Betekintő

1K 20 2
                                    

„Szia! Tudom, hogy haragszol, és minden jogod meg van hozzá. Szörnyű barátnő vagyok. Nem kellett volna úgy viselkednem, de kérlek értsd meg az én oldalamat is! Sajnálom! Nagyon! Hiányzol! Ha van egy kis időd, kérlek hívj fel! Jó lenne beszélni. Will-nek, is hiányzol. Puszi: Sarah :)"

Áll az üzenetben, amit drága volt „legjobbbarátnőm" küldött. Nem tudtam vissza nyelni a könnyeimet. Mert az az igazság,hogy pokolian hiányzott. Hisz két éves korunk óta jóban voltunk. A könnyeimsebesen szántották fel az arcom. Nem tudom, hogy csak az üzenet miatt-e, vagyaz elmúlt napok eseményei is közre játszottak-e. Kezembe vettem a képet, aholSummer, és én vigyorgunk boldogan, fél fogsorral apu ölében. Én 5 voltam a képkészültekor, Sum pedig 10. Tisztán emlékszem arra a napra. A fotót anyu lőtte.Végtelenül hiányzott. Apu, Summer és Sarah, aki végig mellettem volt. Ahogyránéztem a képre még jobban kitört belőlem a zokogás. Nehezen felkeltem azágyról, és kimentem az erkélyre. Rágyújtottam egy cigire, és kezembe vettem a vodkát, ami ott volt a sarokban. A hideg folyadék, kellemetlenül marta végig a torkom, de a cigeretta enyhítette egy cseppet. Leültem az egyik székre, és onnan néztem a nyugodt óceánt. A parton nem volt senki, tekintve, hogy ilyenkormár nem jönnek a turisták, akik sötétedésig kint vannak a porontyaikkal. Ilyenkor már csak mi, a lakosok, és a pénzes vendégek vagyunk, akik a szállodában ülnek egész nap. Az utcán sem volt már a megszokott forgalom,tekintve, hogy Kalifornia ide vagy oda, októberben már hűvösek az esték, és nemszeret már nagyon senki mászkálni. Elgondolkodtam a jövőmön. Hogy még mindig Cambridge-be akarok-e járni egyetemre. Hisz, már nincs mi oda húzna.Nincs ott senkim. Summer is máshol él. De ha nem a Harvard, akkor mi? Hisz már egészen kis korom óta az az álmom, hogy majd ott fogok tanulni. Mióta 5 évesen megláttam az épületét. Az a bizonyos kép, amit még mindig a kezembenszorongatok, is ott készült. Pont előtte. Vagy maradjak itt? De minek? Igazábólitt sincs senkim. Jó persze, ott van Emma, Oscar, anyu és persze Ash, de tudom,hogy ha elmennék innen, akkor is tudnánk tartani a kapcsolatot. Mert ez alatt apár hónap alatt, a szívembe lopták magukat. Jobban, mint azt terveztem. Lehet mégis csak itt kéne maradnom. Hisz itt is van egyetem. Csak az nem a Harvard.

🌝Sziasztok! Ez az első történetem itt wattpadon. Remélem felkeltettem az érdeklődéseteket. Egyenlőre heti egy részt tervezek hozni, szombaton értelem szerűren ezen a héten már nem lesz. Elöljáróban ennyit mondanék, ha bármi van, természetesen úgyis szólok.🌞

Instagram: @autumn._writes

Puszi a nózitokra: Autumn806

2020. 09. 15.

Összekötve | ✔️ |Where stories live. Discover now