Egy lacrosse meccsen

16.rész

Scarlett szemszöge:
A suliban egész nap gyomor göcsöm volt mégis izgatott voltam valamilyen szinten.Úgyanis csak eljött a péntek amit annyira vártam, de most vannak kétségeim efelől, hogy jó ötlet volt-e belemenni az egészbe. Matek óra közepette rezgett a telefonom és csak egy név villant fel: Theo.
A szívem kihagyott egy ütemet, úgyhogy sunyiban meg is nyitottam az üzenetet:
-Szia hercegnő! Remélem készen állsz a ma esti randira mert én igen, majd elmegyek érted 8-ra és lesz egy meglepetésem is neked. Ja és még valami lenne öltözz ki szépen majd meglátod miért 😉.
Ennyi állt benne a fejem olyan vörös lett, hogy egy paradicsommal versenyezhetett volna. Nem hiszem el mégis mit tervez? Egész suli idő alatt ezen tanakodtam és ez persze feltűnt a lányoknak de nem értettek semmit. Akkor vált világossá minden számukra mikor megmutatta az üzenetet és kérdésekkel kezdetek el bombázni amint beléptünk a ház ajtaján:
-Naaaa és mit írt neked?-kérdezte Beka.
-Ugye nem fog becsapni téged és nem jön érted?-kérdezte aggódva Emily.
-Mit akar azzal mondani, hogy meglepetés, ha az a meglepetés, hogy bántani fog kiherélem.-mondta védelmezően Rhaena.
Ezen jót kellett nevetnem, de lecsitítottam őket mielőtt még több jönne.
-Nyugi van lányok nem nagy cucc ez.-mondtam nevetve-Viszont jó lenne ha segítenétek abban, hogy milyen ruhát vegyek fel.
Hát ezt hiba volt mondanom olyan csillogás lett a szemükben és úgy néztek rám mint valami barbie babára akit fel kell öltöztetni. Remek megástam a síromat gondoltam magamban miközben a lányok a szobámba kezdtek el húzni.
-Na jó ideje, hogy elkészülj szóval most azonnal taka fürdeni kisasszony míg mi kiválogatjuk azokat a ruhákat amik szóba jöhetnek.-mondta Emily miközben Rhaena és Beka bólogattak.
Nem mertem ellenkezni velük így tettem amit kértek és gyorsan lezuhanyoztam és megmostam a hajamat is. Nem akartam, hogy a lányok bármit is csináljanak a hajammal ezért én szépen befontam magamnak mert így jobban szeretem hordani valamint tettem fel egy kis szempilla spirált és egy púder színű rúzst is. Mire kiléptem a szobám egy csatatér lett. A ruháim a földre dobálva a szoba minden pontján és a lányok veszekedése töltötte be a szobámat.
-A pirosban kell mennie az a szexi és a dögös.-mondta Beka.
-Jajj Beka semmit nem tudsz még a fehérben kell mennie az a szép és elegáns.-felelte Emily kioktató hangon.
-Szerintem mindketten tévedtek ugyanis a feketében kell mennie. A rendezvények többségén a nők feketében jelennek meg.-mondta Rhaena.
Én csak álltam és hallgadtam a vitájukat amimkor megláttam egy gyönyörű szép sötétkék ruhán akadt meg a szem. Amíg a lányok elvoltak foglalva egymással és gyorsan kiosontam vele e fürdőbe és felvettem. Hát nem ismertem magamra a sötét szín illik hozzám ez már biztos de most jön a nagy kihívás, hogy a lányok mit mondanak erre. Amikor visszaértem megköszörültem a torkom és a figyelmüket rám szentelték.
-Na milyen?-kérdeztem zavartan.
-Ez ez.-kezdte Emily
-Ez nagyon gyönyörű.-fejezte be Rhaena és Beka is hevesen bólogatott.
-Köszönöm lányok.-mondtam nekik hálálkodva.-Viszont ezt a rumlit ti szeditek fel mert én biztos nem fogom.-erre mindannyian elnevettük magunkat. Ekkor csengettek és Beka azonnal lerohant miközben ordibált:
-EGY PILLANAT.
Én még egy végső simítást végeztem magamon majd lementem a lépcsőn és megláttam Theot az ajtóban. Meg kell mondja iszonyú helyesen nézett ki. Az öltöny egészen jól áll neki gyakran kéne ilyet hordania. Ezekkel a gondolatokkal léptem elé.
-Szia.-köszöntem neki zavartan.
-Szia-köszönt nekem vissza lágyan.-Akkor indulhatunk hercegnő?-miközben mosolyra húzva száját megvillantotta mosolyát nekem.
-Igen mehetünk.- azzal kiléptem a házból majd a kocsija felé vettük az irányt, úriember módjára kinyitotta nekem az ajtót majd miután beültem ő is gyorsan behuppant a vezetőülésre és elindultunk. De merre mert én nem tudtam merre megyünk.
-Öm izé Theo.-kérdezem félve.-Mégis hova megyünk?
-Majd meglátod, majd meglátod.-felelte és közben egy fekete szalagot nyomott a kezembe.-Ezt vedd fel kérlek meglepetés lesz neked a hely és én szeretném levenni a szalagot a szemedről.-mondta komoly hangon.
-Ugye tudod, hogy most kicsit beparáztam ettől, ne érts félre nem arról van szó, hogy bajom lenne veled de még nem tudok megbízni benned.-feleltem zavartan.
-Kérlek.-mondta.-Nagyon szeretném ha felvennéd szeretném ha meglepődnél mikor odaérünk.-felelte.
-Rendben.-adtam be a derekem.-De ha bajom esik csak tudd akkor a sírodat is megástad.-utalva ezzel barátnőimre. Ezen felnevetett majd feltettem a szemfedőt és így utaztunk vagy 30 percet mikor megállt az autó. Már csak annyit éreztem, hogy kinyitja nekem az ajtót és finoman megfogja a kezem és kisegít engem a járműből majd elkezd vezetni. Nem tudom hova megyünk de azt tudom, hogy egy erdőben vagyunk ugyanis érzem az illatát a fenyőfáknak. Nem kicsit kapott el a pánik amit Theo észre is vett és a fülembe súgta:
-Nem lesz semmi baj bízz bennem mindjárt ott vagyunk.-hangjára mintha megnyugodtam volna és már nem féltem annyira. Hirtelen megállít és leveszi a szemkendőt.
-Itt is volnánk.-mondta vidáman de nem láttam semmit ugyanis korom sötét volt és nem bírom a sötét helyeket. Szégyen vagy nem de lámpával alszok mert ha nem előjönnek a rémálmaim. Theo észrevette, hogy remegni kezdek és hiretelen egy gombnyomást hallottam majd fények gyúltak ki. Ez egyszerűen mesés hely volt, egy kisebb vízesés volt ott a fűzfák leddel feldíszítve, a szentjánosbogarak táncot jártak és a legszebb az egészben az volt, hogy az asztalunk gyönyörűen rózsaszirmokkal körbe volt rakva. Nem tudtam szóhoz jutni egyszerűen nem ment Theo hangja zökkentett ki:
-Tetszik?-kérdezte félve mire én szinte örömtől kicsattanva feleltem:
-Hogy tetszik-e? Theo ez gyönyörű soha nem csinált még nekem senki ilyet.-feleltem mosollyal a számon.
-Akkor megérte egész nap díszíteni viszont gyere mielőtt elhül a kaja.-mondta mire én követtem és leültünk az asztalhoz és hozzáláttunk a kajához. Mikor befejeztem így szóltam:
-Theo ez egyszerűen gyönyörű.
-Örülök, hogy tetszik de van még egy dolog amit szeretnék adni neked-felelte majd felállt és elém lépett. Egy doboz volt a kezében és mikor kinyitotta egy gyönyörű karkötő volt amibe egy farkas volt gravírozva.
-Oh Istenem Theo ezt nem fogadhatom el.-mondtam mikor megláttam az ékszert.
-De igen elfogadod mert ez a tiéd vagy talán nem tetszik?-kérdezte némi aggódással a szemében.
-Dehogynem tetszik csak….
-Csak mi?-kérdezte kíváncsian.
-Csak soha senki nem vett nekem ilyen szépet.-feleltem és sírni keztdem. Theo megfogta a csuklóm majd rátette és magához ölelt.
-Na ne sírj-mondta lágy hangon és megpuszilta az arcomat.- Még nincs vége az estének úgyhogy kérlek ne sírj.-mire felnéztem rá és bólintottam, hirtelen zene indult el majd Theo rám nézett majd így szólt:
-Hercegnő megtisztelnél engem egy táncal?-kérdezte meghajolva előttem mire én bólintottam majd szépen lassan elvezetett az aszataltól majd kezét csípőmre vezetve magához húzott és lassúzni kezdtünk. Olyan nyugodt volt minden miközben a fejemet Theo mellkasára döntve pihentettem és figyeltem szívverését ami nyugtató volt számomra. A zene végeztével egymásra néztünk majd szépen lassan megszakítva a köztünk lévő űrt megcsókoltuk egymást. Amint eltávolodtunk egymástól szemébe néztem és ő is az enyémbe míg végül mindketten elmosolyodtunk és orrát az enyémnek dörgölte. Az est további részében beszélgettünk és nevettünk miközben sok mindent megtudtam róla és ő is rólam kivéve azt, hogy félig vadász vagyok. Mikor úgyéreztük ideje lenne menni a kocsi felé vettük az irányt majd Theo kezünket összekulcsolva vezetett hazáig. A ház előtt megállva láttam, hogy a lámpák már nem égnek tehát mindenki alszik Theo felé fordulva így szóltam:
-Köszönöm neked ezt a fantasztikus estét.
-A legjobbat akartam neked adni hercegnő mert megérdeled.-felelte Theo majd ajkaimra hajolva megcsókolt.
-Egy valamit még tudnod kell-mondta miközben elváltunk.- Nagyon nagyon beléd szerettem és megszeretnélek óvni téged.-szorította meg a kezemet.
-Nem tudom mikor de én is beléd szertettem Theo és a ma este után bár biztos vagyok ebben az érzésben.-feleltem majd folytattam.-Köszönök mindent de viszont lassan mennem kell.
-Rendben aludj jól hercegnő.-nyomott egy puszit a homlokomra.-Majd még találkozunk rendben?
-Rendben-feleltem majd puszit nyomva az arcára a ház felé vettem az irányt, a ház ajtajából még visszanéztem Theora majd bementem és a szobám ajtajáig meg sem álltam. Az ágyamba belevetve magam nagyon boldog voltam és a szívem csak úgy zakatolt nem tudott megállni egypercre sem. A ma estét nem fogom elfelejteni az egyszer biztos majd pizsimet felvéve be feküdtem az ágyba és a karomon díszelgő karkötőt néztem míg el nem nyomott az álom.