❤Epilógus🖤

1.7K 143 15
                                    

Igor pov.
A csók után úgy döntöttem, hogy ha idővel is, de visszaszerzem őt magamnak. Azzal kezdtük, hogy én jártam át hozzá és olykor együtt vacsoráztunk. Bevallom olyan dolgokat csináltam vele, amiket azelőtt csak gyerekkoromban mertem. Társasoztunk, állatkertbe mentünk és egyszer még múzeumba is elvitt, amit bevallom nagyon untam, de a képek helyett az ő mosolyát láthattam. Nagyon megérte.
Néha csak egy kissebb csókot engedett, de arra még várnom kellett. Nem számított, mert visszakaptam őt. A testemet ismét eltöltötte az élet és a szívem csordultig volt szerelemmel s boldogsággal.
– Nézd azt! Az olyan, mint egy könyv! – mutatott az égre. Éppen a felhőket nézegettünk a parkban fekve.
– Aha, tényleg. Az...az meg ott olyan, mint egy fánk. – mutattam jobbra mire ő is követte az ujjamat és mosolyogva vette észre.
– Tényleg! Kezdesz belejönni! – kuncogott.
– Mármint? – kérdeztem kíváncsian.
– Használod a fantáziádat, azt hittem neked nincs olyan. – vont vállat, mire tettetett sértődöttséggel a szívemre tettem a kezemet, aztán pár perc múlva pedig csiklandozni kezdtem őt.
– Kinek nincs fantáziája? Na kinek nincs? – kérdeztem mosolyogva.
– Nehehe...léhéhgyszhihi... – nevetett majd legurultunk a dombon és egymáson kötöttünk ki. A nap lemenőben lévő fénye vörösre festette az eget, ezzel is csodálatos hátteret adva, az én isteni szépségű hercegnőmnek. Csak néztük egymást, majd a kezem a vékony derekára csúszott, a másik pedig a tarkójára és óvatosan magamhoz húztam egy csókra. A végén az orraink még finoman összértek így kihasználtam a pillanatot  és nyomtam egy puszit a szája szélére.
– Szeretlek, édesem. – sóhajtottam fel és az arcát simogattam.
– Én is szeretlek. – mosolyodott el.
– A jövőben, ha egyszer is bántalak, még ha öntudatlanul is csinálom... – motyogtam.
— Igor! Most hagyjuk a múltat. A jelenben élünk és a jövőnket építjük. Ha te szeretnéd én szerepelni fogok a jövődben. Mert én veled képzelem el az enyémet. – mosolygott rám mire a könnyem is kicsordult a meghatottságtól.
– Amúgy hallottad? – töröltem le gyorsan a könnyeimet, hogy tudják szemébe nézni.
– Mit? – kérdezte felvont szemöldökkel.
– Dr. Jang publikált egy új virágot. Egy újfaja mély vörös orchideát. Azt mondta a szerelmünk kezdete megihlette és így adott neki nevet.
– Mi volt az?
– "Date or Hate".
– Hát persze, hogy "Date". – mondta mosolyogva mire elnevettük magunkat.

Vége.

Vége

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Date or Hate (Befejezett)Where stories live. Discover now