The Umbrella Academy //Befejezett//

1.Évad 18.Rész ~Kínos~

*este*

Anya ragaszkodott hozzá hogy valami csinosat vegyek fel..így hát fel vettem a fekete egyberuhámat egy kis lapostalpú cipővel. Hogy miért lapos? Őszintén féltem nehogy magasabb legyek Ötösnél.. Jaj, de viccet félre téve össze kell kapnom magam mivel hamarosan megérkezik.

*igazítottam meg a hajam mikor megszólalt a csengő*

Siettem le a lépcsőn egyből csak hogy ajtót nyissak, de mikor megláttam a szüleimet akik az ajtót mellett várakoztak..megijedtem.

*ki nyitottam az ajtót és meg láttam hogy Ötösön ing van*

Legszivesebben el kapott volna a röhögőgörcs de vissza tartottam.

- Szia! - köszöntem neki.

- Jó estét! El bűvölő vagy! - mondja majd hezitálva egy puszit nyomott az acomra.

- Harry! Hadd mutassam be Ötöst! - mutatta be anya.

*apa a kezét nyujtotta*

- Harry. Harry Wattson. - ráztak kezet.

- Nah jó ne az ajtóban álljunk egész este, gyertek mennyünk! - szólt anya aki fogta és közelebb húzott Ötöshöz.

- Kérlek foglalj helyet! - mondta ismét anya mikor Ötös ki húzta nekem a széket.

- Előbb a hölgyek! - mondta Ötös és be tolta a székem.

Egy ideig minden rendben ment. Aztán jöttek a gázabbnál gázabb kérdések.

- És mond Ötös.. Honnan kaptad a neved? - kérdezte apa miközben be kapott egy falat húst.

*Ötösön hirtelen megmerevedett*

- Öhm.. Az apám úgy gondolta ez..különleges név. - fejezte be nagy nehezen, már láttam ahogy izzad apámmal szemben.

- Azt meg kell hagyni tényleg különleges! - mosolygott anya amit apa nem tolerált.

- És ismered te is Allisont? - kérdezte anya.

- Ő a nővére anya! - mondtam kissé erőteljesebben mint szeredtem volna.

- Rendben nyugi! - mondta anya.

Ekkor Ötös szólalt meg..

- Kifejezetten finom az étel Mrs. Wattson! Illetve Mary.. - helyesbítette ki magát Ötös.

- És te melyik iskolába jársz? - kérdezte újra apa.

- Nem járok már iskolába. - mondta egyszerűen Ötös.

Isteneem! Ez az este sem lesz könnyebb mint a farkasos!

- Csak nem ki rúgtak? - kérdezte apa fel vont szemöldökkel.

- Apaa!!! - szóltam rá.

- Ne hagyd csak! - szólt rám, majd folytatta. - Nem, nem kirúgtak hanem el végeztem mint minden normális korombeli. - mondta Ötös kissé gúnyosan.

- Apa, Ötös előttünk jár mindenből így ő hamarabb levizsgázott mint mindenki más. - hadartam el kétségbeesetten mivel csak ez jutott eszembe.

- Oh, értem.. És szereted a fizikát?

- Ki ne szeretné? - tette fel a kérdést Ötös azzal jelezve, hogy fel veszi a harcot.

- Tudod, Harry fizikát tanít. - mondta anya.

- Akkor mi a kedvenc témád benne? - tette fel újabb kérdését apa.

- Azt hiszem az időt kedvelem a legjobban. - mondta, mire én fel kuncogtam.

- Ahaa.. - ekkor biztos tette volna fel a következő kérdést apa, de ekkor közbe szóltam.

- Nem állásinterjún vagyunk! Most pedig mindenki fogyassza el szépen a vacsorát. - anya büszkén tekintett rám.

Egy pár percig csöndben telt az este, de természetesen mindig meg kell valakinek szólalnia.

- Akkor egy utolsó kérdést! - mondta apa.

- Állok elébe. - ezzel Ötös le tette az evőeszközöket.

Én már csak fogtam a fejemet amit anya is látott így megprobálta menteni a menthetőt.

- Harry! Kérlek gyere ki velem a konyhába és segíts el pakolni! - mondta kedvesen de apa pontosan tudta hogy ez a parancsoló hangja.

- Rendben.. - mondta majd el köszönt Ötöstől.

- Lenne kedved még most egy kicsit sétálni? - kérdezte Ötös. - Lenne még pár dolog amit meg kéne beszélnünk.

- Persze! - hoztam a kabátom majd szóltam hogy egy kicsit el megyünk.

Természetesen apa ezt nem nézte jó szemmel, de anya mint egy vérbeli kamasz, tudta hogy kell nekünk egy kis szabadság.

- Szóvaaal... - mondtam.

- Igeen? - kérdezte miközben sétálgattunk.

- Hadd kezdjem azzal hogy borzalmas ez az ing.. - nevettem fel.

- Hé! Tudod mennyi ruhám van?! Dönthettem hogy vagy ez, vagy az a ruha ami a képen is látható volt rajtam. - röhögte el magát. - De szerintem jól választottam.

Az biztos. - mosolyogtam. - Sajnálom ha apám zavarba hozott. Ez az este kész borzadály volt! - fogtam a fejem.

- Miii?? Dehogy is! Jó kicsit gáz volt de szerintem bírnak a szüleid. - vigyorgott.

- Hát nekem mindegy hogy ők birnak-e, a lényeg hogy ÉN birlak és ennyi elég is!

*ekkor meg fogta a kezem és megálltunk*

- Tudod hogy mennyire szeretlek? - kérdezte úgy hogy az orrunk már majdnem össze ért.

- Igen, tudom! - mosolyogtam ismét.

Aztán megcsókolt. Szája érzékien játszott az enyémmel. Teste meleget árasztott, mintha meg állt volna az idő. Lehet így is lett??

Mikor el váltak ajkaink melegség árasztott el. Át karolt majd vissza indultunk. Épp az ajtónál voltunk mikor köszönés képen megcsókolt.

*aztán kinyílt az ajtó*

Apám állt ott, mi pedig borzalmasan el szégyeltük magunkat!

- Öhm..izé..akkor jó éjszakát! Köszönt el Ötös aki mosolyogva elment miután mindenki elköszönt tőle.