Délelőtt be is fejeztük a termet. A legtöbbet most hozatták be a babzsákot is, hogy azzal később ne legyen gondjuk.
- Szuper – tapsolt az osztályfőnök – Holnap reggel fél 8-kor találkozunk – figyelmeztetett minket – De akkor már mindenki legyen itt, csak orvosi igazolást fogadok el a héten – csapta a hóna alá a naplót és kivonult a teremből.
- Holnap tali – köszöntünk el sorban mindenkitől, megölelgettem Livet, majd Evannek kézen fogva hagytuk el az iskolát.
- Jössz hozzánk? – kérdeztem megállva Hayes mellett.
- Háááát – húzta el a száját – Ma én vagyok anyával, hogy ne legyen egyedül, így az utolsó hónap vége felé – nyomott egy puszit a homlokomra.
- Jól van – mosolyogtam fel rá.
- Majd a termet mutasd már meg – szólt bele a beszélgetésbe Hayes. Válaszolni akartam, mikor megcsörrent Evan telefonja. Gyorsan kibányászta a táskájából, majd felkapta.
- Szia, apa – szólt bele, majd hatalmas vigyor terült szét az arcán – Oké, akkor Lucyékhoz megyek – könnyesedett be a szeme. Még beszéltek pár szót, majd letette.
- Na, mi az? – pattogtam mellette.
- Bátyus vagyok! – üvöltötte, mire a környéken mindenki felénk kapta a fejét. Nevetve ugrottam a nyakába, mire megpörgetett a levegőben – Pontosabban leszek, még vajúdik – tett le.
- Jajj, de jóóóó – ugráltam mellette – Majd babázhatok? – kérdeztem a karját rángatva.
- Persze – nevetett – Mehetek hozzátok? – nézett bátyámra.
- Üljetek be – lökte el magát az autótól. Hatalmas vigyorral az arcunkon ültünk be. A délután szuperül telt. Megszületett Evan kishúga, filmet néztünk és sütöttünk. A sütiket a suliba fogjuk bevinni holnap. Csináltunk amerikai palacsintát, muffint és sport szeletet, amit a magyar barátnőmtől kaptam. Szuperült telt így a délután. Evan nálunk aludt, most már velem. Gyors lefürödtünk külön-külön és megnéztünk még egy filmet alvás előtt. Letettem a laptopot a kisszekrényemre és szorosan hozzá bújtam a barátomhoz.
- Aludj jól, baba – nyomott egy puszit a fejemre.
- Te is – nyomtam egy puszit csupasz mellkasára. Evan elkezdte simogatni a hátam és a vállam, így nagyon gyorsan el is aludtam.
Másnap reggel:
- Jó reggelt – éreztem, hogy Evan puszilgat. Elkezdtem nyöszörögni, mire felnevetett.
- Nem akarok felkelni – mondtam alig hallhatóan.
- Pedig muszáj, ma van a suliban a verseny első napja – mondta, mire azonnal kipattant a szemem. Nevetve hajolt fölém.
- Jó reggelt – vigyorogtam rá.
- Jó reggelt, szerelmem – csókolt meg nevetve. Én is bele nevettem a csókba.
- Haladjunk – kezdtem el pörögni és lelöktem magamról. Nevetve terült el az ágyon.
- Tiéd a fürdő – mondta, mire bevonultam. Most nem sok smink kellett szerencsére, egy kis korrektort tettem csak fel, szempillaspirált és a kedvenc csókálló halvány rúzsomat.
- Mehetsz – léptem ki. Pont a pólóját vette át, így ismét megcsodálhattam a kockahasát.
- Csak nem tetszik? – rántott magához a derekamnál fogva – Ma nem csókolhatlak meg, ne már – biggyesztette le a száját. Nevetve karoltam át a nyakát.
- Mutatok valamit – suttogtam szinte a szájára. Szemeit a szám és a szemem között kapkodta, majd nyelt egy hatalmasat. Elmosolyodtam és magamhoz rántottam. Még szorosabban húzott magához, ahogy összeértek az ajkaink, így egy kicsit hátra voltam döntve. Pár perc múlva engedett csak el. Pittyent egyet a telefonom, így nevetve engedett el.
- Most rúzsos lettem? – vonult be a fürdőbe.
- Hayes! – üvöltöttem el magam.
- Igen, húgi? – dugta be a fejét az ajtón.
- Emailben kérem – utaltam a képre, amit rólunk csinált.
- Nem is lettem rúzsos – csodálkozott Evan, kilépve a fürdőből – Mit kérsz emailben? – nézett felváltva rám és a bátyámra.
- Egy képet – válaszoltam gyorsan, még Hayes előtt – Régi képet, majd kiakarom tenni instára – néztem a bátyámra és rákacsintottam. Nevetve megrázta a fejét.
- Muta máááár – ölelt át hátulról Evan. Hayes közben eltűnt, így nekem maradt a magyarázás.
- Majd meglátod – nyomtam még 1 puszit a szájára, felkaptam a megpakolt táskám és elindultam a konyhába – Haladjál egyébként, mert hozzád is be kell még menni – kiabáltam vissza neki.
- Jogos – robogott el mellettem.
- Elvigyelek titeket? – kérdezte Hayes.
- Megköszönjük – biccentettem – Főleg, hogy rengeteg mindent viszünk – néztem az asztalra, ahol már a becsomagolt kaják vártak – Köszi, anya – pusziltam meg az arcát.
- Igazán nincs mit, érezzétek jól magatokat – köszönt el, majd kilépett a házból. Ma megy beszélni az üdvédjével.
- Nagyon izgulok – pattogtam ki a kocsihoz, hogy felnyissam a hátulját. Percek alatt pakoltunk be mindent az autóba, majd bepattanva az anyósra felcsavartam a rádiót. Tavasz révén egész jó idő volt már napok óta, így én el is tettem a nagy kabátot és már csak dzsekikben mászkálok, kilátszik a bokám is és vékony cipőkben járok. Megálltunk Evanék háza előtt, ő gyors beszaladt, összeszedte az összes cuccát mert nálunk marad pár napig és vissza szállt az autóba. Ma totálisan összeöltöztünk, ugyanolyan dzseki, szaggatott farmer, napszemüveg és szintén egyforma fekete színű cipő volt rajta is. Szeret velem összeöltözni, azt mondja, így legalább tudják kihez tartozom. Ő a suli egyik legmenőbb sráca, már így tizedik félévére, így nem nagyon mernek vele packázni a végzősök se. Hayesleparkolt a suli előtt. Hátra fordultam a barátomhoz, mire szexin elmosolyodott,lejjebb húzta a napszemüvegét és rám kacsintott. Én is elmosolyodtam, majdegyszerre nyúltunk az ajtó kilincséhez és teljesen egyszerre szálltunk ki azautóból. A suli udvaron mindenki minket figyelt. A lányok csorgatták anyálukat, miközben Evan lazán beletúrt a hajába és rám villantotta mosolyát. A biztosítékot az verte ki, hogy a bátyám is eléggé szexi, így mindenki irigykedve nézett rám.
- Mehetünk? – néztem a 2 fiúra mellettem.
- Nagyok vagytok – nevetett Hayes és segített behordani a rengeteg mindent, amit hoztunk.
- Ez aztán a belépő – lépkedett felém elismerően Liv.
- Mit vártál? – karolta át a vállam Evan, majd feltolta a napszemüveget a fejére.
- Ennél jobb belépőtök szerintem még nem volt – ismerte be barátosném. Nevetve átkaroltam a vállát és ott hagytuk Evant. A folyosón úgy álltak félre a kilencedikesek, mint a filmekben.
Sziasztok!
Meghoztam a következő részt, remélem tetszik!
Jövőhéten nem tudom lesz-e rész, elég sok minden történt a héten és temetésre is kell mennem sajnos.
Igyekszem azért!
XoxoTündosz
ESTÁS LEYENDO
Egy új élet!
FanficSziasztok, Lucy vagyok. Egy hónapot árvaházban töltöttem mert a szüleim autó balesetben meghaltak, bátyám meg kómában. Minden héten elmegyünk hozzá. Nem akarom őt is elveszteni. Van még testvérem rajta kívül de őket évek óta nem láttam. Van bennem e...