18.rész

190 7 0
                                    

Reggel viszonylag kipihenten ébredtem, és elkezdtem készülődni. Mivel olyan "vidám" kedvemben voltam ezért úgy döntöttem, hogy felveszem a fekete farmerem a fekete, AC/DC-s kapucnis pulcsimmal. A hajamat felszedtem lófarokba és tettem fel egy kevés sminket. Csak amennyi elfedi a hülye a fejem, és nézek is ki tőle valahogy. 
Mivel megvolt a szokásos reggeli "utálom magamat" köröm, így lementem és nekiálltam reggelit csinálni. Elfogyasztottam a megszokott adag hellemet, és mire mindennel végeztem a többiek is leértek. Mindenki megreggelizett, fogatmostunk, és felvettük a kabátokat. Szokásosan a fekete bőrkabátomat kaptam magamra a magassarkú csizmámmal és miután becsuktam a házat indulhattunk is.
-Amúgy mi ez a vidám hangulatod ma?-kérdezte Rhaena aki melletem ült az anyósülésen és szemével folyamatosan vizsgált
-Semmi, csak ma úgy random ehhez volt kedvem...-válaszoltam szigorúan az útra szegezve a tekintetem
-Aha, látom-méregetett gyanúsan-Ki vagy sminkelve és full feketében vagy. Stiles csinált valamit? Nyírjam ki?
-Hagyd már Stiles-t, nincsen semmi baj vele.-nézegettem a visszapillantóba elég sokszor mert megint követett ugyan az a kocsi, mint  amelyik tegnap.-Tegnap is segített amikor rohamom volt...
-Volt rohamod tegnap?-hajolt előre Scarlett 
-Ülj vissza Scarlett!-szóltam idegesen a barátnőmre
-Mi a baj Emily?-kérdezte aggódva Beki
-Semmi bajom, csak mindenki hagyjon már békén!-kiabáltam, majd szomorúan néztem Rhaena-ra és hátra a lányokra-Bocsánat...-motyogtam halkan 
Megálltam a parkolóban, de Stiles jeep-je sehol nem volt még. Remélem nincsen semmi baj, mert halvány lila gőzöm sincs, hogy mit csinálhattak tegnap este Scott-al. 
Mikor lezártam az autót, pont akkor ért ide Scott-al. Megkönnyebbülten sóhajtottam, hogy nem lett semmi bajuk.
Megvártuk őket, mivel akkor már mindegy ha együtt megyünk be.
-Sziasztok!-köszönt Scott mosolyogva 
-Jóreggelt!-intett Stiles mindenkinek, majd idejött hozzám és megcsókolt-Szia Emily!
-Szia Stiles!-pillantottam rá kedvesen. 
-Mehetünk?-kérdezte Beki türelmetlenül-Liam bent vár...-toporzékolt
-Menjünk.-indultunk meg befelé. Megint éreztem hogy valaki figyel. És biztos, hogy nem csak beképzelem. Valakinek el kell mondanom, mert bele fogok őrülni. Délután elmegyek szerintem Mr. Stilinski-hez és beszélek vele. 
Szorosabban fogtam Stiles kezét, mire kérdőn felémfordult 
-Semmi, semmi.-néztem el a másik irányba 
-Emily megint van valami. Látom rajtad. Miért nem bízol végre bennem?-húzott félre 
-Nincs semmi Stiles. Ha kell tudni akkor majd tudni fogsz róla.-engedtem el a kezét
-Azt hiszed nem vettem észre a cuccod meg a sminket? Sose tettél fel ennyit, nem láttam szerinted?
-Honnan tudjam? Nem vagyok gondolatolvasó, csak egy kibaszott vérfarkas!-rivalltam rá kicsit hangosabban
-Emily halkabban már! Azt akarod, hogy meghallják vagy mi?-intett csendre 
-Nem akarok én már semmit!-léptem el tőle és elindultam órára
-Hé, várj már meg!-szaladt utánam
-Stiles, hagyj most kérlek. Mindenki hagyjon.-hajtottam le a fejem
Beültem a terembe, és a fülhallgatómat bedugva kikapcsoltam a körülöttem lévő világot. Csak a zenére figyeltem. Sorba jöttek a kedvenc dalaim, amik el tudták terelni picit a gondolataimat. Le kell nyugodnom mire a seriffhez érek. 
Viszont Stiles-nak múltkor igaza volt. Megint baj van és megint magamba zárkózok. De nem tehetek mást, nem ránthatom bele őket is. Szívem szerint Stiles apukájának sem szólnék, de egyedül meg nem mehetek. 
Egész nap zenét hallgattam és mikor végre vége lett az óráknak beültem a kocsiba. Nem vártam meg a többieket, csak írtam nekik, hogy kérjék meg Stiles-t, hogy vigye haza őket. Egyből a seriff hivatalhoz mentem.
-Szia Parrish!-köszöntem a fiatal fiúnak-Itt van a seriff?-néztem az iroda felé
-Persze, menj be nyugodtan.
-Köszi!-mosolyogtam rá
-Jónapot seriff!-csuktam be magam után az ajtót
-Szia Emily! Mi szél hozott?-állt fel
-Öhmm, nos szeretném valamiben a segítségét kérni, viszont Stiles nem tudhat erről.-húztam be a nyakam
-Miért? Miről van szó?-gondolkodott
-Hát már két napja azt érzem, hogy valaki követ. És az autóból láttam is, hogy követnek. Meg mikor találkoztam Derekkel, akkor is valaki le akart lőni egy nyíllal, szóval biztos nem képzelem.-tördeltem a kezem magyarázkodás közben 
-Stiles miért nem tudhat erről? Egyikről sem szóltál neki?-tekintett rám meglepetten
-Nem.... Mert nem akarom ebbe belerángatni. Mindegyikről csak maga tud. Meg ugye Derek, mivel vele voltam, amikor le akartak lőni. De nem tudom, a suliban nagyon furcsán éreztem magam, úgy gondoltam, hogy este ott szétnézhetnénk....
-Jól van segítek. De el kellesz mondanod egyszer neki. Tudod, hogy nem hülye, hamar észreveszi.-figyelmeztetett
-Tudom. És mindent meg is fog tudni, ha vége lesz ennek. Nem szeretek neki hazudni, de most muszáj. Az ő érdekében.-lett könnyes a szemem egy kicsit, de visszatartottam. Nem szabad sírni most, hanem meg kell oldani a próblémát.
-Akkor este gyere a sulihoz, és szétnézünk.-ült vissza a székébe
-Rendben.-indultam meg kifelé de visszafordultam-Seriff... Köszönöm szépen...-pillantottam rá hálásan 
-Ennyit meg tudok tenni érted. Ha már Stiles-nak nem engeded, hogy segítsen.-válaszolta, én pedig kiléptem 
Egyenesen hazamentem és levágtam magam az ágyamra. Csodás, ma mindenkit sikeresen eltaszítottam magamtól. 
Ránéztem a telefonomra és nagyon sok olvasatlan üzenetem volt. Scarlett, Rhaena és Beki a közös csoportunkban zaklatott, Scott, Lydia, Malia, Kira és Stiles is írt, hogy hol vagyok, de senkinek nem válaszoltam. Még jó, hogy le voltam némítva mivel Stiles hívott is.
Épphogy megtanultam már be is esteledett. Kiosontam a házból és  egyből a sulihoz mentem. Leparkoltam a kocsit és odamentem a bejárathoz, ahol már Mr. Stilinski várt. 
-Készen állsz Emily?-nézett rám a seriff
Kezében tartotta elemlámpáját és fegyverét is, ha netán szükség lenne rá
-Igen, menjünk.-kapcsoltam be én is a vakut a telefonomon
Belöktem a főbejárat ajtaját és beléptünk a sötét épületbe. Mivel este volt, így kihalt volt a suli.
A lépteink visszhangoztak az üres folyosón.
-Ez fura. Sehol senki.-suttogtam
-Nem lehet, hogy tényleg csak beképzelted?-fordult felém a seriff
-Kizárt. Éreztem, hogy valaki követ, nem képzelődöm. Azért nem szóltam Stiles-nak mert nem akartam, hogy aggódjon. Ezt már mondtam is.
-Tudom és értem is. Ismerem a saját fiam.-nézett rám megértően
-Menjünk tovább.-indultam előrébb és mindenhol szétnéztünk, amikor hallottam, hogy még itt van valaki
-Van itt valaki!-állítottam meg a seriffet
Hírtelen csak annyit éreztem hogy egy tűt vágnak a kezembe és valamit beadnak. Egyből össze is rogytam volna ha a seriff nem kap el. Karomat átvette a vállán és úgy támaszkodtam rá.
Sisakvirágot adtak be. Éreztem, mert mástól nem gyengülnék le ilyen hamar.
-Theo!-néztem a fiúra-Ez mire volt jó?
-Dolgom van veled Emily. És ehhez el kell vigyelek.-nézett rám ördögien és bejött egy másik férfi is
-Nem fogod elvinni.-válaszolta azonnal a seriff és előhúzta a fegyverét
Hallottam lépteket a távolból, mire épp kiáltani akartam, de belöktek minket az edző irodájába. A telefonom kiesett közben a kezemből és az a folyosón maradt.
Mindketten a földön kötöttünk ki, mire az az idegen férfi lefogta a seriffet,engem meg Theo.
-Emily! Apa! Itt vagytok?-kiabált Stiles
-Úgy merj neki szólni, hogy golyót eresztek az apja fejébe.-suttogta a fülembe Theo. A hideg végigfutott a hátamon és szorosan lehunytam a szemem, de egy szót sem szólhattam, mert akkor megöli Mr. Stilinskit.
Stiles léptei egyre távolabbiak lettek, mire végül már nem is hallottuk őket.
-Theo nem érdekel velem mit akarsz, de engedd el a seriffet!-igyekeztem kirángatni a kezem a szorításából
-Emily, fogd be a füled és menj onnan!-kiáltott Lydia, mire kitéptem a kezem és elugrottam
A lány egy hatalmasat sikított mire hátravágódtak fogvatartóink.
-Gyere Emily, fel a tetőre!-intett a seriff, én pedig szó nélkül engedelmeskedtem neki
Felérve kifújtam magam és fáradtan dőltem neki az ajtónak.
-Ez meleg volt.-vett nagy levegőt a mellettem álló férfi is
-Eléggé. De Lydia-nak ki segít amúgy?-gondolkodtam hírtelen és nem rémlett, hogy bárkit is láttam volna lent vele-Basszus! Nincs vele senki!-akartam meg indulni lefelé, de kivágódott az ajtó és Theo jött ki rajta a segítőjével
Hátrébbmentünk és egyenesen farkasszemet néztünk velük.
Mivel csak védekezni tudtunk így egyre hátrébb kerültünk és a tető szélén kötöttünk ki.
Nekiugrottam Theo-nak, mire ellenem fordította az ugrás erejét és hátraestem, vagyis majdnem leestem a tetőről. Épphogy meg tudtam kapaszkodni szélen.
-Seriff vigyázzon!-kiáltottam mert láttam, hogy Theo őt is le akarja lökni, de késő volt, ő is mellettem kötött ki
-Emily! Apa!-hallottam Stiles hangját, aki akkor ért fel a tetőre
-Stiles!-kiáltottuk egyszerre az apukájával
-Tűnj innen!-tettem hozzá
-Dehogy megyek!-jött egyre közelebb
-Csak tessék!-állt félre Theo-Úgy sem tudod mindkettőt egyszerre felhúzni. És Emily amúgy is mindjárt elveszti az erejét a sisakvirág miatt.-nézett Stiles-ra a nyertesek mosolyával. A francba. Ebben viszont igaza van.
Láttam Stiles-on, hogy ez mégjobban felhúzza, és Theo elindult lefelé, amikor megjelent a tetőn Scarlett.
-Itt meg mi a fasz történik?! Theo, mit művelsz?-akadt ki
Nekiment Theo kísérője, mire igyekezte Scarlett-ről leszedni őt Theo, Stiles meg ideszaladt
-Húzd fel apukádat!-biccentettem a fejemmel az említett személy felé
-Kizárt!-válaszolták egyszerre
-Mindkét Stilinski csendben marad és húzd már fel apukádat Stiles!-kérleltem
-De mindjárt legyengülsz!-nézett rám aggódva
-Pont azért siess!-néztem le, ahol megláttam Scott-ot, Derek-et és Rhaena-t, akik akkor értek oda. Scott mutatta nekem, hogy nyugodtan ugorjak, elkap.
Erre meglöktem felfelé a seriffet utolsó kis löketnyi erőmmel, mire Stiles-al együtt a tetőn landolt, nekem meg lecsúszott a kezem és zuhantam. Ösztönszerűen sikítottam, pedig tudtam, hogy Scott-ban bízhatok. Szorosan lehunytam a szemem, de éreztem, hogy megfogott.
-Emily!-kiáltott fel Stiles fájdalmasan, amibe megszakadt a szívem
-Jól vagy?-tett le Scott és segített megtámaszkodni
-Semmi bajom, csak sisakvirágot adott be...
-Kicsoda?-jött ide Rhaena is, szorosan mellette pedig Derek állt. Mint aki megvédi mindentől. 
-Theo.
-Ohhh teee, én megölöm! Tudja kinek a barátnőjével játszon érzelmileg! Meg mi az hogy kinyirat téged! Kerüljön csak a kezem kőzé!-húzta ki a karmait és megvillant a vörös szeme. El akart indulni, hogy egyenesen a tetőre menjen és megölje Theo-t, de Derek lágyan visszahúzta a derekánál.
-Csak ésszel Rhaena, ne kapkodj.-figyelmeztette a lányt
-Hidd el én is szívesen kinyírnám, de most tudatnám Stiles-al, hogy nem haltam meg, még mielőtt hülyeséget csinál.-sürgettem őket
Már az első emeleten jártunk, amikor kicsuklott a lábam alólam és teljesen átjárt a sisakvirág, ami elszívta az erőm.
-Menjetek nyugodtan, megleszek. Szóljatok Stiles-nak, hogy jól vagyok...-néztem kábán a barátaimra
-Nem hagyhatunk így itt!-kapta fel a vizet Rhaena és megpróbált lábra állítani, de újra elestem
-Muszáj lesz. Nem lesz semmi baj, oké? Nyomás!-engedtem el a kezét, mire ők továbbmentek
Lehunytam a szemem és ott a sulipadlón ülve bealudtam.
-Emily!-keltem fel Stiles aggódó hangjára
-S....Stiles?-motyogtam álmosan
-Jól vagy?-fogta meg a kezem és leguggolt hozzám
-Csak teljesen kiütött a sisakvirág. Konkrét most lábra se tudnék állni szerintem.-néztem körbe
-Jobb mintha halott lennél. Tudod, hogy megijesztettél? Azt hittem meghaltál..-emelte rám szomorú tekintetét-Még a telefont sem vetted fel senkinek! SENKINEK! 
-Bocsánat.-hajtottam le a fejem-De megígértem neked, hogy megvédem apukádat, úgy mintha az én apám lenne.-fogtam meg a kezét
-Tudom jól... De ilyet akkor se csinálj! Meg tudjuk oldani máshogy...-szorított a kezemre
-Okés.-mosolyogtam rá
-Na menjünk innen.-áltt fel Stiles, engem pedig felsegített-Tudsz jönni?
-Ühüm, csak ne siess.-lépkedtünk lassan lefelé és bevártuk a többieket lent
Utolsónak futott be Scarlett. 
Láttam rajta, hogy csalódott, de nem akarta elhinni hogy ez igaz volt. 
-Mit csinált veled az a féreg?-ment oda hozzá Rhaena 
-Jól vagy?-lépkedtünk oda mi is Stiles-al
-Nem! Kurvára nem vagyok jól! Nem tudom mit higyjek Theo-ról. Én szeretem őt...-nézett ránk szomorúan 
-Én tényleg kinyírom!-indult el felfelé Rhaena, de Derek ismételten visszahúzta
-Megyek segítek!-léptem el én is Stiles-tól, aki ha nem kap egyből utánam, akkor összeesek
-Maradj már Emily, járni is alig tudsz.-ölelt meg Stiles
-De ez akkor sem ér.-szorult ökölbe a kezem
-Na mindketten nyugodjatok már le!-csitított minket Derek 
-De igaza van Emily-nek, ez nem ér. Megölöm! Bántotta Scarlett-et!-tekintett barátnőnkre, aki már alig tudta tartani magát
-Semmi baj Scarlett.-segített oda Stiles barátnőmhöz és szorosan megöleltem. Rhaena is odalépett hozzánk és átölelt kettőnket.
-Scarlett!-hallottuk Theo hangját, mire mindenki felkapta a fejét 
Scott, Liam, Derek, Stiles és a seriff beálltak elénk, hogy még véletlenül se jőjjön ide Theo.
-Kérlek, hagy magyarázzam meg.... Ez az egész nem az aminek gondolod, csak baleset volt.-mondta végig a hazugságot mire egyből ideges lettem. Baleset, mi?
-Nem tudom mennyire számit az balesetnek, hogy beadtál Emily-nek sisakvirágot, vagy hogy ki akartad nyírni. De szerintem rohadtul nem az.-nézett rá mérgesen Stiles
-Ráadásul engem is megfenyegettél.-szólt közbe Liam, mire mindenki elhallgatott. Lejátszott egy hangfelvételt, amin jól hallható Theo hangja.
-Úgy merj a húgomhoz nyúlni, hogy élve kibelezlek!-szedtem össze magamat egy kicsit és elindultam arra de Scott-ék megállítottak
-Engedjetek oda!-csapkodtam a kezenmel, de nem jutottam előrébb. Stiles magához ölelt, és így sehova nem tudtam menni.-Nemáár Stiles!-fúrtam bele a fejem a nyakába.
-Nyugi. Majd ők elintézik.-hajtotta fejét az enyémre
-De van még valami...-szabadkoztam, de nem hagyta
-A kocsiban elmondod majd.-zárta le ennyivel a témát, én meg csak fáradtan bólintottam rá
-Hagyj békén Theo! Örökre!-hallottam Scarlett szomorú hangját, majd elrohant innen
-Meg kéne keresni...-pillantott rám Rhaena
-Tudom. De nekem most nem sok hasznom vennétek. Mész Derekkel?-válaszoltam neki kábán
-Igen.-pirult el egy picit, de talán csak nekem tűnt fel
Mindenki beszállt az autója és elindult keresni Scarlett-et, mi pedig elindultunk haza, mivel pihennem kellett.
-Stiles... Volt még valami.-küzdöttem az elalvás ellen.
-Nem fontos, majd elmondod. Pihenj nyugodtan.-fogta meg szabad kezével az enyémet
-Nem ér rá! Azért voltunk itt, mert már 2 napja érzem, hogy valaki követ. Dr nem csak Theo a bűnös. Ő csak közvetít. Neki kellett volna elvinnie valakihez, akinek egy fehér vérfarkas kell...-suttogtam félve

Egy lacrosse meccsenOnde histórias criam vida. Descubra agora