𝚃𝚒𝚗𝚍𝚎𝚛 - [𝙻𝚊𝚗𝚍𝚘 𝙽𝚘𝚛𝚛𝚒𝚜] *𝙱𝙴𝙵𝙴𝙹𝙴𝚉𝙴𝚃𝚃*

3.2 || a nyár

"Örülök, hogy újra látlak, Dagmar". Üdvözölte barátságosan Carlos, amikor ő is beszállt a repülőgépbe, feltéve bőröndjét a csomagtartóban. "Úgyszintén, Carlos". Mosolygott rá Dagmar, hiányzott már neki az a fiús vigyor és a Landora lőtt kacsintás, ami miatt a barátja fújtatott. A Fairoaks repülőtérről az ausztriai Grazba utaztak. Dagmar Lando barátnőjeként vett részt az első versenyén, és kíváncsi volt, mert bepillanthat egy verseny kulisszái mögé. Meglehetősen ideges volt. Nem volt biztos benne, hogy a fiú mindent megosztott a csapatával. Tudta, hogy nem fog rosszat mesélni róla. De mintha egy kicsit kiadta volna a csalódottságát és az érzelmeit, így fogalma sem volt, hogyan tekint rá a csapat. A médiacsapat, Charlotte, Helen és Lucinda ugyanolyan barátságosak voltak vele, mint Carlos, ezért azt feltételezte, hogy minden rendben lesz. "A repülő út körülbelül négy óra." Lando megtörte a gondolatmenetet, így bólintott. "Rendben". Dagmar az ölébe rakta a könyvet, egy fura nézés jelent meg az arcán. "Mi az?". Kérdezte kuncogva. "Nem szórakoztatjuk egymást?". Kérdezte. "Például egy játékkal, vagy egy filmmel?".

"Négy órás?". Nevetett, Lando pedig ránézett. "Nem hallak". Mondta, miközben feltette a fejhallgatót, mire a lány megrázta a fejét. A repülőgép lassan megtelt a McLaren összes tagjával, akik ma Spielbergbe utaznak. Bekapcsolták a biztonsági övet, majd a pilóta bejelentett valamit, mielőtt elhagyták a kis repteret. Dagmar kinézett az ablakon, míg a felhők között repültek, majd az ölében kinyitotta a könyvét, és ujjait a végére támasztotta. Lando ránézett, miközben a lány a mondatokat követte, úgy tűnt, hogy csupán néhány másodperc alatt merült bele a történetbe. Lando elmosolyodott a látványtól, és odahajolt, hogy megpuszilja az arcát. Ráemelte a tekintetét, és elmosolyodott, a szíve szinte olvadt a mellkasában. "Nagyon örülök, hogy velem jössz". Mondta, tudva, hogy öt perc után újra a könyvre szenteli minden figyelmét, de még egyszer el akarta mondani. "Én is örülök". Válaszolta Dagmar, majd a csillogó szemébe nézett. Dagmar kb. egy óra után megunta az olvasást, és inkább a fiú vállára hajtotta a fejét.

A repülőgép személyzete félúton hozott nekik valamit inni, Dagmar pedig szívesen ivott egy pohár vizet. Lando levette a fejhallgatót, karjával átölelte, ujjaival pedig néhány hajszállal játszott. Puszit nyomott a halántékára, amikor egymásra dőltek. Dagmar meglehetősen hosszúnak tartotta a repülést, már ásított, amikor a gép ereszkedni kezdett. Kinézett az ablakon, látta alattuk Ausztria gyönyörű táját. "Mi következik, amikor leszállunk?". Dagmar Landohoz fordult, aki felnézett a telefonjáról. "A szállodába megyünk felfrissülni, majd este vacsorázunk, holnap lesz a médianap, jöhetsz a pályára, és csatlakozhatsz a pályabejáráshoz". Magyarázta Lando, mire a lány bólintott. "Nekem teljesen jó, szívesen látnám a pályát". Mondta, mielőtt újra kifelé nézne. A gép lágyan remegett, amikor érintette az osztrák repteret, és türelmesen megvárták, amíg a 'parkolóhelyére' gurult, és kiszállhattak a gépből.

Dagmar vitte magával a bőröndjét, követte Landot. Kisbuszok álltak kint, akik készen voltak az indulásra, hogy a szállodájukhoz vigyék őket. A nap ragyogóan sütött és meleg volt, megkönnyebbülten érezte magát, amikor úgy döntött, hogy farmer szoknyát vesz fel harisnyanadrág nélkül egy szandállal, meg egy fehér kivágott pólóval. A nyári szezon elindult, és itt kezdődött Ausztriában. Lando átnézett a válla fölött, hogy megbizonyosodjon róla, követi-e őt. Válaszul egy apró mosolyt küldött neki, majd kivette a haját az arcából, mert a szél miatt a szemébe fújt. Lando előre engedte, hogy elsőként üljön be a kocsiba, beült az ablak mellé. Középen Lando, Randy pedig csatlakozott hozzájuk, a másik oldalon Lucinda és egy másik mérnök ült. Egy pillanatig zsúfoltan ültek, de mindenkinek sikerült beülnie az egyik kisteherautóba, azután elhajtottak. Mostanra késő délután volt, de a nap még mindig sütött, és a forgalom meglehetősen mozgalmas volt. Dagmar élvezte a kilátást az autó ablakaiból, Lando keze közben a térdén pihent. Mindenki csendben volt, Lucinda telefonált, Randy pedig hátradőlt, hogy aludjon egyet.