Az a bizonyos nyár

16. rész

- Tudjátok, min gondolkodtam - szólalt meg kótyagosan Ben. Hát igen, nem különösebben bírja az alkoholt. - Mennyi az idő?

- Komolyan ezen gondolkodtál eddig? - Ez nem egy olyan dolog, amin gondolkodni szoktak az emberek.

- Én pedig igen is gondolkodtam - durcázott a vörös hajú fiú. Az órámra néztem, ami egy óra öt percet mutatott.

- Ma van Hanna szülinapja - mondtam félig mosolyogva, félig sírva. Wins, akinek megint az ölében ültem átölelt. Elővettem a telefonom, és visszakerestem egy képet, amin együtt vagyunk rajta. Megnyitottam az Instagramot és feltöltöttem a képet. Nem írtam oda kisregényt, csak ennyit:

Boldog 19. születésnapot a nővéremnek, akinél jobbat nem is kérhettem volna! Szeretlek Hanni <3

Néhány perc múlva a többiek is ugyanezt tették:

Sarahlee: Boldog szülinapot baba, nagyon hiányzol

~ Egy, az utolsó nyarán készült kép, ahol valamin nagyon nevettek ~

deinedina: Nagyon boldog születésnapot!!! Eskü megmászom helyetted a jéghegyet a Balcsin

~ kiskori kép, mindannyian a Balaton partján ~

TheBenLevai: Hé, angyallány! Gondolom milyen atompartit csapattok most fent az égben, de csak egy pillanatra nézz le, boldog szülinapot szeretnék csak kívánni, hiányzol <3

~ Ben születése után nem sokkal készült kép, ahol az ötéves Hanna a karjaiban tartja ~

Alexf42: Szia Nini! Most már te is a 19-es tábort erősíted, HBTY

~ Egy asztalnál vagyunk lefényképezve, gondolom egy étterembe ~

justwins: Drága Hanna! Nem tudom melyik fáj jobban: hogy nem nyomhattuk megint a fejed a tortába vagy hogy ezt soha többé nem tehetem meg... Nagyon boldog szülinapot <3

~ Hárman vagyunk a képen, valami parkban, Hanna pedig a szökőkútban állt csurom vizesen ~

oli_vabogyó: Hannus, hiányzol! Nincs olyan nap, hogy ne tegyem fel magamnak a kérdést: Milyen lennél most? Aztán rájövök, hogy a választ soha nem fogom megtudni... A legszerencsésebb emberek közé tartozom, hogy ismerhettelek. Te voltál a legjobb nővér a világon, és talán nem mondtam elégszer amíg tehettem, de nagyon SZERETLEK! Boldog tizenkilencet

~ Mind rajta vagyunk, Hanna egyik szülinapján készült kép ~

Oli mindenkinek kitöltötte körülbelül a hatodik fordulóját, ami már lehet, hogy nem hiányzott. Ben az asztalon könyökölt és vihogott, Dina, Sarah és Alex arról vitatkoztak, hogy Edward vagy Jacob a jobb pasi, a bátyám a fürdőszobába ment, de utána még jó sokáig nem láttuk, Wins keze pedig megindult az oldalamról a derekamra, majd a fenekemre, végül a combomat kezdte simogatni. Hál' Istennek ezt senki nem vette észre.

- Figyeljetek, szerintem én most felmegyek, mert eléggé elfáradtam - színleltem ásítást.

- Ja - utánzott Wins - én is nagyon.

- Milyen fáradékonyak lettetek hirtelen - kacsintott Dina.

- Vigyázzatok az "alvással" - rajzolt idézőjelet a levegőbe Alex - nem akarok még keresztapa lenni!

- Én meg nagynéni - emelte fel a mutatóujját Sarah.

- Miről beszéltek? - Játszottam a hülyét - én tényleg aludni megyek. - Azzal meg is indultam felfelé a lépcsőn, mögöttem a fiúval.

*Fél órával később*

- Winston - túrtam szenvedélyesen a hajába.

- Halkabban, még meghallanak - suttogta ajkaimra, majd lassan eltávolodott.

- Ha meghallanának sem emlékeznének rá - utaltam arra, hogy milyen állapotban hagytuk ott őket, és ha a sejtéseim nem hamisak, azóta lecsúszott még egy pár pohár. Lassan felkeltem, és felhúztam Wins pólóját, mert elkezdtem fázni, majd visszafeküdtem mellé.

- Oli hol volt az utóbbi másfél órában? - nézett le rám.

- A fürdőszobába indult - vontam vállat - lehet elaludt ott.

- Nem lennék meglepődve - nevetett, miközben magához ölelt. - Dínó mit is tud?

- Mindent, amit Sarah.

- Sarah biztos ki akar nyírni...

- Téged? - Kerekedtek el a szemeim.

- Múltkor, amikor megtudta ezt az egészet, szinte megfenyegetett, hogy milyen módokon és mit csinálna velem, ha megbántalak - emlékezett vissza fájdalmas fejjel - ha a nővérem így reagált, bele merek gondolni, hogy mi lenne, ha Oli megtudná...

- Biztos kiakadna, ha megtudná, hogy megrontod a drága kishúgát - vihogtam.

- Ezt úgy mondod, mintha annak a drága kishúgnak - kezdett el csikizni - annyira ellenére lenne.

- Wins ne máááár - nevettem hangosan. Wins nagy nehezen végre abbahagyta, majd azt éreztem, hogy kezdenek lecsukódni a szemeim. Egyszer, mikor már majdnem elaludtam, mire ajtónyitást hallottam.