Egy új élet!

9

2 hónappal később:

Huhh. Nagyon sok minden történt az elmúlt 2 hónapban. Nem nagyon volt időm a naplómba írni, de igyekszem gyors összefoglalni a nagyját az elmúlt időszakunknak.

Hayesnek 1 hónap kellett, mire teljesen feltudta dolgozni azt, hogy megcsalták. Elég nehéz időszak volt neki, tényleg szerette Roxyt. Szerencse, hogy nem a mi sulinkba jár. A csaj többször is próbálkozott azzal, hogy beszélne vele, de sose engedtük be. Próbáltunk minél többet segíteni neki, ez néha persze sikerült, néha pedig nem.

Nash elkezdett találkozgatni egy lánnyal. Még nem találkoztunk vele, nem szeretné elsietni a dolgokat. Boldog és nekünk ez a lényeg.

Evan és köztem minden a legnagyobb rendben. Persze, veszekedtünk párszor, de ez minden kapcsolatban normális. Mindig megtudtuk beszélni. Már 4 hónaposak leszünk nemsokára. Tényleg szerelmes vagyok. Anyáék már megbíznak bennünk, így már vele aludhatok és már aludhatok náluk is.

Anya és apa. Nos, történt pár dolog. Veszekedtek. Nagyon. Ez mind a hármunkat megviselte, így ezt is felkellett dolgoznunk. Az a pár hét, amit így töltöttünk, kegyetlen volt. Ellöktem magamtól mindenkit és magamba voltam fordulva. Nagy szerencsémre Evan nem hagyta, hogy teljesen depressziós legyek, így addig nyaggatott, míg szépen lassan sikerült kihúznia a mélygödörből, nekem meg a bátyáimat.

Megjelent Kevin. Ő volt Matt legjobb haverja. Nagyon bírtam, viszont ő engem eltaszított magától. Bár még csak 4 éves voltam, nem nagyon fogtam fel semmit. Ellökött magától, nem keresett, nem érdekelte, hogy mi van velem, most meg megjelenik és azt várja, hogy minden olyan legyen, mint régen? Felejtse el.

Az iskolában nem sok történt, többnyire hajtottak minket gőzerővel. A legtöbb órán dolgozatot írtunk, amelyiknek nem, azon feleltünk, vagy éppen témazárót írtunk. Ez se segített a jókedvemen, Hayesén meg végképp nem, pedig neki jövőre érettségi.

Nehéz volt ez a 2 hónap, de túl vagyunk a karácsonyon, a szilveszteren (amit persze Evan társaságában töltöttem) és vége a félévnek is. Abba hagyták a tanárok a maratoni dolgozatok írását, így egy kicsit fellélegezhettünk. Nagyon nehéz volt a félévi hajtás, de ismét sikerült kitűnően zárnom a félévet.

- Gratulálok, Lucy – adta át a félévi bizonyítványom az osztályfőnök.

- Köszönöm szépen – mosolyogtam rá és kezet ráztam vele.

Evan anyujának a pocakja szépen növekszik. Már 5 hónapos terhes, így Evan egyre izgatottabb. Nem tudják a nemét, egy ilyen baba buli félében fognak kidurrasztani egy lufit és ott fog kiderülni h kisherceg vagy kishercegnő. Izgalmas.

- Már annyira várom! – pattogott mellettem.

- Elhiszem édesem – nevettem, majd a kezét megfogva leállítottam.

Pörögtek a napok ezerrel. Volt jó és rossz pillanat is ebben a 2 hónapban. Mégis itt vagyunk, egészségesen és minden kezd vissza térni a régi kerékvágásba.

Február 13:

Nehéz reggel. Nem elég, hogy elaludtam, de még a kedvenc napjaim is beköszöntöttek ma, úgyhogy elég morcosan indult a reggelem. Kapkodva pakoltam be, gyors smink és egyszerű ruha választás.

- Elvigyelek? – ált meg az ajtóban Hayes.

- Te is elfogsz késni nem? – pillantottam az órámra felkapva a táskám.

- Nem, nekem ma csak 9-től lesz tanítás, elmarad az első órám – rántotta meg a vállát.

- Szuper – morogtam. Hayes felvonta a szemöldökét, de úgy döntött, hogy mégsem kérdez semmit. Jobban tette.