Miattad Megváltozok

~ Az legyél aki szeretnél lenni.

~Harry szemszöge~

-Akkor? kérdeztem újra miközben levegőért kapkodtam
-Költözzünk össze mosolyodott el majd homlokát nekitámasztotta az enyémnek.
-Gyere... kulcsolta rá ujjait hirtelen a kezemre. Miközben a nagyterem felé húzott
-Mi..Mitcsinálsz? Pánikoltam be
-Azt amit már a legelején megkellett volna tennem.. elegem van a titkolózásból. Jelentette ki határozottan.
- Draco ezt gon...
-csak bízz bennem oké? Fogta két keze közé az arcomat majd nyomott egy puszit a homlokomra.
-Biztos hogy jó...  kezdtem de a mondatot már nem fejeztem he mert a szőke kinyitotta a nagyterem ajtaját . És olyan hangosan hogy minden szem rànk illetve rá szegeződőtt. 
-Draco ... ne csináld... próbáltam  visszahúzni  mikor  felállt az egyik asztalra.  (Jajj ne)
-Bocs.. kérhetnék egy kis figyelmet? Emelte fel a hangját
addig én a kezembe temettem az arcomat  és próbàltam megsemmisűlni.

-Ez az iskola híres a pletykálkodársól amit én nemtudok elviselni főleg ha valami olyan dolgot állítanak be rólam ami rohadtul nem igaz. Tehàt egy dolgot szeretnék tisztázi
A lànyok  nem érdekeltek soha!!!
szóval akik megpróbàlnák benyalni magukat nálam a jobb jegy vagy más ok  érdekében felejtse el mivel hidegen hagy. Főleg úgy hogy beleszerettem egy fiúba Pillantott rám. Majd egy rántással megragadta a karomat és felhúzott magamellé. 

Az arcom olyan sápadt lett hogy azthittem itt fogok elájulni. Csak àlltam ott kínosan  lehajtott fejjel. Mert Képtelen voltam fölnézni..
Bár mire eljutott volna az agyamig  hogy valamit nemártana csinálnom.. A mardekáros magához húzott és megcsókólt az egész Roxfort előtt . 
-És Ha valakinek nemtetszik tuddja merre van az ajtó! Biccentett a kijárt felé mikor  elengedett. -Illetve ha bárkitől meghallom hogy bántja  Harry-t emiatt..egy perc alatt kivàgom az órámról. És akkor el is felejtheti az Auror képzést ha esetleg annak tervez menni.

Draco tudta mit csinál..hiszen ha nincs vizsgàd bájitaltanból nem lehetsz Auror hacsak nincs  protekciód.  Ami elèg rita. És Malfoy képes lenne megbuktatni az egész èvvolyamot ha odaàg fajulnának a dolgok. 

A teremben síri csönd.. hiszen mindenki tisztában volt azzal hogy nem éri meg
gúnyos megjegyzéseket tenni.

-Ez.. tudod hogy mekkora felelőtlenség volt? Támadtam le mikor újra a folyosókon sétàltunk.  -Csak azért van most szerencsèd  mert tanàrhelyettes lettèl... ezek után még rád se mernek nèzni nemhogy beszólni valamit

-Harry nemsokára itt a nyár és ebben  az utolsó pár hétben már  nem akartam tovább bújkálni.. elfáradtam.. és szerintem mindenki  elèg érett ahozz hogy felfogja és elfogadja amiket mondtam.  
-Ezt értem.. csak...
-Hé .. tudom...  mosolyodott el majd  adott egy puszit a szàmra . Aludj nálam.. simította meg az arcomat.

Mivel még nem volt olyan kèső az este tovabbi részét a mardekár klubbhelyiségében töltöttük.  Én a kanapé egyik vègén a szőke a màsikon.bár neha fel- fel pillantottam a könyvből.

-Miről olvasol éppen? Kérdezte fel sem nèzve.
-Mi.. öhm  én .. a.. vér. Mamármint a bàjital kèszítésől.  Prírúltam el.  Malfoy felvont szemöldökkel nèzett rám majd kikapta a kezemből a könyvet. 
- Elvarászolt lények a víz  alatt. Olvasta föl hangosan a címet. 
-Hát igen de.. (magyaràzkodtam)
-Bár  én  tényleg érdekesebb vagyok mint a vizilények.. kacsintott .
-Azért ne szállj el magadtól ennyire . Forgattam  a szemem.
-Te most forgattad a szemed? Mászott ràm.

Majd csuklómat a fejem fölé szorította
-Draco.. mit.. várj.. (ellenkeztem)de a fiú keze már a nadrágomban volt mire bármit mondhattam volna. Ne ez csikizz ha.. hagyd abba..  nevettem.
-Szóval már  tudom  hol van a gyengepontod. Vigyorgott.
-Jóhh jó Dracohhh elègg.. löktem  le magamról pontosabban próbàltam viszont azzal nem számoltam hogy a nagy lendülettől én is borulok vele együtt.
-Aú. Nyögött föl  -na gyere csak ide mikor megpróbaltam elszökni
Visszarántott és átölelte a hàtamat.

- Te ezt.. gondoltad volna? Kérdeztem hirtelen
-Micsodát?
-Hogy te... érted... pirúltam el.
-Most mit akarsz ebből kihozni?  Hm?
-Tudod mindig is érdekel hogy..
-Hogy mikor szerettem beléd? Fejezte be a mondatot  majd  egy lendülettel felült. 
És Hátát nekitámasztotta a kanapénak. Miközben engemis  a lábai  közé húzott
-Igen. Hümmögtem.
-Biztos tudni akarod?
Bólintottam.
-Hhh.. túrt bele a hajába.
-Naa tényleg kiváncsi vagyok rá. 
-Sokminden  történt velünk..kezdte
Voldemort miatt majdnem meghaltàl.. és akkor képes  lettél volna  feláldozni az életedet miattam.. pedig én megsem érdemeltem. Hiszen Folyton bántottalak . De amikor hónapokig csak feküdtél..akkor volt egy pillanat
egyik nap.. megfogtam a kezedet.és akkor jöttem rà hogy képtelen lennék nélküled élni
Mert rájöttem hogy az unalmas  életembe te vagy az egyetlen aki feltud viditani akivel jólérzem magam. Aki mellett szabadon nevethetek. És aki mellett nem  kell megjàtszanom magam. 

Nem szóltam semmit.. csak halovány mosolyra húztam a számat.. majd nyomtam egy puszit a kèzfejére.
-De ha itt tartunk..a te megvilàgosulásodra is kiváncsi vagyok.
-Nem..ráztam meg a fejem..
-Mi?mièrt??.. háborodott föl
-Mert...nekem ez nem egy olyasmi pillanat volt. Hogy csak úgy egyszer előtőrt
-Akkor?
-Oké be kell vallanom valamit de ne tegyél semmi Malfoy-os megjegyzést.. jó?
Majd  megfordúltam meg hogy belenézhessek a szemébe.
- Oké. Emelete fel a kezét majd kiváncsian rámnézett.
-Én.. mindíg is szerettelek. Jelentetem ki
-Mindíg? Vonta fel a szemöldökét
-Még elsőbe... egyszerűen.. rajongtam érted és ezt sikerűlt elnyomnom annyira hogy a rajongásból utálat lett. Tudod.. kevesen hisznek szerelem első látásban de amikor kezetnyújtottál.. annyira.. hülyén viselkedtem.. és mégis belédszerettem.. pedig akkor mèg a szónak a jelentesével se voltam tisztába.
Emlékeztem vissza.

Folyt.köv.
________________________________