak bólintottam egyet, mert erre nem tudtam mást mondani.
YOU ARE READING
Álarc Mögött |JK ff|
Fanfiction|A múlt fájdalmai, a jelen gyötrelmei| JiAhn próbál elmenekülni a múltja elől, hogy megtalálja a boldogságot az életében. Nagybátyja, SeJin, a világhírű fiú banda, a BTS menedzsere. A lány nehezen nyit mások felé, összetört lelke aligha fogad be új...
