The Umbrella Academy //Befejezett//

2.Évad 10.Rész ~Támadás~

Hát ez is azt bizonyítja, hogy peches vagyok... Pont össze futok azzal akire most gondolni se akarok. Allisonnal jó volt találkozni, hisz rég láttam és teljes szívemből kívánom neki, hogy boldog legyen ezzel a sráccal.

Nyugisan megyek haza felé de egyszer csak valaki utánam szólt. Istenem miért nem lehet békén hagyni?!?!

*meg fordultam majd két férfit pillantottam meg*

- Csini baba várj már meg minket!

Mi a fene?!! Mit akarnak ezek a semmirekellők?!

- Na várjál már! - mondta a másik.

Na jó inkább nem is akarom meg tudni..

*így hát el kezdtem futni de természetesen azért nem a legjobb kondimban vagyok*

Majd ki ugrik a szívem.. Már nem tudom mennyit futottam de nem bírok tovább.. Körülbelül olyan három utcán át sprintelhettem talán. Lehet az lenne akkor a legjobb ha el bújnék valahova de az utcán hova?!

*be futottam egy sikátor szerűségbe, mivel le ráztam őket*

- Istenem...majd meg fulladok. - lihegtem.

- Na csak meg vártál.. - jött felém a két férfi akiket ezek szerint nem ráztam le..

Az egyik egy szakadt farmerben volt és egy kockás ingben. A másik pedig úgyszintén egy hasonló farmerben és egy fekete bőrdzsekiben. Szokásos "rossz fiús" kinézet.

- Hagyjanak békén! - kiáltottam de mintha meg se hallották volna.

- Csak meg akarunk ismerni..közelebbről. - vigyorgott egy nagyon beteg és perverz mosollyal.

*ekkor újra futni próbáltam de az egyik el kapta a kezem és vissza rántott*

- Engedjen el maga idióta!! - rángatóztam össze vissza hát ha el enged.

Erősnek kell maradnod Fifi! Megoldod mint mindig! Nyugodj meg és.. Aghh, hogy lehetnék nyugodt ha épp erőszakoskodnak velem és bele sem merek gondolni mit akarnak csinálni...

- Hát azt tutira nem fogom. - nyomott a falnak amitől a testem megremegett.  - Még csak most kezdődik a buli..

- ENGEDJEN EL! - ordítottam és a könnyeim már patakban folytak hiába, hogy próbáltam erősnek maradni de egy ilyen helyzetben nem lehet.

*a fickó meg fogta a fenekemet ezzel egyből el rántottam a karom és be húztam neki egyet*

- Auucs! - kiáltott fel a férfi az orrát fogva. - Te hülye liba ezért ki csinállak!

*meg fogta a torkomat és a falnak szorított ismét*

- Hé! - kiáltott egy ismeretlen hang a távolból. - Most azonnal engedjétek el!

- Húzz innen! - fordult oda a fojtogatóm. - Rohadtul nem a te dolgod és ha jót akarsz magadnak tűnj innen!

- De igenis az én dolgom! Most pedig utoljára figyelmeztetlek...engedd el vagy nagyon megkeserülöd!

- Pff azt várhatod...

Annyi erőm se volt, hogy oda nézzek ki akar segíteni. Egyre jobban fogyott a levegőm de az egyik pillanatban engedett a férfi a szorításán.

*ekkor össze esett előttem*

- Mi...a... - nem jött ki más a levegő hiányától.

*nem bírtam tovább én is a földre rogytam a férfi mellé*

- Jajj nee! - mondta az idegen aki egyre ismerősebb lett.

- Ötös?? - kérdeztem halkan majd el sötétült minden.