Date or Hate (Befejezett)

❤Harmincegyedik🖤

Vladimir pov.
Kivittem a családnak a rendelést, majd vizet töltöttem a kancsókba. Sűrű napunk volt ma, mivel a nyári vakációnak hála sok a vendégünk. Éppen  kipakoltam a szárítót, amikor megcsörrent a telefonom. Mathilda hívott. Hetente felhív, de most nem számítottam rá.
– Mathilda? – kérdeztem felvont szemöldökkel.
– Vladimir, nézd! Tudom, hogy...hogy őt látnád most legutoljára, de kérlek, ide kell jönnöd. – szipogta, amitől megrémültem, Mathilda hangja remegett a sírástól és kétségbe volt esve.
– Mathilda! Mi történt? – kérdeztem egy nagyot nyelve.
– Elment valami párbajra vagy mire és egy lyukkal a hasán jött haza. Megszúrták. – mondta rémülten. A hír sokkolt engem. Gyűlölöm őt, rá sem bírnék nézni , de a halálát senkinek se kívánom.
– Hol vagy? – kérdeztem komolyan.
– A St. Ágnes kórházban. Ide jössz? — kérdezte reménykedő hangon, és hallottam, hogy megdöbbent, de azért még szipogott párat.
— Igen, oda megyek, de nem akarok vele találkozni. — mondtam komolyan, majd elköszöntem és letettem a telefont. Elkéreckedtem Szergej—től, majd hívtam egy taxit magamnak. A St. Ágnes kórház nem itt volt a szomszéd utcában, de legalább nem kellett elmennem egész Steaten Island—ig.
A recepción útba igazítottak és a negyedik emelet folyósóján meg is találtam Mathilda–t és Roger—t.
– De jó, hogy itt vagy! – örült meg Mathilda, amint meglátott.
– Miért hívtatok ide? Ha túlélte akkor rendben, de nem akarok... – nem fejezhettem be a mondatomat, mert Roger karon ragadott és egy nagy üvegablakhoz húzott. Odabent Igor az ágyon feküdt de...valami nem stimmelt. Valahogy annyira élettelen volt, mintha egy zombi lenne. Csak fáradt tekintettel bámult maga elé és az orvos, aki bent volt nála próbálta szólongatni, de nem reagált rá semmit sem.
– Mi történt? – kérdeztem nyelve egyet.
— Nem tudjuk, az orvos se tudja. A pszichológus azt mondja, hogy lényegében kisült az agya. — mondta Roger mire ijedten Mathilda–ra néztem.
– Nem érkezik meg hozzá az információ, mert az agya blokkolja. Állítólag ez akkor történik, ha valami nagy trauma éri és az agya elzárja magától az információkat, mert nem akar újabb traumát. – magyarázta nekem. Na most aztán furcsán éreztem magamat. Megvetem, de sajnálom őt. Gyűlölöm, de szeretem őt.