Friends don't lie (ST fanfiction)

Ez azért már hiányzott:

                                (Mike)

Ott ült a nagyon nagy ő. Valami idegentől rettegve. El sem tudtam ezt hinni. Miért történt vagy leginkább, hogy történt ez. Kérdeztem magamtól mindig. Fátyolos tekintetemmel folyamatosan őt fürkésztem.

-Mindenki álljon le!-Ordított Hopper.

-Mégis miért?-Nevetett fel gúnyosan azt hiszem Brenner.

-Ha leállnak nem szólunk senkinek magukról.-Kezdett ajánlkozni Hopper.

-Honnan tudom, hogy bízhatok benned?-Tette karba a kezét Brenner.

-Csak egyszerűen hagyd őt békén.-Mutatott a remegő Elre.

-Talán de talán nem.-Mondta Brenner.

-Na ide figyelj te mocskos rohadék elmondom mi lesz. Először elengeded Elevent. Másodszor pedig elhúzol te is meg a köpönyeget fazon is innen amíg szépen mondom. Vagy elverlek vagyis inkább mindenedet kiverem belőled.-Bökdöste Brenner mellkasát Hopper.

-Add.-Szólalt meg végül Brenner és ezzel egy időben az orvos beadta Elnek azt az orvosságot amitől elalszik majd a lány feje lehajlott a vállára ezzel az alvást jelezve.

-Te mit csináltál?-Kezdtem el rohanni az orvos felé de félúton valaki felemelt engem csak úgy mint ahogy a többieket lefogták feltehetőleg mert a ki tudja milyen tervet elrontottuk.

-Legközelebb nem jöttök ide.-Morzsolta idegesen ujjait idegesen Brenner.

-Pedig én idejönnék százszor is.-Feleltem.

-Majd nem fogsz innen kijutni.-Vágta rá.

Ebben a pillanatban pedig mind meglepődtünk mert kivágódott az egyik ajtó és egy csapat gyerek jött ki rajta mindannyian Brennert keresték a tekintetükkel.

-Ott van.-Mutatott egy nagyon szép szőke hajú lány az orvosra és a vezetőre.

Mind egyszerre rohamozták meg a férfiakat.

-Most!-Kiáltott fel egy srác.

Eléggé fura volt látni ahogy egy csapat tini próbál legyőzni felnőtt embereket.

-Köszönjük.-Suttogtam a lánynak aki leütötte a mögöttem álló férfit.

Mi is beszálltunk a csatába amit sikeresen megnyertünk. Nagy küzdelem volt. De mi többen voltunk. Sőt nem csak ez vállat a javunkra ugyanis mi tényleg erősebbek voltunk.

-Itt vagyunk.-Lépett be Joyce egy csapat rendőrrel a nyomában.

-Álljon meg-Ugrott rá valaki Brennerre.

-Jogában áll hallgatni!-Vitte el a labor igazgatóját illetve az orvost egy ember.

-Jól lesz?-Léptem oda egy hivatalos személyhez aki El állapotát mérte fel.

-Mára bevisszük gyertek mindannyian utána és megígérem neked, hogy jobban lesz és már holnap hazamehet de ahhoz most azonnal be kell vinnünk egy fél órára van innen a kórház egy óra múlva jöhettek is akkor már látogathatjátok nem tudom mikor fog felkelni de lehet,hogy még ma mert nem sok adagot kapott az altatóból.-Mosolygott rám kedvesen a srác.

-Köszönöm.-Indultam vissza Hopperékhez akik egy nagyobb csoportban álltak.

-Na mi lesz Wheeler?-Idegesen rám meredt Hopper.

-Mehetünk egy fél óra múlva.-Rövidítettem le mindent.

-Jól van akkor oda megyek ahhoz a kis szőkéhez vagy tudjátok mit gyertek ti is elvégre meg kéne köszönni neki mindent amit tettek értünk.-Indult el Hopper majd mi mind oda mentünk.