Miattad Megváltozok

~ A múltnak a múltban kell maradnia(2)

•Will(17 éves)
•Draco(15 éves)

-Szerinted?? nekem hogy esik amikor másoktól tudom meg melyik csajt próbáltad befűzni éppen?!!!
- Te nem értesz engem ugye?
-A francokat Draco ez már rég többről szól!! Két éve vagyunk együt!!! Két rohadt éve!! Szóval ne tegyél úgy mintha ez csak egy sima pár hónapos kapcsolat lenne!
Emeltem fel a hangom
- Neked tényleg ennyi????? Az a sok idő amit együtt töltöttünk....
-csak azt ne monnd hogy hirtelen fontos lettem neked!
-Tudod hogy mindig az voltál
-Egy fenét!!  néha lefekszel velem  ha úgy tartja kedved. Aztán mintha semmi se történt volna éled tovább az életed!! Bocsi de nekem ez így nem fog menni .  (Ráztam meg a fejem)
-Nehogy itt merj  hagyni ! Pattant fel majd mepróbált megölelni  hátulról de arrébb léptem.
Egy ideig csak álltunk egymással szemben. De egyetlen normális mondat sem jött ki a számon. 
-Szeretlek Will... törte meg végűl Draco a csendet..
-Ez így is van vagy csak mondod? Vontam fel a szemöldököm
-Nem már  Az első perctől kezdve  szerettelek...  aznap  amikor találkozunk. Igaz hatévesen  fogalmam se volt arrol mi ez az érzès a mellkasomban.. de ahogy teleltek az évek rájöttem. És csak azt vártam mikor teszed meg az első lépést...
nem akartam tönkretteni a barátsàgunkat ezért féltem ennyire.   De miután megfogtad a kezemet már tudtam... és legbelül majd kiugrottam örömömben.  Ahogy Szépen lassan megismertük egymás testét ...az..
-Állj le!! (Mordúltàm rá)hiába mondasz ilyeneket!! A véleményem akkor se fog megváltozni.
- Mit vársz mégis mi  a faszt csináljak!!!! Borúlt ki
-Hagyj elmenni..mondtam a könnyeimmel küzködve.  Végűl fogtam magam és hátat fordîtottam.

Ezutàn három hétig nem beszéltünk.. Hazudnék ha azt  mondanám nem hiányzott.. de túl makacs voltam hogy írjak  neki.  Majd egyik nap levelem érkezett. Most pedig itt ülök szemben azzal az emberrel akibe a mai napig szerelmes vagyok. És ez ellen nem tudok mit tenni

****

- Miért hívtál ide? Kérdeztem pár perc kínos csönd után
- nem fogadom el... kezdett bele
-Micsodàt? Vontam fel a szemöldököm
-neked ez ennyit jelentett?...hogy három hét alatt úgy dobsz el több év barátsàgot és két év kapcsolatot mintha az természetes lenne...
-Nem értelek.. szakitottunk... foggadd el
-  Ne flegmázz itt nekem William! Csapott rá az asztalra majd felpattant a székről és megragadta a galléromat.
-Engedj már el! Feltűnt hogy mindeki minket bámúl? 
-Es aztán? kit érdekel? Fújtatott tovább.  SZERELMES  VAGYOK  BELÉD  TE MARHA! nem fogod föl?
Próbált "suttogni" miközben  a szemei szikrákat szórtak. 

Idegesen kiszabadíottam magam a szorításából majd az ajtó felé indúltam.  Nem hallgatom ezt tovább..

-Várj már meg!!!! Jött utánam
-Hagyj békén! Fordúltam felé de akkor már  patakokban folytak a könnyeim.
-ha továbbra is veled maradok Teljesen be fogok kattani  . De a jövőmre kell koncentrálnom.. és mindketten tuddjuk az hogy "mi" olyan csak a  fejünkben létezik.
- és képes lennél hazugságban élni egy olyan nő mellett aki iránt rohadtúl nincsenek érzéseid?
-  Ezt nem te döntöd el.. mutattam rá miközben másik kezemmel letöröltem a könnyeimet
-Ha minden elmúlt volna.. akkor most nem sírnál.. lépett közelebb majd gyengéden megsimíttta az arcomat.
-Hogy múlt volna el.. nyomtam fejemet a mellkasához szememet törölgetve.
-Azért a taláromat ne könnyezd össze drága volt . Húzott magához majd óvatosan fölemelte az államat és megcsókólt.
-Ne veszekedjünk többett. Fogta arcomat a kezei közé.. tessék.. adott oda egy kígyós gyűrűt..
-Ez az én fogadalmam.. nèzett méllyen a szemembe.

________________________________

Jelen*

~Harry szemszöge~

-Várjunk ti... kerekedett el a szemem. Majd Will a zsebébe nyúlt és a kezembe nyomta Draco gyűrűjét.
-Tessèk... már úgy se emlékszik.. vonta meg a vàllát.
-Nem! nem fogadhatom el. Ez a ti igéreretetek....
-Volt.... aztán megismert téged.
-Akkor sem. Adtam vissza neki...Will amit most elmeséltél én... kicsit.. szégyenlem magam.. tudod annyira akartam hogy működjön ez a dolog köztünk és elöszőr nem értettem miért taszít el ennyire magàtol.
Aztán meg ....amikor megtudtam hogy lefeküdtetek miközben. A korhàzban feküdtem... nagyon dühös lettem. És főleg rád Nehezteletem amikor kiderűlt az ,hogy volt egy közös múltatok...de azt nem gondoltam volna hogy ennyi mindenen kereszetűl mentetek... és hogy végig titokban tartottátok...
-Tudod Harry akkor mèg fogalmunk se volt semmiről... azért ragaszkodtunk egymáshoz ennyire mert csak mi tudtuk ...mi a jó a másiknak... tudtam  hol szereti ha hozzáérek és ez fordítva is így volt.... ezért nem is voltam soha senkivel..... miután végleg vége lett.
-Köszönöm hogy elmondtad....húztam holvány mosolyra a számat... és... most...mihez kezdjünk? Túrtam bele kètségbeesetten a hajamba.
- talán vissza tuddjuk hozni az emlékeit de akkor se az összeset.viszont ehhez a segítségedre lesz szükségem ..azt szeretném hogy rád emlékezzen..
-Ebbe nem megyek bele... kezdtem tiltakozni. De a Durmstrangos hallani se akart róla.
-Idefigyelj! Amit te átéltél az utóbbi hetekben az a sok fájdalom.. Hermione elvesztése én közel se lennék ennyire erős mint te. Emellett azt szeretném ha újra boldog lennél.
-Az igazság az hogy elfáradtam... (vallottam be) Pedig ez lassan egy éve tart köztünk de mègis úgy érzem hogy nem bírok tovább titkolózni .persze elelinte izgalmas volt. Amikor esténkét találkoztunk a csillagvizsgálóba.. ott csókólt meg elöszőr. Persze miután visszaràntottam a korlátról.
-Ujjabb öngyilkossàgi kísérlet? Vonta fel a szemöldökèt
-Szóval nem az volt az első hogy megpróbált végezni magával? (Lepődtem meg)
-Nem... mivel az apja folyton terrorba tartotta többször is előfordúlt az hogy felvágta az ereit... (emlékezett vissza)
________________________________
•Will(17 Éves)
•Draco(16 éves)

-Megjöttem!! Ordítottam fel a lépcsőn..
Draco azon a nyáron szinte minden nap nálunk volt. Mivel retteget az apjától.. persze ezt soha se valotta be de làttam rajta . Ebben az időben nyári gyakorlatra jártam ezért csak délután értem haza.

Gondoltam alszik azért nem válaszol.
-Csinálok kaját mit ké.. nyitottam be a szobába de félbehagytam a mondatot mert ami ott fogadott olyan volt mintha a legrosszabb rémálmomat élném àt. 
A fiúra a fürdőkádban találtam rá.. eszméletlenűl.
-Gondolkodás nélkűl odarohantam és kirángattam őt a fürdőbőből. Szerencsére nem olyan mélyen vàgta föl az alkarját így még időben megtudtam menteni.
Megmostam az arcàt és adtam neki egy bájitalt amitől magáhoztért
-Miért hozod rám a frászt?zokogtam miközben bekötöztem a sebeit. Néha gondolhatnál a következményekre is. Törölgettem a könnyeimet.
-Én már nem Bírom Will.. ölelt át gyűlömöm..ezt az életet..
megigéred hogy nem hagysz el többet?
-Megigérem csak ne csinálj butaságot. Vontam magamhoz. 

Folyt.köv.
________________________________
❤️Sziasztooook❤️
Ezzel a résszel elérkeztünk a hatvanadik fejezethez🤩
Nem gondoltam volna hogy  ez a story valaha megél hatvan fejezetet mert úgy volt hogy lezàrom...de jó pár hónap kihagyás ❤️után kaptam ihletet így írom tovább❤️

Ui: köszönöm  a 11k olvasót🤩
fantasztikusak vagytok és
nagyon örülök hogy ilyen sokatoknak tetszik e stroy

_______________________________