[9 -]

208 15 9
                                    

– Végtelen bosszú –

~••°°••––*––••°°••~

Alexander Lightwood két napja nem aludt semmit. Mióta megtudta, hogy Jace-t meglőtték, s a húgával illetve Magnussal együtt megérkezett a kórházba, csak ült a szőke ágya mellett, s várta, hogy a testvére végre felébredjen. Izzy ugyan mondta neki, hogy legalább egy órát pihenjen, de Alec egyszerűen nem tudott. Addig nem, míg minden rendbe nem jön. Magnus rendszeresen bejárt hozzá, mert ő is meg akart bizonyosodni arról, hogy Alec még nem fordult le a székről a kimerültség miatt. Időnként vitt be kaját is, de azokhoz hozzá sem nyúlt a fekete hajú. Claryt azonban Alec nem engedte be. Akárhányszor próbálkozott a lány, az ifjú Lightwood mindig elküldte. Továbbra sem változtatta meg a véleményét, még mindig úgy gondolta, hogy Clary miatt került Jace kórházba. Hiába mondta el a vörös, hogy mi történt pontosan, Alec nem engedett.

Clary és Jace igen különleges módon találkozott. A lány anyját elrabolta valaki, miközben Clary a barátaival volt egy buliban. Másnap Clary jelentette is a rendőrségen a dolgot, hiszen a házuk is teljesen fel volt fordulva, mindenhol a dulakodás jeleit vélte felfedezni. Jace volt az egyik nyomozó, aki az ügyet kapta, s ő hallgatta ki Claryt is. Jace tudta, hogy nem szabadna egy áldozattal a munkánál mélyebb kapcsolatot kialakítani, de nem tudott ellenállni, s hát Clarynek is megtetszett a szőke rendőr. Egy-két nap után már titokban találkozgattak is, valamint sokszor ültek össze éjszakánként, hogy egymás lelkét vigasztalják.

Eltelt egy hónap, s Jace egy szerdai estén zaklatottan állt Clary lakásának a küszöbén. A nap elején még boldog volt, mivel találtak egy új nyomot, ami kivételesen nem vezette őket zsákutcába, de aztán történt egy váratlan dolog is. Felhívta Alec felettese, hogy a testvére haza fog menni. Hogy nem tud már tovább tökéletesen teljesíteni a fronton. Jace örült, mert hiányzott neki a testvére, de félt is, hiszen nem tudta, hogy milyen állapotban fogja visszakapni. Azon az éjszakán Clary mellette maradt, s tartotta benne a lelket. Akkor kerültek igazán közel egymáshoz.

De mi történt két nappal ezelőtt? Miért volt ott Clary, mikor Jace-t meglőtték? Ez egy kicsit hosszú, de egyszerű történet. Együtt indultak az új nyom után, ami egyre biztosabbnak tűnt, ahogy telt az idő. Rájöttek, hogy a szálak egy bizonyos Valentine nevű férfihoz vezetnek, aki valaha együtt volt Clary anyjával. Szóval odaértek arra a bizonyos helyszínre, s úgy tűnt, hogy minden rendben, de valójában az egész egy hatalmas nagy csapda volt. Jace vissza akart menni a bázisra, hogy újra átvizsgaljanak mindent, de Clary úgy vélte, hogy ha maradnak, talán megtudnak valami fontosat. A szőke nem sokáig ellenekezett, hagyta magát és nem mozdult Clary mellől. Beljebb mentek a elhagyott épületben. Ott viszont bezárult a csapda. Ugyan mindketten el tudtak szaladni a fegyverek köréből, de az egyik maszkos férfi elsütötte a pisztolyát, ami éppen Jace-t találta el, bár Clary felé indult, de a golyó útközben gellert kapott.

Így történt hát az, hogy Jace egy kórházi ágyba kényszerült, Alec kialvatlanul várta, hogy a testvére felébredjen és Clary nem mehetett be a szőkéhez, hogy lássa, minden rendben van-e. Próbálkozott ugyan serényen, de Alec nem tágított a döntése mellől, hiába ismerte már a teljes történetet. Kivételesen még Magnus sem tudott a lelkére hatni, pedig egy-két dologban már megváltoztatta a véleményét, mióta ismerte a férfit, aki ha nem is látványosan, de megváltoztatta az életét.

Már majdnem elaludt volna, mikor meghallotta a halk mocorgást az ágy felől. Azonnal kipattant a szeme, s nyöszörögve ugyan, de az ágy mellé húzta a székét, s árgus szemekkel figyelte a lassan, de biztosan ébredező Jace-t.

– Alec? – kérdezte halkan a szőke, olyan gyengén, hogy a testvére szíve majdnem újra összetört. Közülük mindig is Jace volt a legerősebb, s sosem mutatott gyengeséget. Akkor sem, mikor Alec leesett tizenkét évesen a suli udvarán álló gesztenyafa tetejéről. Abban a pillantban is erős volt, mikor Izzy sírva szaladt be hozzájuk, mert egy társa csúfolta a nem éppen lányos viselkedése miatt. Noha Jace fiatalabb volt Alecnél, ő inkább volt nagytestvér, mint Alec. Egyszerűen jobban ment neki, s a fekete hajú ezt egyáltalán nem bánta.

– Itt vagyok, Jace – mosolyodott el halványan Alec, de a szemei fájdalmasan csillogtak. – Hogy érzed magad?

– Mint akin átment egy sereg teljes páncélzatban – próbált viccelődni a szőke, de a boldogsága csak kérészéletű volt, mert feltűnt neki, hogy Alec mennyire fáradtan ült előtte, s konkrétan már csak a szentlélek tartotta ébren.

– Mondd, hogy nem virrasztottál végig ébren! Mondd, hogy nem – kérte Jace, mire Alec csak sóhajtva megrázta a fejét.

– Nem mondhatom – felelte a fiú. – Aggódtam érted, s egyszerűen nem tudtam pihenni. Tudnom kellett, hogy jól vagy.

– Csak meglőttek, Alec – fogta meg Jace a testvére karját. – Életben vagyok.

– De a mellkasodon talált el! – Alec szemét újra elfutották a könnyek. – Izzy olyan ijedt volt, alig tudott megállni a lábán, sosem láttam még ilyennek! Azt hittem, hogy meghaltál...

– Nah, ennyire azért nem könnyű engem legyőzni – mosolyodott el Jace. – De most már pihenj, kérlek! Jelenleg te rosszabbul nézel ki, mint én.

– Sajnálom – suttogta nehezen Alec, majd lassan ledőlt az ágy szélére, ahol az álom azonnal elhatalmasodott fölötte. Jace mosolyogva pillantott le a testvérére, s ahogy meghallotta a fiú egyenletes szuszogását, az aggodalom ráncai is eltűntek a homlokáról. Óvatosan felemelte a kezét, majd finoman elkezdte simogatni Alec haját. Mikor kicsi volt, mindig ezt csinálta, ha a testvére nyugtalan volt. Halkan nyílt az ajtó, s Izzy pillantott be a vékony résen a helyiségbe, de mikor meglátta, hogy Jace felébredt, azonnal besietett.

– Halkan – suttogta Jace a lánynak, hogy ne keljen fel Alec véletlenül a zajokra.

– Bocsánat – felelte hasonlóan halkan Izzy. – Jól vagy?

– Igen – biccentett a szőke.

– Akkor jó – sóhajtott fel Izzy. – Egyébként Clary is itt van, csak Alec nem engedte be.

– Tessék?!

– Ahogy mondom – bólintott Izzy. – Alec úgy véli, hogy Clary miatt lőttek meg. De ne haragudj rá nagyon, jó? Teljesen kikészült, mikor megtudta ezt az egészet, s aggódott érted.

– De Clary nem hibás – rázta meg a fejét Jace. – Semmi rosszat nem tett!

– Én tudom – mosolyodott el Izzy. – De adj egy kis időt, hogy ezt Alec is fel tudja dolgozni.

– Megpróbálom.

~••°°••––*––••°°••~

Hey!

OMG! Tegnap volt rész, s ma már megint? Te jó ég! Mi történt?

Egy lyukas online fizika, s egy várakozással teli irodalom, ennyi történt.

A Vég előtt, a Pokol után ✓Onde histórias criam vida. Descubra agora