𝚃𝚒𝚗𝚍𝚎𝚛 - [𝙻𝚊𝚗𝚍𝚘 𝙽𝚘𝚛𝚛𝚒𝚜] *𝙱𝙴𝙵𝙴𝙹𝙴𝚉𝙴𝚃𝚃*

2.4 || a fájdalomérzet

"Hé, miért ráncolod a homlokodat?". Bökött Sarah Dagmar bordái közé. "Lando tegnap este Ausztráliába ment". Sóhajtott, lebiggyesztett ajkakkal. "Nem töltöttétek együtt a hétvégét?" Kérdezte Sarah. "Mintha te nem lennél ragaszkodó, Sarah". A barna megforgatta a szemét, erre Sarah kicsit felnevetett. "Igen, de az enyémnek van ideje, a tiéd meg mostantól minden héten bejárja a világot" Dagmar megrázta a fejét. "Köszönöm, hogy emlékeztetsz rá". Válaszolta. "De igen, együtt voltunk a hétvégén, mielőtt elment. Egyáltalán nem akarok függeni tőle, de már hiányzik?". Úgy mondta, mintha ebben sem lenne biztos. "Biztosan sokat fogtok telefonálni". Mondta Sarah. "Magával vitt Barcelonába, Dagmar. Nem tenné meg, ha félne tönkretenni a hírnevét, vagy a PR-t veszélybe sodorná, meg ilyesmik." Okoskodott barátnője. Természetesen igaza volt, és Lando már sokszor elmondta neki, hogy abszolút nem fogja elfelejteni, amíg egy másik kontinensen van.

Úgy érezte, nem ettől félt. Csak attól, hogy mindkettejük érzi, a szerelemet és a körülöttük repkedő pillangókat, a rózsaszín felhőket meg azt a gerlepáros szart, amikor az első kapcsolatokban szokott lenni. Rettegett, hogy ezek elmúlnak, és hogy a lány semmit sem fog érezni, amikor a fiú hazajön a versenyhétvégéről. Azon aggódik, hogy egyre kevesebbszer kerülnek kapcsolatba egymással, utána meg a szakítás mellett döntenek, mert így könnyebb. Dagmar felébredt a gondolatspirálból, majd lehunyta a szemét, miközben hallotta, ahogy a professzor a háttérben beszél. Ne légy olyan istenverte drámai. Sóhajtott magában, és ivott egy korty vizet. Minden rendben volt, és nem fog megtörténni az, hogy egy hét múlva már nem leszel szerelmes. Dagmar ismét felvette a tollát, és folytatta a jegyzetelést, Sarah mellette egyébként is mobilozott, nem lett volna jegyzete, ha nem ő maga írná.

Dagmar örült, hogy ötven perc múlva vége lett az előadásnak, és a két barátnő a kávézó felé tartott, egy órával a következő óra kezdése előtt. Már csak két tanóra van hátra, és akkor szabad lesz. Ma este lesz az első munkanapja a hamburgerezőben. Carlosnak sikerült jót mondania az érdekébe, és pincérnőnek jelentkezett. Dagmar örült, hogy megkapta az állást, felhasználhatja a pénzt, ez legalább lefoglalja, amíg Lando távol lesz a versenyeken. Mindazonáltal nagyon várta, hogy a tévé elé kerüljön, és mindent lásson a hétvégéről, péntektől egészen vasárnapig, a szabadedzéseket és mindent, ami utána következik. Sarah-t egyébként a hétvégén a barátja foglalja le. Dagmar elfelejtette a nevét, de nem igazán érezte magát bűnösnek, mivel Sarah amúgy is fiúról fiúra ugrál. Sarah nem fogja megérteni a félelmét, miszerint kiszerethet Lando-ból. Dagmar néha feltette magának a kérdést, hogy Sarah volt-e valaha is szerelmes.

Egyébként a srác, aki Sarah-t boldoggá tette, elvitte egy hétvégére. Dagmar pedig úgy gondolta jó lesz úgy, ha a lakásában marad, és az F1-et fogja nézni, majd este dolgozni megy. Dagmar kikapta turmixát a táskájából, előtte kinyitotta a kupakját, hogy igyon, a laptopja nyitva volt előtte, egy beadandón dolgozott. "Szóval, mit csináltatok Landoval a hétvégén?" Kérdezte Sarah, felnézve a telefonjáról, miközben kisöpörte a haját az arcából. "Csak nála pihentünk. Főzött nekem". Mosolyodott el Dagmar. "Ahw, ez olyan romantikus. Jó szakács?". Kérdezte, Dagmar felkacagott. "Nem igazán, de nem lettem megmérgezve, vagy bármi más, az étel íze viszont rossz volt. Ügyetlen." Elmosolyodott, amikor arra gondolt, hányszor égette meg magát a serpenyővel vagy a főzőlappal. "De nem mentetek el végül enni". Jelentette ki Sarah kuncogva Dagmar megrázta a fejét. "Nem. Tök jó volt". Mondta Dagmar, és visszanézett a laptopjára.

"De nem csináltatok valami tüzesebbet, mint a főzés?". Sóhajtott fel Sarah, a körmére pillantva, majd egy szemöldökvonogatással nézett Dagmar-ra. "El tudunk tölteni néhány napot anélkül, hogy ne minden nap szexelnénk, Sarah". Dagmar mérges pillantást vet rá, és felvonta a szemöldökét barátnőjére. "Sajnálom, de mindennap edz, minden bizonnyal rendelkeznie kell egy lóhoz hasonló állóképességgel, hogy egész éjjel fent tartson és jól-..." "Sarah, Jézus Mária". Dagmar az ajkába harapott, hogy elfojtsa kuncogását, miközben körülnézett, hogy megbizonyosodjon róla, senki sem hallgatja a beszélgetésüket. "Legalább egyszer csináltátok már?" Dagmar nem hitte el, hogy a szexuális életéről az egyetem kávézójában kell beszélgetniük, de végül bólintott. "Igen. És nem kell ennél többet tudnod". Kinyújtotta rá a nyelvét, és újra nyomkodta a laptop billentyűzetét.