Leszögezném, hogy ez a rész nem fog csatlakozni az előzőekhez.
December. A kedvenc hónapom. A hónap amikor minden reggel egy kis meglepetés vár az adventi kalendáriumban és az a hónap, amely a családról szól. Minden reggel boldogan keltem ki az ágyból. Felvettem a karácsonyi egyberuháim egyikét, belebújtam a karácsonyi mamuszomba, felkötöttem a hajam és ugrálva indultam le a nappaliba. Az egész házat betöltötte a fenyő és mézeskalács illata.
- Jóreggelt – léptem be a nappaliba. Nash rám kapta a tekintetét, majd elvigyorodott.
- Látom az ízlésünk még mindig ugyanaz – bökött a karácsonyi ruhámra.
- Én se maradok ki – pattant mellém Hayes szintén ugyanolyan ruhában.
- Úgy látom ti sosem változtok – jelent meg anya nevetve.
- Tudod, hogy imádjuk a karácsonyt – nézett rá Nash gyerekképpel.
- 23 éves vagy – fogta a fejét anya.
- Attól lehetek még gyerek – rántotta meg a vállát.
- Sose nőttök fel – sóhajtott anya – A karácsonyi menü az raguleves, töltöttkáposzta, rántotthús, sülthús, tört krumpli, zöldséges rizs és valamit hoznak a mamáék is – sorolta – Ja és a rengeteg süti, amit majd mi és mindenki süt. Idén nálunk lesz a nagy karácsonyi ebéd, így vennünk kell 2 tíz személyes asztalt és új tányér, tál és evőeszköz készletet – sorolta.
- Ezt nem tudtad volna hamarabb kitalálni? – sóhajtott Hayes, majd a telefonján pötyögött valamit és a füléhez emelte a készüléket – Szia, kölcsön kérhetem az autód? – kérdezte az illetőtől – Nálunk lesz a nagy karácsonyi ebéd és elég sok mindent kell vennünk. Aha. Köszi. Oké, mindjárt megyünk érte. Szia – tette le – Autó pipa. Menjünk és vásároljunk be ma mindent, jövőhéten már nagy lesz a nyüzsgés – ajánlotta.
- De akkor átkell öltöznöm – szólaltunk meg egyszerre bátyámmal.
- De utána napokig lehetünk ilyenekben – kacsintott Hayes.
- Jogos – mondtam, majd elindultam átöltözni.
A délután szuper hangulatban telt. Mindent megvettünk, amit kellett, összeírtuk, hogy a kajákhoz mi kell. Mindent megvettünk és szerencsére még az ajándékokra is maradt pénz, hisz ugye apa elég jól keres. Nem vagyunk elkényeztetve, csak azt kapjuk meg amit muszáj. Sosem volt olyan nálunk, hogy valamire ne kaptunk volna pénzt. És ezt szerettem anyáékban. Nagy nehezen mindent bepakoltunk a házba, így egy hatalmas romhalmaz közepén ültünk.
- Elmegyek, megveszem a fát, milyen színű díszek legyenek idén? – dugta be a fejét apa a nappaliba - Itt meg mi történt? – kérdezte döbbenten.
- Megvettünk mindent, ami kell majd – sóhajtotta anya hátra dőlve – Szét fát vegyél, ne legyen se kicsi se nagy és férjenek alá ajándékok, idén lilás fehéres fát szeretnék, de a díszeket elmegyek veled megvenni mert a házba is kell egy csomó dísz, amit felteszünk – kelt fel – Iszok és mehetünk – tűnt el a konyhában.
- Oké – bólintott apa zavartan – Ti pakoljatok el mindent amit vettetek – bökött ránk – Kiállok az autóval – szólt oda anyának kifelé menet.
- Rendben – válaszolta édesanyám.
- Milyen családba keveredtem én – sóhajtottam mire a fiúk felnevettek mellettem.
- De szeretünk és ez a lényeg – nyomott egy puszit a hajamba.
- Ez igaz – bújtam hozzá.
Az következő napok nagyjából nyugisan teltek. Folyamatosan sütöttünk és a díszítésre is figyelni kellett, hogy ha hiányzik még valami ne utolsó pillanatban keljen rohangálni. Fel volt díszítve a nappali, a konyhában is volt pár dísz, az ajtók is világítottak és persze a szobánk se maradt ki a karácsonyi hangulatből. Mind a hárman kaptunk egy kisebb műfenyő a sarokba, így most ebben a pillanatban mind a hárman azt díszítettük. A szobánkhoz illő színű lesz.
- Nash! Van még egy zöld gömböd? – robogott el a szobám előtt Hayes. Szerencsére a középső szobát kaptam, így mind a ketten rendszerint átmászkálnak vagy a szobán vagy az ajtó előtt.
- Aha – kapta a választ.
- Köszi – robogott vissza Hayes a saját szobájába.
- De szép lett – lépett be anya a szobába.
- Aha – guggoltam le, hogy bedugjam a fényt a konnektorba.
- Szép lett – nézett körbe.
- Még ezt a dobozt kipakolom és kitalálom, hogy mit hova tegyek – bontottam ki az utolsó dobozt sóhajtva.
- Mutasd mi van benne – lépett mellém.
- Benne van az, amit az ágyam fölé rakok fel, vannak rá gömbök is – vettem ki őket a dobozból –Meg egy égő sor – vettem a kezembe, majd kipróbáltam, hogy működik-e – Szuper – nevettem fel, mikor minden égőt ellenőriztem.
- Van benne egy fotóalbum – vette ki a dobozból anya.
- Mi? – kérdeztem felé kapva a fejem.
- 10 évvel ezelőtti – adta a kezembe.
- Ez nem létezik – akadt el a szavam.
- Mi nem létezik? – lépett be Nash – Az mi? – kérdezte.
- Ezt kerestem – motyogtam, majd kinyitottam az albumot.
,,Drága, kislányom!
ha ezt az album nálad lesz, mi már nem leszünk. Szeretnénk, hogy tudd, mi mindig melletted állunk és akármit is csinálsz, mi mindig büszkék leszünk rád.
Szeretünk: Apa és Anya"
- Ezt az albumot kerestem, amikor áthoztuk ide a cuccaim – kezdtem el lapozgatni.
- Beavatsz minket is? – kérdezte anya leülve az ágyamra.
- Anya említette, hogy csinálnak nekem egy albumot, még a baleset előtt mondta – szorítottam magamhoz az albumot – Azt mondta akkor fogom megkapni, ha már nem lesznek vagy ha elköltözöm otthonról. Ebből mind a kettő beteljesült – mosolyogtam szomorúan.
- Hogy került ide? – kérdezett most Nash.
- Ezt a dobozt még abból a házból hoztam. Minden évben ez volt felrakva anyáék szobájában az ágyuk felé – mutattam a díszekre – Szerintem direkt ebbe rakta bele mert tudta, hogy ezt elfogom hozni. Eddig bele se néztem ebbe a dobozba – simítottam meg a borítót.
-Oké vagy? – lépett elém Nash.
- Persze – néztem fel rá.
- Oké – nyomott egy puszit a homlokomra – Segítek felrakni – pattant fel az ágyamra.
- Mattnek nem csinált ilyet anyukád? – vette kezébe anya az albumot.
- Fogalmam sincs – néztem rá – A háza az engem vár, minden héten takarítja valaki, elmehetünk szétnézni – nyomtam Nash kezébe az egyik gömböt.
- Biztos? – nézett rám.
- Aha – rántottam meg a vállam – Lehet, hogy egy kicsit nehéz lesz bemenni, de egyszer úgyis kikell pakolnom az egészet – sóhajtottam.
- Oké – mosolygott rám.
Sziasztok!
Hoztam nektek egy karácsonyi meglepetést!
Remélem tetszik!
Mindenkinek nagyon boldog karácsonyt és kellemes ünnepeket kívánok!
XoxoTündosz
YOU ARE READING
Egy új élet!
FanfictionSziasztok, Lucy vagyok. Egy hónapot árvaházban töltöttem mert a szüleim autó balesetben meghaltak, bátyám meg kómában. Minden héten elmegyünk hozzá. Nem akarom őt is elveszteni. Van még testvérem rajta kívül de őket évek óta nem láttam. Van bennem e...