A Vég előtt, a Pokol után ✓

[14 -]

–A család érdeke–

~••°°••––*––••°°••~

– Hogy mit csináltál?! – kérdezte nagyon hangosan és mérgesen Izzy, mikor a bátyja befejezte a halk mondatot.

– Nyugalom, Izzy! – felelte gyorsan Alec, mert nem akarta, hogy a húga kiabálása felverje Jace-t, aki alig pár perccel ezelőtt aludt el a nappaliban. – Csak beszéltem a parancsnokkal, nem pedig újra csatlakoztam a sereghez.

– De meg fogod tenni – mordult fel a lány. – Amint újra jól leszel rögtön vissza fogsz menni a frontra!

– Ez teljesen abszurd! – emelte most már fel a hangját Alec is. – Ha vissza is megyek, nem úgy, mint korábban. Nem valószínű, hogy újra kiengednének a terepre. Ahhoz rengeteg pszichológiai vizsgálaton kéne átesnem.

– De én nem akarom, hogy elmenj – suttogta Izzy, s a düh már kiveszett a hangjából. – Nem akarom, hogy megint a fél világ válasszon el minket egymástól. Mi lesz akkor, ha elmész, de már nem jössz vissza? Ha meghalsz a fronton úgy, hogy senki sem tud róla? Várhatunk majd rád, s sosem érsz haza. Max számíd rád! Legalább miatta ne akarj visszamenni, ha már mi nem számítunk semmit.

– Tudod Izzy, hogy ez nem igaz – szólt közbe Alec halkan. – Ti is ugyanolyan fontos vagy nekem, mint Jace vagy Max. De valamit tennem kell. Számomra rosszul esik, hogy ti éjjel-nappal dolgoztok, én pedig csak ülök itthon, s tönkreteszek mindent. Te is láttad, hogy apa milyen szemmel nézett rám azért, mert jelenleg nem kezdek semmit magammal.

– De vele nem kell törődni! – rázta meg a fejét Izzy, majd gyengéden megfogta a fiú sápadt és hűvös arcát a kezeivel. – Nem tettél soha semmi rosszat. Mi szeretünk téged, s nem várjuk el tőled, hogy azonnal munkába állj. Még pihenned kell.

– Mást sem csinálok, csak pihenek – sóhajtott fel Alec. – Szeretnék hasznos lenni.

– Az vagy – mosolyodott el Izzy kedvesen. – Már azért is, mert életben vagy, s velünk maradtál. Nekem ennyi elég, s biztos vagyok abban, hogy Jace-nek is.

– Aki nem is foglalkozik velünk – tette hozzá kissé duzzogva, mire Izzy hangosan felnevetett.

– Ha te leszel szerelmes, ugyanúgy elfelejtesz majd minket – vonta meg a vállát Izzy.

– Lenne bárki is, aki velem akar élni? – kérdezte halkan Alec, csak úgy magától, de a húga így is meghallotta a szavait.

– Akárki – felelte Izzy. – Hidd el nekem. Talán csak azért nincsenek itt még itt, mert nem látják az igazi valódat.

– Úgy gondolod?

– Tudom – biccentett határozottan Izzy, majd szorosan magához ölelte a testvérét, ami ellen Alec sem tiltakozott.

~••°°••––*––••°°••~

Magnus tudta, hogy nem kéne azt tennie amit, mégsem állította le az érzéseit. Hogy mi történt? Semmi, azon kívül, hogy mikor Alexander Lightwood belépett a lakásába, azonnal megfordult vele a világ – legalább háromszor, hogy pontosak legyünk. Próbált úgy viselkedni, mint máskor, de egyszerűen nem tudott elvonatkoztatni a ténytől, hogy Alec mennyire jól nézett ki, noha semmi különlegeset nem viselt, ráadásul eléggé fáradtnak is tűnt, Magnus mégsem tudta levenni róla a szemét.