Egy új élet!

25

- Kicsim – pattant mellém azonnal és felsegített – Ezt, hogy csináltad? – kérdezte leültetve a kanapére.

- Nem tudom – simogattam a karom, majd felröhögtem. Evan megcsóválta a fejét és magához húzott.

- Bolond lány – nyomott egy puszit a homlokomra. Kuncogva bújtam bele a mellkasába.

- Tényleg nagyon édesek vagytok – dőlt neki az ajtófélfának mosolyogva Nash. Piros arccal néztem rá.

- Szeretlek – suttogta a fülembe Evan, mire rákaptam a fejem.

- Én is téged – suttogtam mélyen a szemébe nézve és adtam egy puszit a szájára.

- Van egy nagyon jó hírem – lépett elő anya a semmiből, mire mind összerezzentünk.

- Te mikor értél haza? – kérdeztem nevetve.

- Már több mint 1 órája, de ne zavarjon senkit – legyintett – Nyaralni megyünk – jelentette ki.

- Mármint tavasszal? Az nem tavaszozás? – értetlenkedtem. Anya mérgesen nézett rám.

- Nem, majd a nyáron – legyintett – 2 hét lesz,Evanékkel – nézte meg a telefonját – A többit majd megbeszéljük előtte – sétáltki a kütyüjét nyomkodva. Nagy szemekkel néztünk utána, majd egymásra.

- Ilyenkor mivan? – dőltem hátra a kanapén. Evan mellém dőlve karolta át a vállamat és nyomott egy puszit a halántékomra.

- Nem tudom, de nagyon boldog mostanában – jegyezte meg azt Nash, ami már nekem is feltűnt egy ideje. Már lassan 1 hónapja, hogy lezáródtak a tárgyalások a válással kapcsolatban és 2 hete nagyon sokat lóg a telefonján és sokat vonul félre telefonálni. Engem az se zavarna, ha találna magának egy másik pasit, aki esetleg jobban megbecsüli, csak ne titkolózzon előttünk. Szeretném, hogy boldog legyen, még ha azt nem is apával tudja megtenni.

- Mit szólnátok, ha holnap elmennénk valamerre? – vágta le magát Nash a szemben lévő fotelre.

- Mire gondolsz? – bújtam közelebb a barátomhoz.

- Holnap ugye péntek – gondolkodott el – Mi lenne, ha hétvégére elmennénk szülők nélkül egy kicsit kirándulni, vagy a hétvégére a nyaralóba? – vetette fel az ötletet.

- A nyaralóba mehetünk – vágtam rá azonnal.

- Oké, Evan? – nézett a páromra.

- Én is? – döbbent le.

- Persze, a család tagja vagy – nézett rá komolyan Nash.

- Azt hittem csak ti, Grier gyerekek – vakarta meg a tarkóját – De nekem jó – rántotta meg a vállát.

- Akkor ezt megbeszéltük – vette elő a telefonját és nyomkodni kezdte. 2 perc múlva Evan és az én telefonom is felvillant az asztalon, így furán néztünk egymásra. Egyszerre nyúltunk a telefonokért és nyitottuk meg az értesítést. Nash Grier létrehozta a ,,NYARALÁÁS" csoportot. Felhúztam a szemöldököm és a bátyámra néztem. Ártatlanul vigyorogva nyomkodta a telefonját, láttam a keze mozgásából, hogy vagy a facebookot vagy az instát pörgeti.

- Ilyenkor jól van? – nézett rám Evan annyira suttogva, hogy még a bátyám is halja. Mérgesen kapta felé a fejét.

- Mindjárt nem jöhetsz velünk – sziszegte, majd vissza bújt a telefonjába.

- Gyere, menjünk fel – keltem fel a kanapéról, Evan pedig röhögve jött utánam.

- Néha annyira hülyék vagytok – csukta be maga után az ajtót, majd lekapta magáról a pólót.

- Tudjuk – mentem közelebb hozzá, végig simítottam a kockáin és mélyen a szemébe néztem. Átkarolta a derekam, szorosan magához húzott és a számra tapasztotta az övét. Fordított a helyzeten, neki döntött az ajtónak és mellettem bezárta az ajtót.

A fenekemhez nyúlt, erősen belemarkolt, mire halkan belenyögtem a csókba. Éreztem, hogy ő belemosolyog. Becsúsztatta a pólóm alá az egyik kezét, feljebb húzta, mire engedelmesen felemeltem a kezeim, hogy levehesse rólam. Végig húzta az egyik ujját a számtól a köldökömig, a melleim között, majd ismét a fenekemre csúszott a keze. Lejjebb csúsztatta a kezét a combomhoz, felemelt és most úgy nyomott neki az ajtónak. Megszakította a csókot, neki támasztotta a homlokát az enyémnek, kinyitotta a szemét és mélyen belenézett az enyémekbe.

- Nem fogok tudni leállni – rázta meg a fejét, letett és ellépett tőlem. Az ágy széléhez sétált, nekem háttal ált meg. Halkan mögé sétáltam, a kezénél magam felé fordítottam és megcsókoltam. A mellkasának nyomtam a tenyerem, leültettem az ágyra és vele szembe az ölébe ültem. A kisgatyám alatt nem volt rajtam bugyi, így eléggé éreztem a tréning nadrág alatt dudorodó férfiasságát. Kicsit feljebb csúsztam, mire belenyögött a csókba. Tetszett, hogy ilyet hozok ki belőle, így kicsit mozgatni kezdtem a csípőmet. Mélyen beszívta a levegőt és a fenekemhez nyúlva irányított egy kicsit. Mivel póló nem volt rajtam, csak melltartó, így közben a kulcs csontom és a mellem szabad részét puszilgatta, szívogatta.

A többit szerintem tudjátok, inkább nem részletezném.

Másnap reggel:

Arra keltem, hogy valaki dörömböl az ajtón. Nyögve bújtam bele Evan vállába, mire ő még közelebb húzott magához.

- Jó reggelt, tessék felkelni – nyitott be Nash, majd le is fagyott, ahogy észrevett minket.

- NASH – üvöltöttem rá vörös fejjel és feljebb rántottam a takarót magunkon.

- 10 percetek van, hogy összekészüljetek, a nappaliban várlak benneteket, beszélnünk kell – lett nagyon komoly a hangja és becsukta az ajtót.

- Baszki – fordultam a hátamra és rácsaptam egyet az ágyra.

- Nyugi – fordult felém nevetve Evan és adott egy puszit a vállamra.

- Ez nagyon ciki volt – ültem fel és a tenyerembe temettem az arcom.

- Hé, baba – ült mellém, megfogta a 2 kezem és mélyen a szemembe nézett – Megbeszéljük, együtt vagyunk több mint fél éve és majdnem 17 vagy – simított egy tincset a fülem mögé.

- De akkor is – biggyesztettem le a számat.

- Nem voltam durva, ugye? – bújt közelebb hozzám, átölelte a derekam és a vállamra támasztotta a fejét.

- Abszolút nem – dőltem neki egy kicsit. 

- Tökéletes fotó – szólalt meg valaki váratlanul az ablakban, mire felsikítottam és belekapaszkodtam Evan karjába.

- Te nem vagy normális – kezdtem el kiabálni, magamra vettem Evan tegnapi pólóját, a takaró alatt felaggattam magamra egy bugyit és idegesen kikeltem az ágyból.

- Lucy, ne – kezdett el nevetni és rá ült a faágra.

- Mi a picsát csinálsz, elárulnád? – feltéptem a szúnyoghálót az ablakon és kiléptem a hatalmas faágra.

- Kicsim, biztos vagy te ebben? – kérdezte Evan mögülem.

- Nyugi, tudja mit csinál – szólt be a lábam alatt átnézve a szomszédom, Evanra nézve, majd felnézett rám – Szerintem én most megyek – nyelt egyet, mikor meglátta a gyilkos tekintetem.

Sziasztok!

Itt is lenne a következő fejezet. Remélem tetszik! 

Tudom, csúsztam, mindig csúszok. Évközben lehet h 2 vagy 3 hetente lesz 1 rész, már az évkezdete húzósabb volt mint gondoltam.

Remélem mindenki jól van.

XoxoTündosz