The Umbrella Academy //Befejezett//

2.Évad 2.Rész ~Régi Ismerős~

*ki mentünk az utcára és ott sétálgattunk*

- Szóval..mi a baj? - fogtam meg a kezét.

- Ah, csak zavar ami az Intézővel történt..

- Mi az, hogy zavar?! - csattantam fel. - Az a nő megakart ölni téged és engem is! Ugye nem azt akarod mondani, hogy sajnálod őt?!?

- Jaj dehogy! Csak.. - álltunk meg egy percre.

- Mi csak??!

- Nem akartam, hogy te végezz vele! - kiáltott fel, de egyből beleharapott a szájába.

- Miért?! - kérdeztem meglepődve a szemébe néztem, de ő egyfolytában csak kapkodta a tekintetét össze vissza. - Te..akartál vele végezni, ugye? - néztem rá ijedten.

- Igen! Annyi fájdalmat okozott nekünk...neked.. Meg akartam bosszulni ezt. - kezét a fejére tette.

- Jaj, Ötös.. Tudom, hogy nem így kellett volna lennie. De a végére legalább minden jól alakult és igaza van Allisonnak. Amíg a múltban éltek, le fogtok maradni mindenről a jelenben!

- Tudom.. - karolt át és újra el kezdtük sétálni.

- Amúgy is. Szerintem minden jogom meg volt hozzá, hogy megöljem azt a nőt. Hisz megölte a fiút akit teljes szívemből szeretek. - nevettem fel.

- Igaz. - mondta Ötös nyomva egy puszit a fejemre. - Jajj mit is fogok csinálni nélküled egy hétig. - sóhajtott fel.

- Nyugi, el leszel! Főleg ha ti is el mentek valahová. - mondtam. - Kérdezhetek valamit?

- Persze.

- Mikor hunyt el Reginald Hargreeves ? -kérdeztem.

Éreztem, hogy Ötösnek nem volt ínyére a kérdés.

- Hát az érkezésemkor volt a temetése. - mondta mozdulatlan arccal, mint akit nem is rázott meg.

- De várjunk.. Szóval amikor találkoztunk a kávézóban..

- Igen, a temetésről jöttem. - fejezte be mondatom.

- És meg se lepődtél?! - kérdeztem nyugtalanul.

- Nem, mivel már tudtam, hogy pontosan mikor fog meghalni.

- Oh, igen..a jövő. - mondtam kezét elengedve. - Mi lenne ha el mennénk valahová?

Inkább menjünk el valahová, hisz még olyan fiatal az este. Legalább jobb lenne a hangulatunk.

- Hova mennél te még? - kérdezte mosolyogva.

- Nem tudom. Az igaz, hogy az este borzalmasan telt..de az éjszakának még igazán nincs vége.

- Hát ha már így ki öltöztünk.. - vont vállat Ötös. - Rendben, menjünk!

- Jó és hová? - kérdeztem izgatottan.

- Van itt a közelben egy bár. Menjünk!

*megfogta a kezem és oda teleportáltunk*

- Hello! Most ha nem zavar be mennénk. - mondta Ötös a nagy kidobó embernek.

- Bocs, de kiskorúak nem mehetnek be! - jelentette ki a férfi ránk se nézve.

- Jaj, látom nem ismersz fel Bruno..

*le nézett ránk a férfi majd egyből el kerekedett a szeme*

- Ötös??! - kérdezte levegőjét visszatartva.

- Szia Bruno. - biccentett Ötös.

- El sem hiszem, hogy itt vagy! Szabad esték?? - kérdezte majd rám pillantott. - És ki a csajszi?

- Fifi ő itt Bruno. Régen együtt dolgoztunk. Bruno ő itt Fifi.

- Nagyon rég! - mondta nevetve. - Ott vagy még? - kérdezte.

- Dehogy! - kiáltott fel Ötös. - Hallgatnom kellett volna rád és nekem is már az elején ott kellett volna hagynom..

- Mindegy a lényeg, hogy még időben befejezted. Majd még beszélünk Ötös! - ezzel beengedett minket.

A hangos zene egyből feltűnt, de a sok füst és fény se tett jobbat a látásommal mint a fülemmel a zene.

- Egy kicsit meg kell szokni a szemednek! - ordított Ötös mert alig hallottam valamit. - Gyere arrébb megyünk ahol csendesebb azért a környezet.

- Mit adhatok? - kérdezte egy nő a pult mögött.

- 1 whiskey-t és egy mojito-t. - mondta Ötös amit nagyon macsónak találtam.

Meg se kérdezett mit kérek. De mindegy. Jó az amit kért nekem, amúgy se tudtam volna mondani semmilyen italt. Én egy 16 éves lány nem vagyok egy bárjárós cicababa aki berúg és rá mászik az exére..

*erről egyből Lily jutott eszembe*

Ő is mindig ezt csinálta... Jó nem full részegre, de a pia meg a Lily egyenlő káosz!!

- Tessék! - tette elénk a nő az italokat amiket Ötös megköszönt majd egy asztalhoz léptünk.

- Szóval gyakran jársz ide? - kérdeztem.

- Néha be nézek, mondjunk annyit. Vagyis azóta mióta visszatértem. Az előtt nem engedtek volna ide be egy 16 éves "kisfiút".

- De ahogy láttam ezzel a férfival jóban vagy. - kortyoltam bele az italba de inkább ne tettem volna.

Ezt persze Ötös is látta, mert fel röhögött halkan. De hogy lehet ilyen erős?! Félek ha sokat iszok belőle a padlón leszek..

- Régen ismertem mikor még újonc voltam. Segített, hogy a legjobb legyek. - mosolygott vissza erre az emlékre Ötös.

- Aztán?

- Aztán kilépett. Egy ideig üldözték, mert itt csak egy valahogy lehet kilépni. Ha eléred a 50 évest kort vagy ha meghalsz. - mondta és bele kortyolt italába.

- Ezek szerint ő elérte a kort? - bólintott Ötös.

- Mondhatni "nyugdíjba" vonult.

- De várjunk csak! Te miért maradhattál tovább?? Miért nem hagytad ott? - kérdeztem ismét bele kortyolva az italba, mert már nem volt annyira borzalmas.

- Nem akartam. Élveztem a munkám.. - hajtotta le fejét. - Szörnyű dolgokat tettem..és mikor rá eszméltem, egyből fel mondtam. Ezt persze nem nézte jó szemmel az Intéző.

- De azóta minden meg változott! És TE is! - jelentettem ki. - ezzel le húzva a maradék italom. Isteneem, ez nagyon rossz ötlet volt!! - borzongtam.

- Jah.. - ezzel ő is le húzta maradék whiskey-ét.

*iszogattunk még, pár pohárral később*

-Nah jó..szerintem menjünk haza, későre jár. - mondta Ötös.

*segített felállni majd az ajtó felé vettük az irányt*