- Tehàt? kivel is mész a bálba kérdezte -S...senkivel -mondtam allig hallhatóan. - Ezt el is kéne hinnem? -Tudod hogy úgy se tennèm.. fúrtam bele tekintetem az övébe . Majd fölpattanatam a fiúról -Mondtam hogy elmehetsz? Húzta vissza a karomat de kirántottam magam a szorításából. - Eressz el!- És jó lenne ha békén hagynál az elkövetkezendő pár napban. -Különben? Húzta széles vigyorra a szájàt
Már készültem vissza vágni neki valamit de Lumpsluck megelőzőtt - Miért van az hogy màr megint a folyosó vègéről hallom magukat? Nemsokára leszállunk ti meg itt marjátok egymást. - Öltözzetek àt talárba! adta ki az utasítást
- Elfordúljak Potter? Kérdezte a szőke mikor a professzor újra magunkra hagyott -Mondtam hogy ne szólj hozzàm! Mordúltam rá miközben kigomboltam az ingemet. A mardekáros szeme megakadt sebemen. -Bàrcsak vissza fordíthatnám az időt... lépett közelebb majd óvatosan megérintette a heget. Érintése hideg volt keze megremegett mikor a testemhemhez ért - várj segítek... -Menni fog egyedűl is...tiltakoztam de zavaromban továbbra is félregomboltam az ingemet -Aha látom.. röhögte el magát . Majd levette a ruháit Egy ideig álltam és bámúltam ahogy àtveszi a nadrágját . Aztán magam sem tudom Mi ütött belém ,de Átöleltem . abban a pillanatban nem akartam semmi mást csak ölelni.ölelni ameddig csak lehet. -Ezt mire véljem Potter? Suttogta - Ne rontsd el! Fúrtam bele arcomat a vállába
Soha senkinek nem adtam volna oda ezeket a perceket. Az fiú biztonsàgot adott. Szíve hevesebben vert ahogy kezem egyre lejjebb vándorolt testén ami csak úgy izzott mint a paràzs... - Ne! Lépett arrébb mikor az ágaskodó férfiassàgához értem. Gyorsan magára kapta az ingjét majd a talárját .gondosan megkötötte a nyakkendőjét -Tessék! Emeltem föl a földről a kígyós kitűzőt
Ahogy ott àlltunk egymással szemben. "Egy szív két külön ház"
-Kész vagytok? Nézett be Lupsluck a fülke ajtajàn. - Igen! Válaszoltuk tökèletesen egyszerre mèg mindig egymás szemébe nézve -Remek! csapta össze a kezét -a bőröndjeik már Ott vannak.
****
A Durmstrangosok intézménye hatalmas volt a Roxfortnál ötször nagyobb. Akárhová csak néztem festmények ezrei. De a legnagyobb làtványosság a kviddics pálya ami stadion formájában van felépítve.
A nagyterembe érve az összes szem ránk szegeződött a mennyezet ugyan úgy el volt varázsolva Mint a mi iskolánkban
Igor Karkaroff. Hosszan végigmért minket föleg engem. Majd üdvözölte a Professzort - Règi Baràtom... fogott vele kezet -Köszönjünk a lehetősèget. - Én köszönöm hogy Harry Potterhez lehet szerencsém hangsúlyozta ki a nevemet. Majd villantott egy gúnyos mosolyt. -Hány év telt el azóta? - Egy ...Uram... mondtam félénken
Igor Karkaroff-ról megvolt a vèleményem.. hisz negyedikbe ő dobta bele a nevemet a serlegbe. Miatta Voldemort kishíján megölt és végig kellett néznem ahogy meggyilkolja Cedric-et
Ezellenben a mardekáros csodálattal figyelte és ette az összes szavàt. Az ő szíve mindíg jobban kötődött a Durmstrangosokhoz mint a Roxforthoz. Főleg A kviddics miatt. Mert hát valljuk be Draco Malfoy a mardekárhàz legjobb fogója
-Remélem nem feleljtették el a holnapi bált -Nem! Vágtuk rá majd óvatosan a szőkére néztem de a fiú kikerűlte a pillantásomat
- Remek! William! Szólított oda hozzánk egy fekete hajú sárcot Mutasd meg a fiúk szobáját!
________________________________ ✨Sziasztoook✨ itt vagyok kövivel. Ezt a fejezetsor is három részből fog állni🥰 Ha tetszett vote vagy Comment
Ui: a kép amit beraktam a story alá azt én rajzoltam🥰persze volt egy eredeti fanart amiről másoltam de nagyon megtetszett . Így gondoltam megrajzolom egy két változtatással
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
