- Igen? Fürkèztem kiváncsian a lányt amikor kiléptünk a Szárnyas Vadkan ajtaján. - Tudom hogy nem szeretnél erről a témáról beszélni de...ha ma esetleg meglàtogatod még Harryt akkor add àt neki ,hogy ő a legbàtrabb ember akit ismerek...amit tett érted....nem biztos hogy más is megtette volna... - Pansy...több mint egy hónapja nem találkoztam vele...mit mondhatnék neki? - Amit érzel... simította meg a karom.Tudom hogy nem könnyű főleg neked.de megmentette az életedet...ennyivel tartozol neki... - Nem tudom hogy képes vagyok rà...már régen vissza kellett volna mennem hozzá de mégis itt maradtam... - Ha gondolod elkisérhetlek... - Köszi de most egyedűl mennék... úgyse szabadott volna lejönnöm mèg Roxmorts-ba. Túl veszélyes .Menj vissza a többiekhez.Holnap találkozunk. Köszöntem el tőle majd szorosan megöleltem.
Pansy az egyetlen ember aki megért.és nem csinál viccet a dolgokból. Harmadikba lettünk igazán jóba . Amikor csatlakozott hozzánk. A kapcsolatunk soha nem volt több baràtsàgnàl. Persze terjedtek Roxforti Pletykák Rólunk. De nem törődtünk velük.
Nagyjából fél óra alatt értem vissza a kastèlyba . A folyosókon nèma csend honolt. Nekem se szabadott volna ilyenkor mászkálnom. Minden fordulóba megàlltam ès füleltem hogy tiszta e a levegő. Nem lett volna kellemes összetalálkozni ilyenkor Frics el. Egyszer hallottam a macskája nyávogását. Nem tudom miért de mindíg paràztam attól az àlltól. Ezért Amilyen gyorsan csak tudtam irányt változtattam.
A gyengélkedő ajtaja keservesen felnyikorgott mikor beléptem rajta. A hold beszűrődött az ablakokon Harry ágyát tökéletesen megvilágította. Vettem egy mély levegöt majd Lassan odasétáltam a fiúhoz.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Aludt. Éppenhogy lélegzett . Egy ideig tanàcstalanúl álltam az àgya mellett majd erőt vettem magamon és lelűltem a székre. Arca hó fehér ,Allig volt benne élet. Óvatosan megérintettem a kezét ami most a kelletnèl is hidegebb. - Semmi baj... simítottam meg az arcàt ...most màr itt vagyok...suttogtam.. Hirtelen elöntött a félelem mi lesz ha meghal?azt sose bocsájtom meg magamnak..
Egy idieg csak szótlanúl üldögéltem mellette.később gondoltam egyet és levettem a cipőmet . Majd odabújtam mellé. Arcomat belefúrtam a hideg nyakàba. És a testemmel próbáltam melegíteni a haldokló fiút. Legördűlt egy könnycsepp az arcomon. Aztán még egy. Nem tudtam visszatartani a zokogást. Tuddjátok azt a fàjdalmas zokogást .Mikor egyszerre törnek elő az érzések.
*** Fogalmam sincs mikor aludhattam el. De arra keltem hogy a nap vakítja a szememet .A fejem Harry mellkasàn volt ujjaimat pedig ràkulcsoltam a kezére. Amilyen halkan csak tudtam felvettem a cipőmet majd gondosan betakrtam mèg egy paplannal .hogy ne hűljön ki a teste ennél is jobban. Lehelltem egy lágy csókót jéghideg ajkára.végűl csendesen Kiosontam az ajtón mert muszáj volt valami ételhez jutnom.
-De korai vagy ma Lepődött meg Zambini mikor leűltem mellé. - Nem tudtam aludni.. vontam meg a vállam miközben elvettem egy szelet kenyeret. - Hova tűntél az este? - Dolgom volt. - Kàr pedig Crak annyira berugott hogy úgy kellett haza támogatni. Kezdett bele a storyzgatásba . Még jó hogy nincs benne a csapatba .tuti leszédűlne ma a seprűről. Röhögött. Jut eszembe.. csatlakozol újra a csapathoz? - Nemhiszem válaszoltam unottan... - Pedig te voltál a legjobb fogónk. - Majd talàltok mást. Zártam le a témàt.
A reggeli az elkövetkezendő egy órában néma csendben zajlott . Pontosabban a többiek beszélgettek . Csak én zártam ki a külvilàgot. Nem beszéltem senkivel .És hozzám se nagyon szóltak .néha tettek egy egy megvető pillantást de Nem foglalkoztam velük. Minnel hamarabb beakartam fejezni a reggelit hogy visszamehessek Harry-hez.
________________________________ Sziasztook ❤️ itt is van a kövi rész igen tudom egy kicsit érzelgős lett de néha kellenek az ilyen fejezetek is. Ha tetszett vote vagy Comment Ui: Meglett az 1k 😍😍Hihetetlenek vagytok❤️Nem gondoltam volna hogy ennyien elfogjátok olvasni a storyt🥰🙏🏻❤️ Puszi😘 És Szép Hétvégét _____________________________
