13.rész

250 7 0
                                    

Emily szemszöge
Lassan kinyitottam a szemem, és Stiles fürkésző tekintetével találtam szembe magam. 
-Jóreggelt Emily!-suttogta és adott egy puszit a homlokomra 
-Neked is Stiles!-mosolyogtam rá 
Közelebb hajoltam hozzá és megcsókoltam. Azonban gyorsan el is hajoltam tőle. Mi van ha ez nem volt jó ötlet? És tegnap este nem is mondta amit mondott, csak beképzeltem? Remélem nem.
A pánik azonnal átjárt és nem mertem a gyönyörű barna szemeibe nézni. 
-Mi a baj?-fogta meg a kezem. Felemeltem tekintetem és ránéztem. Hát, hogy bevalljam, hiba volt, mert azonnal elolvadtam. 
-Stiles.. Én...Sajnálom. Nem kellett volna megcsókolnom téged. Most szakított veled Malia.-húzódtam el tőle. Egy percig csendben ültünk, majd megszólalt. 
-Semmi baj. Tudod.. Én és Malia már egy ideje nem voltunk úgy igazán együtt. Mármint arra értem, hogy jó, oké, szeretem, és ő is engem. De egyikünk sem szereti úgy a másikat, ahogy az egy kapcsolathoz kéne, csak így baráti szinten. És épp ezért szakított velem Malia, mert ő is jól tudja ezt. Azt is tudja, hogy más szeretek úgy ahogy egy barátnőt szeretni kell, és ezt megérti. Ő is mást szeret úgy ahogy egy barátot kéne. Csak mindketten féltünk ezt bevallani magunknak is, és a többieknek is. Most viszont már te is tudod. És remélem tudod kit szeretek mindennél jobban, ahogy egy barátnőt kell.-pillantott rám. Tekintete őszinte volt, azonban azt még sem tudtam elhinni, hogy engem szeretne úgy. 
-Lydia?-kérdeztem halkan 
Óvatosan megrázta a fejét, mire meglepetten néztem rá. 
-Nem őt. Téged. Csak is téged Emily Murray. Amikor először megláttalak a lacrosse meccsen, akkor minden megváltozott.-mosolygott
-Amikor örömöben felállva kiáltottam?-pirultam el 
-Igen. Az volt az első napod ott, de már is elvarázsoltál. Mert senki nem örült még nekem ennyire őszintén. Mert láttam rajtad, hogy az voltál. Nincs ilyen vérfarkas mizériám, de...-mondta volna tovább a felesleges szöveget, de nem kellett mást mondania. Ennyit elég volt hallanom ahhoz, hogy higyjek neki. Szóval most már bátrabban csókoltam meg. Két kezét arcomra tette, és nem utasított el. 
-Szeretlek Stilles!- vigyorogtam boldogan 
-Én is téged Emily!-döntötte a homlokát az enyémnek-Na de zúzzunk innen.-állított fel-Visszanyerted az erőd?
-Vissza hát.-vettem elő a ragyogó kék szemeimet 
-Szuper! Akkor segíts kitörni az ajtót!-indult meg arra. Kihúztam a körmeim és én is nekiszaladtam 
Harmadik nekifutásra végre sikerült kitörnünk az ajtót. Mindketten elterültünk a földön az ajtóval együtt, de azonnal felpattantunk. 
-Jó, hogy kijöttetek, pont értetek jöttünk.-találtuk szembe magunkat a tegnapi nővel és 4 férfival
-Stiles, fuss!-eresztettem kikarmaim és átváltozva védekezőállást vettem fel.
-Nem hagylak itt!-állt be mellém és nekimentünk a négy pasinak
Megint nem sokra jutottunk ketten négy ellen. Vagyis majdnem sikerült, csak mikor Stiles belevágódott a falba én odaszaladtam hozzá, és így elkaptak. 
-Minden egységnek! Ismétlem, minden egységnek! Vendégeink vannak!-szólt az egyik pasi adóvevőjéből a hang 
-Hozzátok őket!-utasította a nő a négy férfit-Ez biztos McCall lesz meg a falkája!-igyekezett egy számunkra ismeretlen hely felé
-Mondtam, hogy értünk jönnek.-nézett rám Stiles
-És én nem mondtam, hogy nem hiszek neked, csak azt mondtam, hogy jobb lett volna ha nem...-hajtottam le a fejem 
Bevittek minket a szobába, ahol volt egy cella. Belöktek minket oda, és ránkcsukták az ajtaját. Simán ki lehetett látni, hiszen olyan volt mint egy cella: rácsos. 
Amint kiléptek a szobából oda akartam menni, hogy kitörjek innen, de Stiles visszahúzott. 
-Ne nyúlj hozzá. Szerinted csak úgy itthagynának ha simán ki tudod törni?-fogta meg a kezem
-Nem...-Igaza van Stiles-nak. Túl könnyen ment volna. Kihúztam a kezem a szoritásából, és lassan közelítettem az ajtó felé. Óvatosan megérintettem az ajtót, de azonnal hátra is estem a hírtelen áramütéstől.-Jó...Oké, igazad volt.-álltam fel és morcosan ránéztem
-De azért jól vagy?-jött ide hozzám 
-Semmi bajom, csak kicsit megrázott. De nem nagy dolog.-dugtam zsebre a kezem 
Hallottam a távolból Scott-ék hangját, mire elüvöltöttem magam. 
-Közelednek. Hallom.-mondtam Stiles-nak
-Emily! Stiles!-kiabált Scott, majd betörték a szoba ajtaját 
Berohant Scott, Malia, Lydia, Rhaena, Scarlett és Kira.
-Kihozunk onnan titeket!-jött közelebb Scott és Rhaena-Kira és Lydia maradjon kint, hogy őrködjenek. A két lány kiment és egyre közelebb értek a rácshoz.
-Álljatok meg!-tettem magam elé a kezem figyelmeztetően 
-Igen! Ez elektromos zár és az egész rács fel van töltődve! Emily már megpróbált kijutni de hasztalan volt.-segített be Stiles 
-Jó. Öhm....-gondolkodott Rhaena
-Álljon mindenki hátrébb. Megpróbálom én.-utasította Scott és a szeme már vörösen izzott. 
Hátrébbléptünk, ő pedig neki is kezdett, de hosszas próbálkozás után sem sikerült neki. Fáradtan lépett hátra, mire Malia kapta el.
-Én jövök.-világított kéken Rhaena szeme
-Rhaena nee!-kiáltottam, és oda akartam szaladni, de Stiles visszafogott 
-Semmi baj, meg tudja csinálni.-nyugtatott Stiles
-De ha baja esik?-néztem barátnőmre aggódva
-Scott és Malia is itt van mellette. Tudnak neki segíteni, ha kell.-puszilt a hajamba nyugtatóan 
Nekiesett az ajtónak Rhaena, de úgyanúgy visszalökte, ahogy engem.
-Rhaena!-kiáltottam
-Jól vagyok.-állt fel, és újra idejött. Most lassabban kezdett neki, és így nem lökte el. Már olyan erősen tola, hogy kiáltott, és mindenki meglepetésére kék helyett vörösen kezdett izzani a szeme.
-Stiles, te is látod?-húzódtam közelebb hozzá 
-Látom.-nézett ő is oda 
Kivágódott a rács, mire Stiles szorosan átölelt, nehogy érjen. Ami az igazat megvallva felesleges volt, mivel nem ért el idáig, de jól esett azért. 
-Jól vagytok?-futott hozzánk Rhaena 
-Jól, de... vörös volt a szemed!-lepődtem meg
-Miiiii?-kapkodta a fejét 
-Csináld!-szóltam neki és elkértem az egyikük telefonját, mivel az enyém eltűnt 
-Jézusom! Tényleg vörös!-ugrált örömében, én meg szorosan megöleltem 
-Apukád büszke lenne rád Rhaena...-súgtam neki, mire könnybelábadt a szeme
-Remélem az is...-szipogott, de igyekezett eltűntetni a könnyeit
-Az hát.-jött ide Scarlett is és ketten megöleltük 
-Figyeljetek lányok... vágom, hogy most tök happy mindenki, de ettől a helytől kiráz a hideg. Nem mehetnénk?-vakarta a tarkóját zavartan Stiles 
-Menjünk.-kezdtünk el futni kifelé. Közben Stiles megragadta a kezem, hogy ne hagyjuk el egymást 
Kint már Lydia és Kira várt minket.
-Gyorsan, a kocsikba!-dobta ide Stiles-nak a jeep kulcsát, és beült hozzánk még Scarlett, Rhaena, és Malia. Lydia autójával meg ment még Scott és Kira. 

Egy lacrosse meccsenOnde histórias criam vida. Descubra agora