Útmutató egy szív meghódításához (Befejezett)

3. fejezet

- Amikor a jövőben ellopod a yunmengi lány szívét, ő majd színt fog hozni az életedbe - jelentette ki Wei Wuxian a legnagyobb meggyőződéssel.

És ha jól sül el a yunmengi lány meghódítása, a barátság jegyében rá kell vennem Lan Zhant, hogy együtt kiszínezzük chibi Wei Ying és chibi Lan Zhan életét…

- Megjegyzem, lassan kell kezdeni a te esetedben az ismerkedést, ne számíts azonnali eredményekre, Lan Zhan. Amúgyis általában idő kell egy kapcsolatnak - dőlt újra előre Wei Wuxian a párná ülőhelyéről, hogy közelebbről szemügyre vegye Lan Zhant.

Persze, ő nem volt szakértő, viszont Lan Zhan annak a típusnak tűnt, akinél hosszabb időt igényel a szerelme megszerzése. Főként ha a lány közelében is olyan beszédes lesz, mint itt a Felhők Védelmében.

- Mm… - vonta fel Lan Zhan az egyik szemöldökét, óvatosan figyelve Wei Yinget.

Nyugalom, Lan Zhan, nem érek hozzád, kuncogott belül Wei Wuxian. A kezeit az asztalon tartotta maga előtt, nem állt szándékában felzaklatni Lan Zhant az érintésével, akármilyen szórakoztató is volt.

- Ne keseredj el, meglehetősen jóképű vagy, ezért a szerencsés kisasszonynak nem lehet panasza. Bár a kifejezéstelen arcod megijesztheti. Persze én nem bánom, de a lány lehet igen, ami az ő vesztesége lenne - mosolygott Wei Wuxian egy vállrándítással.

Szürke szemei Lan Wangji alakjára tévedtek. A fehér, gyászruhára emlékéztető öltözete olyan volt, amilyen, de még az sem tudta elrontani Lan Zhan kellemes külsejét. Az arcvonásai finomságot tükröztek nyugodt állapotban, amit az arany színű szempár tovább fokozott. Egész nap el tudta volna nézni Lan Zhant.

- Chibi Lan Zhant próbálom a te jellemedre formálni, hogy olyan legyen, mintha tényleg te lennél. Hiszen annak nincs értelme, ha másként adod elő magad, nem? - bólogatott magának Wei Ying.

Lan Wangji nem is volt olyan, aki megjátszaná magát, hogy egy másik személy szemében előnyösebb fényben tüntesse fel magát. Még a kiszemeltje miatt sem. Ezzel egyet tudott érteni Wei Wuxian.

- Mm - bólintott Lan Wangji gyengén, s kezeit az asztalra helyezte.

- De nem ígérek semmit. Emiatt is fontos, hogy összebarátkozzunk, hogy jobban megismerjelek. Azzal chibi Lan Zhan is jobban jár.

- Én nem vagyok ő - mondta Lan Wangji homlokráncolva.

- Még szép, hogy nem - nevette Wei Wuxian, különben sokkot kapna egy valódi életnagyságú chibi Lan Zhantól. Wei Ying komoly hangnemre váltott. - Amit én rajzolok, az mindössze támpontot ad, hiszen valamiből ki kell indulni.

Lan Zhan egyetértően bólintott.

Wei Wuxian eleinte opciónak tartotta, hogy ő maga megmutatja Lan Zhannak, mit kéne csinálni a kisasszony meghódításához. Ám az bizonyára sok lett volna Lan Wangjinak. Na meg a szégyentelenség egy új szintjére lépett volna azzal, ami gátolta volna bimbózó barátságuk alakulását még ha Lan Zhan tagadná is azt. A jó viszonyuk jele volt, hogy beleegyezett az útmutatásába. Ezt nem akarta tönkretenni.

- Míg a kiszemelted meglátja a valódi vonzerőd a kifejezéstelen arcod mögött, ahhoz is idő kell. De én segítek - tette hozzá Wei Ying vigyorogva, és félig elterülve az asztalon, kinyújtózott. Ujjaival hozzáért incselkedve Lan Zhan kezéhez.

Lan Wangji próbálta reakció nélkül hagyni Wei Ying hülyéskedését, így nem húzta el a kezét.

Mikor Wei Wuxian látta, hogy Lan Zhan homlokráncolása elmélyült, feltápászkodott ülőpozícióba, és a kezébe vette a vázlatfüzetét. A mai alkotásához lapozott, amin demonstrálva volt az első lépés.