Friends don't lie (ST fanfiction)

Többen vagyunk mint azt gondolnád:

                               (Mike)

-Sokkal nyugodtabb vagyok így, hogy tudom a körülményekhez jól van.-Evett tovább Hopper.

-Szerintem ezzel mind így vagyunk.-Fejezte be a reggeliét Max.

-Arra gondoltunk.-Köszörülte meg a torkát Joyce.

-Igen?-Vonta fel a szemöldökét Lucas.

-Leállítjuk a nyomozást.-Mondta ki nagynehezen Joyce.

-Hogy mi?-Pattantam fel a helyemről.

-Mike nyugi.-Húzott vissza a székre Joyce.

-De nem tudok vajon miért?-Nevettem fel fájdalmasan.

-Ennek a döntésnek oka van.-Szólt kimért hangon Joyce.

-De mi?-Kérdeztem kétségbeesetten.

-Brenner nem hülye ezért nagy valószínűséggel nem egy látható helyen van ezért csak egy dolgot tehetünk méghozzá azt, hogy várunk ameddig Chris ide nem jön akkor amikor ez megtörténik egyszerűen lecsapunk rá.-Ismertette a tervet Hopper szigorú arccal meredve maga elé.

-De.-Kezdtem ám félbeszakítottak.

-Nincsen de Wheeler az van amit mi mondunk.-Közölte Hopper.

-Rendben.-Motyogtam az orrom alatt duzzogva.

-Gondoltam, hogy ezt mondod.-Állt fel az asztaltól Hopper.

Mi pedig mindannyian felmentünk Will szobájába.

-Nem fogsz leállni igaz?-Kérdezte Dustin.

-Nem hát.-Erősítettem meg.

-Miért?-Kérdezte ismét Dustin.

-Mert akkor leálltam amikor Will eltűnt?- Válaszoltam.

-Jogos.-Mondta Dustin merengve.

-Különben is ő a barátnőm.-Puffogtam.

-Megértettük.-Hátrált Dustin egy lépést.

(El)

Borzalmas éjszakán vagyok túl. Egyáltalán nem aludtam jól. Egész éjszaka forgolódtam. Amikor sikerült elaludnom akkor a régi időkről álmodtam mármint a Mike előtti időkről. Reggel amikor felkeltem körbesétáltam mindent de nem találtam senkit. Éppen ezért amikor megláttam egy nyitott ajtót habozás nélkül bementem rajta. Azonban ott egy nem várt látvány fogadott állt egy lány velem szemben kórházi köpönyegben.

-Ki vagy?-Kérdezte a lány.

-Eleven.-Feleltem furcsállva a kórházi ruhát.

-Te vagy az aki a kaput kinyitotta?-Vonta fel a szemöldökét.

-Igen.-Feleltem kelletlenül a kényes téma miatt.

-Én Sarah vagyok vagyis 006.-Nyújtotta a kezét amit én azonnal elfogadtam.

-Akkor ezek szerint te is a rossz helyről jöttél.-Suttogtam.

-Onnan bizony és mi többen vagyunk mint gondolnád.-Mosolygott rám.

-Mármint itt vagy úgy a világban?-Kérdeztem.

-Itt.-Mondta.

-Te már találkoztál testvér?-Tettem fel egy kérdést.

-Nem én senkivel nem találkoztam.-Válaszolt.

-Kalinak hívják.-Mondtam mellékesen.

-Bemutatsz a többieknek?-Kérdeztem

-Persze gyere.-Indult el egy másik szoba felé.

-Köszönöm.-Hálálkodtam.

-Ők itt a többiek.-Mutatta be az embereket Sarah.